Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 8. szám - A tőzsde reformja ...

124 álláspontunkkal ellenkező ily rendelkezésben, ha az nem vág elébe a törvényhozási szabályozásnak. A vonatkozó külföldi jogszabályok közül a svájci 1920. évi január 27-iki törvény az objektív alapon áll, de lehetővé teszi, hogy a vállalatok biztositék letételére vagy biztosításra köteleztesse­nek; az 1921. évi német törvényjavaslat objektív alapon áll ugyan, azonban limitálja a kártérítés összegét és amellett módot nyújt arra, hogy a kártéritö követelések biztosítása céljából a válla­latokat szavatossági biztosítás kötésére vagy biz­tosíték letételére kötelezzék. A Párisban 1919. évi október hó 13-án a velünk hadat viselt államok részéről egymással kötött nemzetközi légi egyezmény rendelkezései szerint mindaddig, mig ebbe az egyezménybe ben­nünket fel nem vesznek, az egyezményben részes államok légterében magyar légi járómüvek nem közlekedhetnek. A trianoni békeszerződés rendelkezései sze­rint légi szuverenitásunk teljes birtokába csupán az 1923. évi január hó 1-én jutunk. Eddig az idő­pontig a szövetséges és társult főhatahnak bizo­nyos légi járómüveinek, de nem légi fuvarozó vál­lalatainak átrepülési, fel- és leszállási jogát bizo­nyos mértékben kötelesek vagyunk tűrni. A békeszerződés rendelkezéseinek félremagya­rázásával az entente azonfelül légi közlekedé­sünkbe azon a cimen is beavatkozik, hogy a pol­gári légi forgalomban használható légi járóművek teherbíró képességét, repülési magasságát, moto­rának kellékeit stb. is szabályozza —• amint ezt a Németbirodalomban is megtette —, ami repülő­gépiparunk elsorvadására, versenyképességünk megszűnésére és arra is tendál, hogy a kontinen­tális vagy transzkontinentális légi közlekedésben inferioris gépekkel vehessük fel csak a versenyt, azt is csak akkor, ha az idézett egyezménybe be­lépnénk s légterükbe szabad bejárást nyerünk. Arra az időre, amikor légi szuverenitásunkat vissza kell nyernünk, gondoskodnunk kell arról, hogy a nemzetközi légi forgalomban országunk légterében a külföldiek ne részesülhessenek más eljárásban, mint a magyar légi járómüvek. ELŐFIZETŐINKHEZ! Tavasz óta a nyomdai kölíségek több mini 100%-kal, a papírbeszerzés 300%-kal emelked­vén, kénytelenek vagyunk ujbó! előfizetőinkéi kérni, hogy ezen borzasztó íerhek viseléséhez legalább részben hozzájárulni szíveskedjenek. A költségtöbhfeJ túlnyomó részét ezúttal is magunkra vállalván, a Kereskedelmi Jog előfize­tési diját kénytelenek vagyunk mérsékelten emelni. A KERESKEDELMI JOG ELŐFIZETÉSI DIJA. 1922. év második felére . 400.— kor. Negyedévre 200.— >» Egyes szám ára .... 80.— » A KERESKEDELMI JOG kiadóhivatala. SZEMLE. Az első szövetkezeti kongresszuson, amelyet az Országos Központi Hitelszövetkezet kezdemé­nyezésére az 1920: XXX. t.-c. alapján f. évi június hó 9-én tartottak meg, báró Korányi Fri­gyes mélyen járó előadást tartott a szövetkezeti mozgalom^ helyzetéről a kapitalizmus és szocia­lizmus harcában. Több izben mutattunk reá e lap hasábjain arra, hogy a «szövetkezet» elnevezést heterogén célú és gazdasági alapszerkezetükben egymástól lényegesen eltérő alakulatok megjelö­lésére használják és igy csak örömmel és elég­tétellel kell tudomásul vennünk azt a tényt, hogy az első szövetkezeti kongresszus annak az első tekintetre theoretikusnak látszó, valójában azon­ban a szövetkezeti mozgalom öntudatosságának sine qua non-ját alkotó kérdésnek megvitatásával foglalkozott, hogy mi is a «szövetkezet" és a "szövetkezeti mozgalom» tulajdonképpeni lényege!? Korányi báró nagyon helyesen látta meg azt a két malomkövet, amely a szövetkezeti eszmét, a maga eredeti tisztaságában, megsemmisüléssel fenyegeti. A szövetkezeti mozgalom reakció a gaz­dasági szabadság kinövéseivel szemben, mert í'inberi és erkölcsi tartalmat akar bevinni a rideg haszonra-dolgozás birodalmába is. Ennyiben rokon jelenség a szocializmussal. De mereven elválasztja a szocializmustól az a körülmény, hogy azi egyén és magántulajdon szabadságát tiszteletben tartja és magát a gazdálkodást is elvileg az egyén szabad akaratára bizza. Tehát középhelyet foglal el a liberalizmus atomizmusa és a szocializmusnak az egyént, megsemmisítő zsarnoksága között, mert a társas termelés és fogyasztás megteremtésével végeredményében «a kisemberek gazdasági felszabadítására és függet­Jenitésére» törekszik. Az előadás különösen annak a ténynek kidomboritására helyezett nagy súlyt, hogy Nyugaton és Oroszországban a szövetkezeti mozgalom mindinkább a szocializmus és bolse­vizmus céljainak szolgálatába hajlik, amit leg­inkább a Londonban székelő ''Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségé »-nek eddigi működése igazol. "X. A tőzsde reformja ismét aktuális lett a korona katasztrofális áresésével karöltve felburjánzott vad tőzsdei játék hatása alatt. A kormány radi­kális lépésre határozta el magát, amidőn a valuta­spekulációnak a devizaközpont felállításával aknrt egyszer s mindenkorra véget vetni; hallatszottak azonban hangok, amelyek magának a tőzsdének «megrendszabályozását», sőt «bezárását» is sür­gették. Hogy a devizaközpont miként fog prospe­rálni és milyen szerepet fog betölteni a korona árfolyamának stabilizálása tekintetében, azt a jövő fogja megmutatni. Annyi azonban már most is kétségtelen — és ezt bizonyítják a napról-napra jelentkező nehézségek —, hogy a devizaközpont mostani szervezete és alakja csak félrendszabály. Valutát venni csak a központnak lehet, eladni

Next

/
Oldalképek
Tartalom