Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 3-4. szám - Két kérdés a Kuria joggyakorlatából 1. [r.]

EDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Vlsegrádl-utca 14. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ GRECSÁK KÁROLY ny. m, klr. Igazságügymlnlszter. FŐ8ZERKESZTÓ: FELELŐS SZERKESZTŐ: 3UBLA FERENCZ Dr. SZENTÉ LAJOS curlal tanácselnök. ügyved. FŐMUNKATÁRS : Dr. KUNCZ ÖDÖN egyetemi tanár. Előfizetési ár: Egész évre. 200 K. Félévre. . . 100 K. Negyedévre . 50 K. Egy fűzet ára . 20 K. TIZENNYOLCADIK ÉVFOLYAM 3-4. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1921. FEBRUÁR 1—15. Két kérdés a Kúria joggyakorlatából. Irta: Dr. Gaár Vilmos kúriai biró. X i. • E folyóirat mult havi számában dr. Reitzer Béla ügyvéd ur megbeszélés tárgyává tette a kir. Kúriának azt a joggyakorlatát, amelyet a, késedelem ideje alatt beálló gazdasági lehetetlenülés jogkövetkezményének megállapítása és a jogsegélynek lánczkereskedelem esetében megtagadása tekintetében követ. A czikk mindkét irányban kifogásolja legfelsőbb bíróságunknak joggyakorlatát anélkül azonban, hogy közelebbről megjelölné azokat a határozatokat s azok alapjául szolgáló tényállást, amelyek igazolnák a czikkiró ur kifogásait. Az alábbiakban kimutatni törekszem, hogy a kir. Kúria joggyakorlatában általában nincs meg az a megmagyarázhatatlan önellentmondás és antimerkantilista irányzat, amely ellen a czikkiró.ur sikra szállt; ellenkezőleg, a kir. Kúriának a felvetett két kérdésben kifejlődött joggyakorlata a való élet fejleményeivel való tudatos számolásnak az eredménye. I. Ami a késedelem ideje alatt beálló gazdasági lehetetlenülést illeti, a czikkiró ur is megállapítja annak a joggyakorlatnak helyességét, hogy a teljesítésnek gazdasági okokból való lehetetlenülése, amely lényegében azt jelenti, hogy az adós csak oly óriási vagyoni áldozatok árán teljesíthetne, amelyek a hitelezőnek soha nem remélt előnyök nyújtása mellett az adós vagyoni romlását idézhetnék elő, a teljesítés alul csak azt az adóst mentesítheti, aki ebbe a helyzetbe a teljesítés lejártáig jutott. Ellenben a lejárat után az adós késedelmének ideje alatt az adós hibáján kivül beálló olyan körülmények miatt, amelyek egyébként alkalmasak a gazdasági lehetetlenülés megállapítására, a késedelmes adóst nem lehet késedelmének jogkövetkezményei alul mentesíteni, viszont azonban e jogkövetkezmény gyanánt az adóst a teljesítésre kötelezni anynyit jelentene, mint az adóst tönkre tenni, a hitelezőt pedig olyan vagyoni előnyökhöz juttatni, amelyekre a lejáratkor való teljesítéseseiében egyáltalában még csak nem is gondolhatott. Azokat az okokat részletesen ismertettem „A pénz értékcsökkenésének jogi hatása a nem készpénzbeli szolgáltatásokra" czimü czikkemben,*) amelyek a kir. Kúriát arra bírták, hogy ilyen esetben a hitelező teljesítésre irányuló kérelmének nem ad helyet, de a kétségtelenül szerződésszegő adósnak kártérítésre való kötelezettségét megállapítja s egyszersmind azt is meghatározza, hogy ez a kártérítés annak a vagyoni előnynek a megtéritéséből áll, amelytől a hitelező azért esett el, mert az adós teljesítése a lejáratkor elmaradt. A kir. Kúria az idézett czikkemben kifejtet alapon döntött 1920. jun. 15-én P. IV. 863/1920. sz. a., 1920. szept. 2-án P. IV. 1244/1920. sz. a., 1920. szept. 30-án P. IV. 1756. sz. a., 1920. nov. 10-én P. IV. 2282/1920. sz. a. és 1920. decz. 15-én P. IV. 2801/1920. sz. a.**) hozott határozataiban. Mindegyik határozatban kifejezésre jutott az a bírósági felfogás, hogy a felperest a szerződésszegő alperessel szemben megilleti kártérítésül az a vagyoni előny, amelytől a szerződéshez hü felperes elesett a szerződésszegő alperes teljesítésének elmaradása folytán, amelyre pedig a teljesítés esetén a teljesítés időszakában a tisz*) L. Kereskedelmi Jog 1920. évf. 15—20. st. **) L. jelen számunkban. (Szerk.J