Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 10. szám - Néhány kérdés a csendes társasági jogviszony köréből

156 KERESKEDELMI JOG 10. sz. peresekkel kötött ós az alperesek nem teljesítése folytán megszűnt cukorvételi ügylet az 1916. évi IX. t.-c. tilalmába ütközött és büntetendő ciselekmény volt, az ilyen törvénybe ütköző ügyletekből folyó követelések pedig birói uton nem érvényesithetők. ) Részvény elő vételi jog. 116. A részvényelővételi jog a részvényesi jogok közé tartozván, azt a tulajdonos akkor is gyakorolhatja, ha részvényeire valakinek vételjogot (opciót) biztositott. (Kúria P. IV. 359/1922. sz. a. 1922. szept. 28-án.)1 Indokok: A megállapított tényállás szerint az A) •/. a. szerződés kelte idején még tervbe sem volt véve az, bogy mátraaljai szőlőtelep részvénytársaság uj részvényeket fog kibocsátani és a szerződésből kitünőleg a szerződő felek sem intézkedtek arról, hogy uj részvények kibocsátása esetén a részvényesek által optálható részvénymennyiség ne a régi részvénytulajdonosnak jusson. Eszerint az uj részvénykibocsátás lehetőségének figyelembe vétele nélkül adatott el az alperesnek 242 darab mátraaljai szőlőtelep részvénytársasági részvény, amelyek ekként az alperes tulajdonába is jutottak. Az A) •/. a. szerződés 5. pontjában ki van ugyan kötve, hogy az alperes az 1919. év január hó 1. napjától az 1920. év október hó 1. napjáig terjedő időközben, Ií. Zs. vagy gyermekeinek kiváltságára köteles 100 darab 200 K névértékű mátraaljai szőlőtelep részvénytársasági részvényt, darabonként 1020 K vételárban eladni. De a szerződés 5. pontjának 2. bekezdésében kifejezetten ki van mondva, hogy a szerződő felek célzata szerint az alperes az összes részvényesi jogokat is gyakorolhassa, sőt a 100 darab részvény megvétele esetén is az 1920. évben kifizetésre kerülő szelvényjövedelem még az alperest fogja illetni. Vagyis az alperes az adásvétel utján megszerzett részvények tulajdonosaként a részvények felett szabadon rendelkezhetett, azokra a részvényesi jogokat teljes mértékben gyakorolni jogosított, kötelezve pedig csupán arra volt, hogy H. Zs. vagy gyermekei kívánságára, a szerződésben kitett időköz alatt, a mátraaljai szőlőtelep részvénytársaságnak abban az időben forgalomban; lévő 200 K névértékű részvényeiből 100 darabot a nevezetteknek viszont eladjon. A részvényesi jogok közé tartozik az is, hogy a részvénytulajdonos, uj részvények kibocsátása esetén, saját részére optálhassa azt a részvénymennyiséget, melyet bizonyos meghatározott előnyár mellett a részvénytársaság az uj részvényekből a részvényeseknek juttat. Ezzel a jogával élvén alperes; mint korlátlan részvénytulajdonos, az optálási jog gyakorlásával * Lásd : Dr. M e n y b á r t h Gáspár és Dr. L ö w L ór á n t Á részvényelővételi jog jogi természete cimü cikkeit (Ker. Jog 1921. június és 1921. novemberi számaiban); továbbá mai Szemle rovatunkat. Szerk. birtokába jutott uj részvényeknek is feltétlen tulajdonosává vált akkor is, ha, amint azt a felperes állítja, az uj részvények a régi részvények jövedékének tekintendők is. Minthogy pedig az A) •/. szerződés a netán kibocsátandó és a részvényeseknek előnyárban birtokába jutó uj részvények kiadása iránt nem rendelkezik; — továbbá minthogy ily irányú kötelezettségvállalás hiányában az. alperes, akinek szabad tetszésétől függött az optálási jog gyakorlása s akire annak akár gyakorlásából, akár nem gyakorlásából a felperessel szemben semmi kötelezettség nem hárult, a jogos tulajdonát képező uj részvényeket a felperesnek átadni nem tartozik, és az A) •/. a. szerződés 5. pontjában elvállalt kötelezettségének, 100 darab 200 K. névértékű mátraaljai szőlőtelep részvénytársasági részvénynek felperes részére megtörtént eladásával eleget tett, mert szerződésileg vállalt kötelezettsége egyedül erre szorítkozott: a fellebbezési biróság anyagi jogszabálysértéssel kötelezte az alperest 100 darab régi részvény után birtokába és tulajdonába jutott 140 darab uj részvény kiadására. Vagyonváltság. 117. Az elszámolás kötelezettségével adott vételárelőleg nem tekinthető pénzintézeti betétnek. (Kúria P. IV. 6087/1922. sz. a. 1922. szept. 12-én.) Indokok: A 10,598/1920. M. E. és 6583/1920. P. M. sz. rendeletek értelmében csak pénzintézeteknél és bankügyletekkel foglalkozó cégeknél elli elyezett betétek, ott fennálló folyészámlakövetelések és természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek estek 1920. december 19-iki állagukban, a Tervezett vagyonváltságra tekintettel, 20%-os zárolás alá. Felperes az irányadó tényállás szerint az alperesnél zárolás alá került befizetéseit nem pénzintézeti! elhelyezés céljából, hanem az alperes szénosztályával létesült adásvételi összeköttetéséből folyólag kikötött és utólagosan elszámolandó vételárelőlegek gyanánt teljesítette; Az elszámolás kötelezettségével kapott vételárelőlegek a befizetéssel az alperes tulajdonába mentek át s így nem minősíthetők a felperes készpénzvagyonához tartozó pénzintézeti betétnek. Abbéli tehát, hogy az alperes pénzintézet s mint ilyen a felperes javára vezetett folyószámlán kezelte az ő sziénosztályánál a felperes részéről befizetett vételárelőlegeket, melyeknek 1920. évi december hó 19-én felperes javára fennálló egyenlege 20% erejéig zárolás alá került, a fentebb kifejtettek szerint a felperesre károsodás nem hárulhat. Azt a kárt tehát, mely a felperest annálfogva érte, hoigy vételárelőleg befizetésed! az alperes pénzintézeti minőségénél s a felperes befizetéseinek betétként való elkönyvelésénél fogva 20% erejéig zárolás alá kerültek, az alperes megtéríteni tartozik.