Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 1. szám - A cég és védjegy oltalma a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatban [1. r.]

1. sz. KERESKEDELMI JOG 5 (magyar állam címeré 5. §.) amely őt meg nem illeti. Ez á tilalom kiterjed arra is, aki üzlettelepét más által jogosan használt névvel, cégérrel vagy egyéb jellemző megjelöléssel látja el. Vájjon már most megilleti-e a név, cég és cimer az ezt használót, ha a használat a név, cég és elmer tulajdonos beleegyezésével történik? A cégre vonatkozólag e tekintetben kifejezetten rendelkezik a Kt. 12. §-a, a név és cimer használatát ellenben magánjogunk nem a fél beleegyezéséhez köti. hanem különböző előzményektől (örökbefogadás, királyi kegyelem) teszi függővé. Nézetem szerint itt a T, nem akart különbséget tenni, vájjon a név stb. használata a név tulajdonosának beleegyezésével történik-e, vagy sem? Ez az egyedüli helyes szempont is. A név, cég és cimer éppen olyan deceptiv lehet, mint a hamis védjegy. A nagy közönségnek már a legális konkurrencia szempontjából is — a törvényben kifejezetten megengedett esetektől eltekintve — joga van megkövetelni, hogy a név, cég és cimer használatát tévedésbe ne ejtse még beleegyezés esetén sem. Azt hiszem, hogy e felfogást a T. 22. §-a is megerősiti. amely magán indítványra jogosultnak a versenytársakat deklarálja, aminek nem volna értelme, ha a tilalom egyszerű beleegyezés esetére nem terjedne ki. Az előadottak szerint, hogy minden tévedésnek eleje vétessék, helyes volna, ha e bekezdést ugy fogalmaznók, hogy «üzleti vállalata körében senkisem használhat oly nevet, stb. mely őt «törvénynél /o</m»meg nem.illeti>>. Sokkal súlyosabbak az aggályaink ugyanezen szakasz második bekezdésével szemben. Legelső sorban kifogásunk van a rendelkezés magyarsága ellen. «Ez a tilalom kiterjed arra is, aki. . . látja el.» Tilalmat állithatunk valamely cselekményre, de nem személyre. De ettől eltekintve — indokolás hiányában — egyáltalán bajos megmondani, hogy e bekezdés miről rendelkezik? A törvény különálló intézkedéséből, minden esetre arra kell következtetni, hogy ez egy előző rendelkezésben nem foglaltatik, illetőleg, hogy ujat mond. Az előbbi mondat akként kezdi, hogy «üzleti vállalata körében.» Nem hiszem,, hogy akadna jogász vagy kereskedő, aki az üzlettelepet nem a vállalat körébe sorolná, és annak névvel való ellátását nem mondaná ki ((névhasználatnak)). Ugyancsak az előbbi bekezdés eltilt minden hamis név használatot, mig a kifogásolt rendelkezés szerint az üzlettelepet csak a más által jogosan használt névvel nem szabad ellátni. Lehet, hogy a T. azt akarja mondani, hogy tilos valakinek nevét az üzlet közelebbi megjelölésére felhasználni, (Deák Ferenchez), de ebben az esetben ez nem az üzlettelepnek névvel való ellátása, hanem «egyéb jellemző megjelölése». Ugyanaz az eset a «cégérrel». Felesleges az üzlet közelebbi megjelölésére szavakat használni, történhetik ez ábrázolással vagyis «cégérrel». Eine besondere Bezeichnung ist eine freigewáhlte wörtliche oder bildliche Bezeichnung. (Rosenthal 262.) A kravatlis kutya például nincs szavakkal megmagyarázva, mégis az üzlet jellemző megjelölésére igen jó szolgálatot tesz. Ily körülmények között azt hiszem, a «cégért» külön kiemelni nem kell. Másrészt ha a kereskedő üzlettelepét nem látja el «egyéb jellemző megjelöléssel)), hanem ezt az «egyéb jellemző megjelölést)) kereskedelmi levelezésében, számláiban stb. következetesen használja, vájjon a bíróság alkalmazhatja-e vele szemben a 17. §-t? Annál kirivóbb a T. ez a hiánya, mert az «egyéb jellemző megjelölést)) a következő 8. §. utolsó mondatába felvette ugyan, de a 17. §-ból teljesen kihagyta s igy a tisztességtelen verseny legtipikusabb és leggyakoribb esete büntetlen maradna, Az előadottak után azt hiszem csak azt indítvány ózhatnám, hogy a 7. §-nak ez a bekezdése mint felesleges és félreértésre szolgáló rendelkezés elejtessék és az «egyéb jellemző megjelölés» a következő 8. §-ba vétessék fel, mert logikusan is csak ott lehet helye. Ugyanis a cég a kereskedő neve, (Kt. 10. §.) a név pedig arra szolgál, hogy az individiumot megjelölje; ha ez a megjelölés — a tömegnév miatt — még közelebbi adatra szorul, akkor felvesz a kereskedő úgynevezett egyéb jellemző megjelölést, amely — különösen bejegyzés esetén — a cég kiegészítő részévé válik. Nem lehet tehát a céget és az egyéb jellemző megjelölést egymástól ugy elválasztani, mint. ahogy ezt. a T. teszi. Különben helyes, hogy a T. nem az üzlet közelebbi megjelölésére szolgáló adatról, hanem egyéb jellemző megjelölésről rendelkezik. Az ellenkezője ugyanis arra a félreértésre szolgáltatna okot, hogy a T. csak a Kt. 11. §-ában említett bejegyzett toldást kívánta megvédeni, holott a tisztességtelen verseny