Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 13-14. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot ...

13-14. sz. Kereskedelmi Jog 107 Általános. 74. |. A Pp. 154. §-a szerint a kézbesítésnek a perbeli meghatalmazott kezeihez kell történni. A helyettesítési meghatalmazott ilyennek nem tekinthető. — II. Az egyéni oég annak birtokosától különválasztható önálló jogalanyisággal nem bír, hanem az egyéni cég alatt csak annak birtokosa szerezhet jogokat, vállalhat köielezettségeket és indíthat pereket. (Kúria 1101/1921. P. IV. sz. — 1921. május 19.) Indokok: A Pp. 154. §-a értelmében a per folyamában a íél által a per vitelére meghatalmazottnak kezéhez kell kézbesíteni. — A törvény ezen rendelkezésére tekintettel, a felebbezési bíróság helyesen mondotta ki azt, hogy az elsőbirósági ítéletnek dr. S. ügyvéd kezéhez történt kézbesítése, — aki a felperes fél által kiállított ügyvédi meghatalmazásban a per vitelére meghatalmazott ügyvéd gyanánt megnevezve nincsen, hanem aki csak a felperesi meghatalmazott helyettessének megbízása alapján és csupán a perfelvételi tárgyaláson jelent volt meg a felperes képviseletében, a felperes részére való szabályszerű kézbesítésnek nem tekinthető. A felperesként fellépő személynek közelebbi megjelölésére és más személyektől való megkülönböztetésére szolgáló adatok a per folyamában is előterjeszthetők, illetőleg pótolhatók lévén, a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azáltal, hogy tudomásul vette a felperes félnek a felebbezésben foglalt és lényegileg azt tartalmazó előadását, hogy az 1918. évben indított jelen keresetében felperesként megnevezett K. S. nem a még 1912. évben meghalt K. S. természetes személy volt ujozorai lakosnak a neve, hanem hogy a K. S. bejegyzett egyéni cég, hogy tehát a felperes neve ennek megfelelően jelölendő meg, és hogy a keresetet ezen cég neve alatt annak a kereset indítása idején a meg nem támadott tényállás szerint a cégjegyzékbe bevezetett birtokosa, özv. K. S.-né született D. J. ujozorai lakos indította és nincs törvényes akadálya annak sem, hogy az ugyancsak a felperesi felebbezésben foglalt és az alperes részéről a felebbezésre adott észrevételekben kétségbe nem vont az a további felperesi bejelentés is tudomásul vétessék, hogy a per folyama alatt özv. K. S.-né meghalt és hogy a felebezéshez csatolt s nem kifogásolt hagyatékátadó végzés és halálesetfelvételi ív szerint ugy a fentebb nevezett K. S.-nak, mint az utóbb nevezett özv. K. S.-nénak örökösei, akik a perbe felperesekként való belépésüket bejelentették és a felebbezést ellenjegyző dr. S. M. ügyvéd részére a per vitelére a felebbezéshez csatolt ügyvédi meghatalmazást is kiállították. Ezek szerint és figyelemmel egyúttal arra is, hogy az egyéni cég, annak birtokosától különválasztható, önnálló jogalanyisággal sem az általános magánjog, sem a kereskedelmi törvény szerint nem bir, hanem az egyéni cég neve alatt csak annak birtokosa szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket, valamint indíthat pereket, — a kereset K. S. egyéni cég neve alatt özv. K. S.-né cégbirtokos által indítottnak és annak elhalálozása folytán a per a nevezett örökösök mint felperesek által folytatottnak tekintendő s ehhez képest a felperes fél az az ítélet bevezető részében is ennek megfelelően nevezendő meg. Ezekre való tekintettel nem ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak megtámadott az a döntése, amely szerint az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával kimondotta, hogy ebben a perben az eljárás meg nem szüntethető abból az okból, hogy a keresetben K. S. és nem „K .S. cég" van felperesként megnevezve és hogy K. S. még a kereset megindítása előtt meghalt, — s amely döntés szerint a pernek érdemleges elbirálása céljából az eljárás folytatása iránt rendelkezett. Haditermény r.-t. perelhetősége. 75. A H T. és bizományosai közt létrejött pótmegállapodás 7. pontja, mely szerint a bizományosok és malmok közt a gabonaszállitásból kifolyólag felmerült véleményeltérések esetén utóbbiak peres félként egymást tartoznak elismerni, osak az esetben érvényes, ha a H. T. bizományosaitól a tőzsdebirósági alávetést tartalmazó okiratot meg tudja szerezni. Ellenesetben a H. T. a megállapodás fenti pontja daczára alperesként perbe vonható. (Kurla 845 1921. P. IV. sz. — 1921. május 4.) Indokok: Az iratokhoz 7. a. csatolt főmegállapodás 19. pontja, illetve az alperes és bizományosa között létrejött pótmegállapodás 7. pontja szerint ki van kötve, kogy a főmegállapodás 3. pontjában megjelölt gabonaszállitásból folyólag a malomvállalatok és az alperes bizományosai között felmerülő véleményeltérések tekintetében az utóbbiak egymást kölcsönösen peres félként tartoznak elismerni. Alperes szerint ez a kikötés azt fejezi ki, hogy az alperes az ilyen vitás kérdéseket tárgyazó perekben a malomvállalattal szemben sem felperesként fel nem léphet, sem a malomvállalat által alperesként perbe nem vonható, hanem az ilyen természetű jogviták elintézése mindenkor a malomvállalat és a szállítást eszközlő bizományos mint peres felek közötti perben oldandó meg. Az alperes erre a szerződési kikötésre hivatkozva, azt vitatta, hogy a kereseti követelés vele szemben nem érvényesíthető. Az alperes ezen védekezésének azonban nincs jogszerű alapja. Ugyanis a fömegállapodás 19. pontjának és a bizományosi pótmegállapodás 7. pontjának fentebb kiemelt rendelkezéseivel kapcsolatban ki van kötve az is, hogy ugy a malomvállalat, mint az alperes bizományosa kötelesek olyan Írásbeli nyilatkozatot kiállítani, amely szerint a vonatknzó vitás kérdés tekintetében alávetik magukat a budapesti áru- és érték-