Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 10. szám - Néhány kérdés a csendes társasági jogviszony köréből

158 KERESKEDELMI JOG 10. sz. jellegével biró fenti jogi tényével szemben utólag már nem hivatkozhatik sikerrel az alperes arra, hogy az általa joghatályosnak elismert vételi ügylet az együttes cégjegyzés hiányában érvénytelen. De alaptalan az alperesnek az a további panasza is, hogy a fellebbezési biróság nyilván helytelen ténybeli következtetéssel állapította meg azt, mikép az alperes csak 1921. évi október hó 15-én jelentette ki, hogy szállítási kötelezettségének nem tud megfelelni; mert azt a megállapított és meg nemi támadott tényt, amely szerint az alperes birói felhívásra kijelentette, hogy a B). alatti alapjául szolgáló felperesi levelet becsatolni nem tudja, — egybevetve a B) alatti levél egész tartalmával, a fellebbezési biróság nyilvánvalóan helytelen ténybeli következtetés nélkül juthatott arra a megállapításra, hogy az alperes csakis a B) alatti keltekor tette a fent emiitett kijelentését. Az ezek szerint jogszabály megsértése nélkül megállapított tényállásból helyes a fellebbezési bíróságnak a peres ügylet hatályosságára, vonatkozó jogi következtetése s igy az anyagi jogszabály sértése nélkül állapította meg az alperes kártéritő kötelezettségét, az ez irányban előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek tehát törvényes alapja nincs, miért is. ily vonatkozásban azt elutasítani kellett. Alaposnak találta a m. kir. Kúria az alperesnek a kár összegének megállapítása miatt lényegileg a tényállás hiányos megállapítására irányuló panaszát. Ugyanis, a kereskedő, ha a vele üzleti összeköttetésben álló féltől kártérítést kiván igényelni, a K. T. 271. §-ából folyólag a rendes kereskedő gondosságával köteles eljárni. A rendes kereskedői gondosság pedig megköveteli, hogy a vevő ilyen esetben arra törekedjék, hogy a bár szerződésszegő eladót a felesleges és a rendes gondossággal elhárítható kár megtérítésétől lehetőleg megóvja. Következésképen felperes, aki vagontételekben, — tehát nagyban vásárolt burgonyának nemszállítása miatt az alperestől nemcsak a szerződési és piaci ár közt mutatkozó árkülönbözetre irányította keresetét, hanem egyszersmind annak a haszonveszteségének a megítélését is követelte, — amely abból állott elő, hogy az .alperes által nem szállított burgonyát kicsinyben haszonnal nem adhatta tovább; a nagyban vásárolt árunak szerződési és piaci ára közti különbözetet meghaladó azt a haszonveszteséget csak akkor igényelheti jogszerűen, ha annak egyidejű bizonyítása mellett, az ő nagyban vett áruinak kicsinyben való eladásával általában foglalkozik, a fentebb kiemelt jogszabályra tekintettel egyszersmind azt is igazolja, hogy a nem szállított és piaci árral biró burgonyát a teljesítés helyén és idején a kötlevélben megszabott mennyiségben és feltételekkel saját hibáján kivül fekvő okokból be nem szerezhette. Ennek nem igazolása esetén ugyanis a vevő olyannak tekintendő, mint akinek az árut rendes kereskedői gondossággal való eljárás mellett beszereznie és igy a nem szállított árunak tovább nem adhatásából származó haszonveszteséget elkerülnie módjában állott. 124. Egységes, oszthatatlan ügyletről csak akkor lehet szó, ha a különböző időben teljesítendő két vagy több szolgáltatás ugy kapcsolódik össze egy egésszé, hogy az egyes szolgáltatások az egész szolgáltatásnak csak hányados megjelenései. Ha ellenben az egyes szolgáltatások nemcsak menynyiségileg, hanem — mint ezúttal — egyszersmind minőségileg is különbözőek: akkor eltérő szerződési megállapodás hiányában, vagy amennyiben az ügylet természetéből más nem következik, az egyes szolgáltatások önálló, egymástól független kötelmek tárgyai. (Kúria P. IV. 6036/1921. sz. a. 1922. szept. 13-án.) Indokok: Az, hogy a peres felek közit az 1920. február 7-én az 1 vagon épületfára és az 1 vagon barakkdeszkára nézve más-más egységár mellett és különböző teljesítési idővel létrejött vételi ügylet oszthatatlan voltát a peres felek magában a szerződésben kikötötték volna, a fellebbezési biróság ítéletében tényként megállapítva nincs, az ügylet természetéből pedig annak egységes volta nem folyik. Borvételi ügylet. 125. Az átadás és kárveszélyviselés fogalmához. (Kúria P. IV. 6108/1921. sz, a. 1922. szept. 19-én.) Indokok: A megvett bornak az eladó pincéjében és hordóiban való lepecsételése ugyanis egymagában véve sem jogi, sem tényleges átvételt nem képez, de a feleknek a kárveszélyre vonatkozó megállapodására sem enged következtetést, amit különben a meg nem támadott tényállás szerint az alperes vállalt magára. Az pedig, hogy felperes a bort annak átvétele előtt tovább eladta B. nak, magában foglalhatja a vételi ügyletnek átruházását a vevőt terhelő átvételi kötelezettséggel, de nem alkot azi át nem vett áruval való oly rendelkezést, hogy ez által a kárveszély viselése tekintetében változás állott volna be. Valuta. 126. A kereskedőnek fióktelepe nem önálló jogalany, hanem jogalany maga a kereskedő. Ebből folyik, hogy a budapesti székhellyel és pozsonyi fiókkal biró részvénytársaság a K. T. 324. §-a értelmében Budapesten is köteles volt fizetéseket elfogadni és cseh koronát az adós magyar koronában is fizethet a lejárat napja szerinti árfolyamon. — A trianoni békeszerződés 231. cikk d) pontja csak a magyar és a volt Magyar Királyság állampolgárai közt létrejött tartozásokra vonatkozik.