Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 23-24. szám - A megszállott területeken a trianoni államszerződés életbelépte előtt hozott birói határozatok

• franczia eredetinek, amelynek szószerinti for- j fciitása a következő volna: »a háború előtt, vagy a hadviselő államok honosainak terhére létrejött tartozásoké Azonban" már az eredeti franczia szövegbe is egy értelemzavaró hiba csu- j szőtt be, amennyiben az »ou par« szavak előtt ! egy »á« szócska kimaradt. {R német békeszerző- j dés vonatkozó §-ában ez a szövegrész igy szól: | »á ou par«; az angol szöveg ugy a magyar mint j a német békeszerződésnél a »to or by« kitételt j használja.) Az egyébként zavaros értelmű | franczia szöveget ezek szerint helyesbítve, a helyes forditás a következő: »a háború előtt, a hadviselő államok honosainak javára vagy terhére létrejött* tartozások. Habár a békeszerződés záradéka szerint annak franczia szövege az irányadó, nyilvánvaló tollhibák az angol szöveg alapján is bizonyára helyesbíthetők; s ehhez képest pl. az ereszben a magyar békeszerződéssel betű szerint azonos osztrák békeszerződés hivatalos fordítása is az angol szöveget, illetve a német békeszerződés franczia szövegét követi. Ad 16. §. Ez a szakasz nyilván abból indul ki, hogy a tengeri zsákmány jog czél jávai ellenkeznék az olyan irányú biztosítás, amelynél fogva éppen a zsákmányoló államhoz vagy szövetségeseihez tartozó valamely vállalat nyújtson az állama által az ellenségtől elvett zsákmányért kárpótlást. Ad 17. §. E szakasz a kettős biztositás esetére provideál s bizonyára nem alkalmazható akkor, ha a második biztositás összege nem fedi a biztosított tárgy teljes értékét. IV. Viszontbiztosítások. A 19 — 2 3. §-ok alkalmazásánál különbséget kell tenni az általános viszontbiztosítás? szerződések (traité généraul, generál treaty) és az egy meghatározott ügyletre szóló viszontbiztosítások között (contrat particulier, particular contract). A hivatalos magyar szöveg mindkettőre a szerződés szót használván, a különbség a rnegé'thetcrég rovására elhomályosul. A 19. §. rendelkezései az ál talár os viszontbiztosítási szerződésekre vonatkoznak. A 20-22. §-ok a különös, egyedi viszontbiztosításokra. A 23. §. mindkettőre szól. A 22. §-ban a forditás nézetem szerint nem egészen helyes. A forditás szerint a viszontbiztosítás érvényben maradása konjunktive függővé van téve a koczkázatviselés háború előtti megkezdésétől és az alapszerződés hatálybanmaradásától. Ezen utóbbi feltétel mafcjától értetődik. A megfelelő franczia szövegrész nem' is erre vonatkozik, hanem — miként azt az angol eredeti szöveg világossá teszi, — főmondatként azt jelenti, hogy a viszontbiztosítási szerződés hatályban marad. Az »és« elé tehát pontosvessző volna teendő s az »alap« szó kihagyandó. * * * Megemlítést érdemel, hogy a biztosítási ügyletekre vonatkozó mindezen specziális rendelkezések teljesen egyeznek a német és osztrák békeszerződés vonatkozó intézkedéseivel. Mindössze az az egy eltérés foglaltatik a német békeszerződésben, hogy ott a Függelék 12. §-a az en'ente államoknak jogot ád azon életbiztosítási szerződések felbontására, amelyeket honosaik német biztosító társaságokkal kötöttek s ugyanilyen értelmű hivatkozást tartalmaz az életbiztosítások viszontbiztosítására vonatkozó 22. §. (utóbbi egyébként a magyar 21. §-nak felel meg.) A fentiekben tárgyalt specziális rendelkezések mellett subsidiariter természetesen a békeszerződésben foglalt általánosabb jellegű rendelkezések (nevezetesen a X. rész III. IV. és V. czime) is alkalmazást nyernek a biztosítási ügyletekre. A Magyarországtól és Ausztriától elszakított területekkel, illetve az elszakadó honosokkal szembeni relácziókban a biztosítási szerződésekre vonatkozó fenti specziális rendelkezések egyáltalában nem nyernek alkalmazást, hanem ezen viszonylatokban csak a VIII. czimben foglalt általános intézkedések mérvadók. (Világosan kiemeli ezt a békekonferencziának az osztrák békeküldöttségéhez intézett egyik jegyzéke; Bericht. II. 364. lap.) A megszállott területeken a trianoni államszerződés életbelépte előtt hozott birói határozatok közül a személyi állapotot tárgyalók hatályosságának kérdését a minisztérium 9874/1921. M. E. számú rendelete (1. Bp. Közi 1922. nov, 22-iki szám) már rendezte. A többi hasonló körülmények közt keletkezett birói határozatok végrehajthatóságának kéroése sem fog azonban a könnyű kérdések közé tartozni. Amint a végrehajtási jogsegély lehetősége meg-