Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 9-10. szám - Német-Ausztria munkaügyi törvényhozása

74 Keresked nyük és a czéget sem nem jegyezhetik, sem nem képviselhetik. A munkásbizlositás terén a pénz elértéktelenedéséből következő változtatásokon, a betegségi segély időtartamának felemelésén és a családtagok gyógykezelésén kivül említésre méltó intézkedés nem történt. Lényeges szocziálpolitikai kérdéseket szabályoz az egyeztető hivatalok felállításáról és a kollektív munkabérszorződésekről szóló törvény, Az egyeztető hivatalok szervezete és működése nincs tökéletesebben szabályozva, mint a mi ipartörvényünk (1884: XVII. t.-cz. 141. §) ipartestületi békéltetőbizottsága, hatásköre azonban nemcsak az ipartörvény alá eső munkaviszonyokra terjed ki. Az egyeztető hivatal döntő szervként is működik az üzemi tsnácsokról szóló törvény alapján (pl. a tanácstagok kártalanítása kérdésében), valamint a nők ós fiatalkorúak alkalmazotti viszonya, továbbá a bányaműveknél a munkaidő ós munkaszünet tekintetében felmerülő vitás kérdésekben. Az egyeztető hivatal tartja nyilván a kollektív szerződéseket, amelyeket hozzá megkötésük után 14 nap alatt be kell mutatni. Az egyeztető hivatal gondoskodik a kollektív szerződésnek a „Wiener Zeitungéban való kihirdetéséről. A törvény olyan munkaszerződés tekintetében, amelyre nézve kollektívszerződés van ér vényben, eltérő külön szerződés kötését csak abban az esetben engedi meg, ha az kedvezőbb feltételeket tartalmaz, mint a kollektív szerződós. Tömegre kétségtelenül elég nagy az a jogszabályanyag, amit Német-Ausztria produkált, de az is kétségtelen, hogy a nómet-osztrák munkásság helyzetén lényegesen többet javított volna a pénz értékének növekedése. SZEMLE. Azon t. előfizetőinket, kik f. évre még hátralékban vannak, kérjük, hogy az előfizetési dijat a nekik külön levélben beküldött befizetési lapon beküldeni szíveskedjenek. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 6. számú büntető döntvénye. „A proletár^ diktatúra idején az úgynevezett tanácsköztársaság nevében eljáró egyéneknek a tanácskormány vagy szervei vagy közegei által kiadott rendelkezésekre való utalással történt parancsoló, követelő fellépése — amennyiben e fellépés a Btk. 350. §-a által védett jogok sérelmével járna és az eljáró egyén szándéka a zsarolási czélzatot is átfoglalja — a tettes külön erőszaka, fenyegetése nélkül is kimerítheti a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás tényálladékához tartozó erőszak, vagy fenyegetés fogalmát." etmi Jog A. m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 7. számú büntető döntvénye. „Az úgynevezett tanácsköztársaság közegei által a proletárdiktatúra idejében a tanácsköztársaság uralmi tényéből származtatott hatalmi körükben véghezvitt zsarolásokat a Btk. 353. §-nak 2. pontja szerint nem lehet minősíteni." A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 59.273/1921. XV. számú rendelete a vasúti üzletszabályzat 54. §. (2) B. I. pontjának módosítása tárgyában. A m. kir. minisztériumnak 1909. évi november hó 11-én 5.592/M. E. szám alatt kelt rendeletével kibocsátott vasúti üzletszabályzat (lásd Magyarországi Rendeletek Tára 1909. évf. 148. fsz.) 2. §. 4. bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a vasúti Üzletszabályzat 54. §. (2.) B. 1. pont első bekezdésének szövegét az ott felsorolt feltételesen szállítható tárgyak meghatározása tekintetében ideiglenes hatálylyal következőleg módosítom: az 54. §. (2.) B. 1. pont első bekezdésének szövege a következő: „1. az arany- és ezüstrudak, platina, pénz, pénzértókü érmek és papírok, okmányok, drágakövek, igazgyöngyök, nagyórtékü csipkék és nagyórtékü hímzések, ékszerek és má9 drágaságok, továbbá művészeti tárgyak, mint festmények, szobrok, fémből készült műtárgyak, régiségek." Ez a rendelet 1921. évi május hó 1-én lép hatályba. Budapest, 1921. évi április hó 16-án. — Aktuális kérdések az osztrák és német judikaturában czim alatt tartott előadást Szladits Károly egyetemi tanár a Budapesti Ügyvádi Körben. A tudós előadó a joggyakorlatnak a háború és a forradalmak által felvetett s nálunk is aktuális kérdéseit ismertette; s igy különösen a külföldi pénznemben kirótt tartozások fizetésénék kérdését, megállapítván, hogy a német és osztrák judikatura ujabban — eltérőleg a magyar állásponttól — az átszámítás tekintetében a fizetés időpontját veszi alapul. A gazdasági lehetetlenülés kérdésében örömmel konstatáljuk még az előadásból is, hogy a német R. G. csak most jutott el annak világos elismeréséhez, amit a magyar kir. Kúria már régóta követ. Több érdekes kérdést ismertetett még a zendülések által, továbbá a légi eszközök által okozott károkról s leszűrve a hallottakat, meg kell állapitanunk, hogy az „Interessenjurisprudenz"-nek nincs oka szágyelnie magát a „Begriffsjurisprudenz" előtt. Liquidálás a békeszerződés alapján. Igen tanulságos figyelemmel kisérni, hogy milyen eívek szerint hajtják végre a francziák a németekkel szemben a versaillesi békének azokat a rendelkezéseit, amelyek a magyar békeszerződésben is bennfoglaltatnak. A mi békeszerződésünk 232. czimének megfelelő 297. czim alapján több- els&szi 9-10. 82.