Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 3-4. szám - A választott biráskodás

3-4. sz. Kereskedelmi Jog Közkereseti társaság. 18. A K. T. 98. és 102. §-a értelmében ahhoz, hogy a közkereseti társasig valamely tagjának elhalálozása esetében a társaságot a túlélő tagok — az elhalt tag örökösei kizárásával — egyedül folytathassák, ily irányban általuk az elhalt társasági taggal v. gy örököseivel létesített megállapodás szükséges. (Kúria 4357/19^0. P. IV. sz. — 1921. január 11.) Ügyleti értelmezés. 19. Abban az esatbín, h-\ literezetSen, vagyis űrtartalom szerint nem hiteíesi ett, bizonyjs külön m?g;c!ölt hordókban fekvő bor eladásánál a vett b«r mennyisége „circa* kitétellel jelöltetik meg és bizonyítást nyer, hogy az eladó az Ily módon megjelölt mennyiségű- külön hordókban elhelyezve volt bort egész mennyiségében, hiénytalarml átadta a vevőnek, a budapesti kereskedelmi és iparkamara véi ni.nye szerint a borkereskedelemben a „circa* megjelöléssel kötött ügyleteknél szokásos 5°/o megengedett hiány nem irányadó, hanem a hiányzó mennyiség — amint ezt a felebbezési biróság helyes okfejtéssel megállapította, — esetleg 5%-nál nagyobb is lehet. (Kúria 2803/1920. P. IV. sz. — 1920. decz. 14.) Szovjet aríozá',*) 20. A bank X-utczai fiókjában a diktatúra közegeinek vezetése és éllenörzése alatt működőit ezok az alkalmazottak, akik a felperesek folyószámlájának a Pénzintézeti Központhoz] való átutalása körül eljártak, a diktatúra uralma alatti működésük tekintetében az alperessel már korábban létrejött szolgálati viszonyuk daczára sem tekinthetők az alperes megbízásából s annak nevében eljárt alkalmazottaknak 8 hogy ekként az ö ténykedéseik vagy mulasztásaik következményeiért az alperes kártérítési felelőssége meg nem állapitható. (Kúria 2713/1920. P. IV. sz. -- 1920. decz. 9.) Indokok: (Mini fejben...) Eíienben a felebbezési biróságnak a peres íelek között fennálló kötelmi viszonyra alapított Ítéleti döntése a folyószámla-viszony jogi természetének félreismerésén al2pszik és igy nyilvánvalóan téves. A folyószámlabeli viszony ugyanis, amelynek tekintete alá vonandó a kereskedelmi forgalomban ugyancsak folyó-számla elnevezés alatt gyakorlatba vett nyilt számla-viszony is, lényegileg abból áll, hogy az ilyen összeköttetésre szerződő felek vagy kölcsönösen, vagy azok valamelyike meghatározott ügyleti czélra befizetéseket, illetve csak kifizetéseket teljesítenek s a kölcsönös vagy egyoldalú szolgáltatások, illetve ellenszolgáltatások elszámolásának eredményéhez képest az egyenleg összegében meghatározott követelés erejéig egyikük hitelezővé, a másik fél pedig adóssá válik. Az a pénzösszeg, amelyet a fél valamely pénzintézetnél a részére nyitott folyó vagy nyilt száralán el*) Lásd Dr. Havas Károly czikkét Jelen számunkban ! helyez, a pénz helyettesíthetőségénél fogva az ügylet természetéből folyóan beolvad ugyan a pénzintézet vagyonába, a pénzintézetnek fizetési kötelezettsége azonban az ő terhére megállapított számi a-egyenleg tekintetében nem azon alapszik, hogy a számlára befizetett pénz tulajdonjogát megszerezte, hanem ez a kötelezettség jogi folyománya annak, hogy vele szemben az üzleti viszony eredményeként a másik félnek az egyenleg összegében kifejezett követelése keletkezett. Ennek a követelésnek érvényesítésére vonatkozóan az anyagi jog általános szabályai irányadók, ezek szerint pedig megszűnik a hitelező követelése abban az esetben, ha az az adós részéről történt szolgáltatás utján kiegyenlítést nyert. Nem vitás a peres felek között, hogy az alperes X.-utczai fiókja a keresetben megjelölt folyó számla egyenlegének összegét a proletárdiktatúra uralma idejében átutalta a Pénzintézeti Központhoz, ahova az egyenleg összege 39 381 K 97 fillérrel be is fizettetett, ennek az összegnek a felperesek részére való megtérítésére alperes a fennebb kifejtettek értelmében nem kötelezhető, mert az átutalt őszszegnek az ő terhére történt kifizetésével alperesnek a folyószámla-viszonyból eredő kötelezettsége megszűnt, a felperesek megkárosítását eredményező átutalás és kifizetés pedig a felebbezési biróság által a nem vitás tényállásból helyesen levont jogi következtetés szerint az alperes terhére nem róható. Pénzszolgáltatás. 21. Bár a pénzszolgáltatás helye (Kassa) időközben cseh megszállás alá került és ott ezidő szerint tényleg oseh valuta áll fenn, a K. T. 826. §-ának az a rendelkezése, hogy kétség esetében az a pénznem tekintetik szerződésszerűnek, mely a teljesítés helyén divatozik, oly esetben, midőn az ügylet még a cseh megszállás előtt mindkét részről magyar honos felek között keletkezett, nem alkalmazható, mivel a felek szándéka az ügylet létrejöttekor másra, mint osztrák-magyar koronaértékben való fizetésre nem irányulhatott.J— A trianoni békeszerződésre való^hivatkozás időelőtti, mivel az még nem lépett hatályba. (Kúria 3642/19i0. P. VII. sz. — 1920. november 19.) * Indokok: Helyes a felebbezési biróságnak az az álláspontja, hogy miután a szóbanlévő értékpapírok Budapesten az I. r. alperesnél vannak, annak a kérdésnek az eldöntésénél, vájjon azokat az alperesek a felperesnek kiadni kötelesek-e, a cseh kormány állítólagos korlátozó avagy tiltó rendelkezései figyelembe nem jöhetnek, mert eltekintve attól, hogy alperesek nem mutatták ki elfogadhatóan olyan értelmű cseh * Lásd Szemle-rovatunkat.