Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)
1922 / 2. szám
KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPITÓ: FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m. kir. igazságügyminiszter curiai tanácselnök SZERKESZTIK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTE LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Egész évre... 300 kor. Félévre 150 kor. Negyedévre... 75 kor. Ezen füzet ára 40 kor. A cikkek Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár ur cimére (VIII., Üllői-ut 36. Telefon: József 119—13) küldendők. TIZENKILENCEDIK ÉVFOLYAM 2, sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1922. FEBBUÁR 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Reitzer Béla. Grosschmiedt. Dr. Nitsche Győző a m. kir. szab. biróság elnöke. A cég és védjegy oltalma a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatban. Dr. Kohner Arthur, a Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság jogtanácsosa. A meghitelezés jogi természete. SZEMLE: A birói és ügyvédi vizsgálóbizottság teljes ülése. — A részvényváltság. — A uj francia biztosítási törvényjavaslat. — A m. kir. igazságügyminiszternek 800/1922. I. M. számu rendelete a moratórium fokozatos megszüntetése tárgyában. — A m. kir. kormánynak 402/1922. M. E. sz. rendelete a részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegének készitése tárgyában. — A tisztességtelen versenyről szóló törvény. IRODALOM: Hazai irodalom. — Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 12. Tartozás átvállalás. — 13. Szövetkezet. — 14. Pénzintézet felelőssége a kifizetés körül. — 15. Árdrágítás. — 16. Fehér pénz, — 17, 18, 19, 20, 21, 22. Vétel. - 23. Gazdasági lehetetlenülés. — 24. Vasuti fuvarozás. — 25. Tőzsde. Grosschmiedt. * Cui parem Hungaria nullum, Europa paucos dedit. Azon kiváltságos egyéniségek közül való, akik már életükben történelmi magaslatra tudnak emelkedni. Tudósoknál és művészeknél erre csak igazi lángész képes, mert a kortársak osztatlan elismerése lélektani okokból sokkal nehezebben szerezhető meg, mint az objektív itéleten nyugvó utókoré. Emberi gyöngeség, hogy a hálátlan jelenkor az ösmert mondást igy aplikálja: de viventibus nihil bene. Grosschmiedt megjelenése a magánjog égboltozatán több, mint egy hatalmas bolygóé. Feltünése egy egész uj csillagképet jelent. Szándékosan beszéltem magánjogról és nemcsak magyar magánjogról, mert bár, sajnos, nyelvünk hozzáférhetetlenségénél fogva munkái a külföld jogászai számára egyelőre még nem voltak gyümölcsöztethetők, de semmi kétség az iránt, hogy egyes problémák megoldásával, amelyek az egyetemes magánjog fejlődésében egyformán alapvetők, olyat produkált, amelyet kivüle csak még igen kevesen. Igy, hogy csak néhányat emlitsek: A kétoldaluság és visszterhesség, a veszély és felelősség, az érdekeszme, a pénztartozás, alapítvány, érvénytelenség stb. problémáinál. Amit pedig a magyar magánjog részére alkotott, ez egyértékü a teremtéssel. Nem ambicionálhatom annak a feladatnak a megoldását, hogy Grosschmiedt mű* Grosschmiedt (Zsögöd) Béni 70 éves születésnapja alkalmából. ködését összemérjem Werbőczi és Frank alkotásaival. Nálamnál hivatottabbak fogják ezt majd megtenni. Annyit azonban talán szabad megállapitanom, hogy amig Werbőczi mint kodifikátor tette nevét halhatatlanná, addig Grosschmiedt mint teremtő lángész véste be nevét nemzetünk legnagyobbjait megörökitő márványtáblába. Erejének nagysága a plaszticitás utólérhetetlenségében legnagyobb. Ugy látja lelki szemeivel a legbonyolultabb jogi témákat, mintha eleven alakokkal állna szemben és ezt képes hallgatóira és olvasóira is átvinni. Egy-egy kifejezéssel vagy hasonlattal egy pillanat alatt nyitját adja annak, ami fölött hosszu időn át hiába töprengtünk. Tudományos fantáziája oly magasan szárnyaló, hogy a magánjog egész irodalmában nem leli párját. Perspektivája Leonardo ecsetjére emlékeztet. Ha ajkára vesz egy fogalmat, mint a tenger habjait szeldelő óriási hajó reflektora a végtelenségig megvilágitja lángelméje az egész jogterületet. Nyelvezetének nagyrészt ezzel járó klasszikus tömörsége a tömegjogászt visszariasztja a munkáiba való mélyebb behatolástól, ez azonban értékéből mit sem von le. Sokoldalusága nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a magánjognak csaknem valamennyi alapvető kérdését tárgyalja és megoldja, hanem abban is, hogy a jog egyéb ágaiban: a perjog, kereskedelmi jog, a váltó-, a csőd-, a bánya-, sőt a büntetőjog anyagi jogi területein is korlátlan ur. Az osztrák polgári