Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 23-24. szám - A megszállott területeken a trianoni államszerződés életbelépte előtt hozott birói határozatok

174 nyílik, bíróságaink az elszakadó területeken működő bíróságoktól háromféle határozat végrehajtása iránt kaphatnak megkeresést: 1. lehet, hogy a határozatot még a .megszállás bekövetkezte előtt magyar bíróság hozta; 2. lehet, hogy a határozat a megszállás bekövetkezte után, de a trianoni államszerződés életbelépte előtt keletkezett; 3. lehet végül, hogy a trianoni államszerződés életbelépte után létrejött határozatról lesz szó. A harmadik eset lesz a legtisztább. Itt egyszerűen külföldi bíróságok határozatairól lesz szó, amelyeknek végrehajtása iránt külföldi bíróságok intéznek belföldi birósághoz megkeresést. A megoldást a végrehajtási törvény és a korábbi jogsegélyegyezmények tartalmazzák. Annál különösebb lesz az első eset. Itt lényegileg az fog történni, hogy belföldi bíróság határozatának végrehajtása iránt belföldi bíróságot külföldi bíróság fog megkeresni. Erre az esetre a végrehajtási törvényben nincs és nem is lehet szabály. Egyszerű volna az ilyen megkeresést ugy tekinteni, mintha külföldi bíróság határozatán alapulna. De vájjon szabad-e magyar bíróságtól származó határozatok végrehajthatóságának kérdésében megengedni ugyanazon előfeltételek vizsgálását, amelyeket a külföldi Ítéletekkel szemben vizsgálni kell? így különösen meg lehetne-e tagadni a végrehajtást azon az alapon, mert a megkereső állam saját polgáraival szemben azt az illetékességi okot, amelynek alapján a magyar bíróság annak idején eljárt, nem ismeri ? (Pp. 414. §. 1. pont). Vagy lehet e egyáltalán szó ilyen esetben arról, hogy az ítélet nem ellenkezik-e hazai jogerős ítélettel, a közerkölcsiséggel vagy a hazai törvény czéljaival. (5 pont.) Véleményünk szerint az ilyen eseket nem lehet a korábbi jogszabályok alá subsummálni és a végrehajtás elrendelését még abban az esetben sem volna szabad megtagadni, ha azzal az állammal szemben, amelynek területén az egykori magyar bíróság fekszik, viszonosság nem állana fenn. Az államterület egy részének elszakítása a megszállás előtt keletkezett bírói határozatokat nem foszthatja meg belföldi eredetüktől ós azokat a magyar bíróságoknak végre kell hajtani; mert az ítélő bíró ugyanazon állam birói felségjogát gyakorolta, amelynek igazságügyi hatósága a végrehajtásra hivatott bíróság, Az Él. t. 33. §-a csupán a végrehajtásnak külföldi végrehajtható közokirat alapján való elrendeléséről intézkedik, itt azonban nem külföldi közokiratról van szó és azért nem foghat helyet az El. t. 33. §. 1. pontjában foglalt az a korlátozás sem, hogy a végrehajtás csak polgári vagy kereskedelmi bíróságoknak jogerős birói határozatán, vagy ilyennel egyenlő hatályú birói egyezségen alapulhat. Ezért a Vhjt. t, 1. és az Él. t. 31. §-&ban feltörölt vala28—24. BZ. mennyi közokirat végrehajthatóságát el kell ismernünk, így különösen a büntető bíróságok vagyoni marasztalást tartalmazó határozatainak és a közjegyzői okiratoknak végrehajthatóságát is. Nem hihető, hogy volna magyar bíróság, amely a közjegyzői okirat alapján kért végrehajtás elrendelését megtagadná azért, mert a közjegyzői okirat kiállításának helye utóbb Magyarországtól elszakittatott. A birói határozatok végrehajtásánál azonban az a nehézség is felmerül, hogy az ily határozatok végrehajtásának elrendelésére hivatott bíróság — nincs. Az El. t. 32. §-nak rendelkezése szerint az elrendelésre illetékes bíróság épen az, amely megszállás alá került ós utóbb megszűnt, vagy külföldi bírósággá vált, tehát mint magyar bíróság létét vesztette. Az egyedüli helyes megoldása ennek a kérdésnek szerintünk az lenne, ha nem egyezmény, hanem egyszerűen magyar jogszabály alapján a végrehajtást a foganatosításra illetékes bíróság rendelné el és ez alkalommal azokon a körülményeken felül, amelyeket a belföldi közokiratok alapján kórt végrehajtások elrendelésénél általában vizsgálnia kell, semmi mást nem vizsgálna, mint azt, hogy az idegen állam területén levő magyar közokiratról hozzá benyújtott másolat vagy kiadmány hiteles-e. Az utódállamokkal kötendő egyezményben ebben az irányban csupán azt kellene biztosítani, hogy a hiteles és a szükséges jogerősségi záradókkal ellátott kiadmányokat az érdekeltek megkaphassák, szükség esetén pedig a magyar hatóságok az iratokat megtekintésre az illető államtól átkérhessék. Az a jogunk, hogy az ilyen iratokból az utódállamoktól adatok közlését kérjük, a trianoni államszerződés 177. czikkóben biztosítva van. Az ellenséges megszállás bekövetkeztétől a trianoni államszerződés életbeléptéig terjedő időben keletkezett közokiratok tekintetében az az első kérdés, vájjon a megszállás ténye önmagában megfosztotta-e a megszállott területen volt bíróságainkat magyar közhatósági jellegüktől ? Ha erre a kérdésre igennel felelnénk, ez azt jelentené, hogy a budapesti, debreczeni stb. bíróságoknak az oláh megszállás idején hozott határozatait sem lehetne magyar bíróságok határozatainak tekinteni és ezekkel is ugy kellene eljárni, mintha azok nem léteznének. Az ebből előálló jogbizonytalanság és zavar megdöbbentő volna és ez az álláspont jogilag sem volna helyes. A megszállás az állami felségjogok egy részének gyakorlásától fosztotta meg bizonyos területre nézve időlegesen az államot, de ez nem jelent annyit, hogy az összes felségjogok, igy különösen a birói felségjog gyakorlása is szünetelt volna. A Kúria is — igen helyesen — nem a megszállás puszta ténye alapján nyilvánította a nagyváradi tábla egyik a megszállás idején hozott határozatát nem létezőnek, hanem figyelembe vette, hogy az ítélet román felirattal él pecséttel volt Kereskedelmi Jog