Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 13-14. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot ...

108 Kereskedelmi Jog 13-14. sz. tőzsde választott bírósága kizárólagos illetékességének, s hogy a bizományostól az illetékességi alávetést tárgyazó nyilatkozat aláírását a malomvállalat kívánságára az alperes tartozik keszközölni. Ebből okszerüleg folyik, hogy a malomvállalat és az alperes bizományosa részéről a peres félkénti minőségük kölcsönös elismerésére vonatkozó kikötés kizárólag a tőzsdebirósági eljárásra utalt kérdésekre és a tőzsdebiróság előtti peres eljárás esetére terjed ki, s hogy abban az esetben, ha az alperes a saját bizományosától a tőzsdebirósági alávetést tárgyazó nyilatkozatot a malom kívánságára ki nem eszközli, s ekként nem hozza a malomvállalatot abba a helyzetbe, hogy az alávetési nyilatkozat aláírásával a választott bíróság illetékességének kikötéséhez a maga részéről is csatlakozhassék; az alperesnek a vitás kérdésre vonatkozó perből való kirekesztését czélzó szerződési megállapodás alkalmazást nem nyerhet, mert felperes malomvállalat a főmegállapodás tartalma szerint nem mondott le arról a jogáról, hogy a gabona szállításából esetleg származható igényeit közvetlenül az alperessel szemben és a törvény rendes utján érvényesíthesse abban az esetben, ha azt a fentebb kiemelt kikötés alapján az alperes bizományosa ellen abból az okból nem érvényesítheti, mert az alperes a bizományosától az alávetési nyilatkozatot szerződési kötelezettsége ellenére be nem szerezte. Részvénytársaság. 76. Az a körülmény, hogy a részvénytársaságnak összes részvényeit egy személy birja, a részvénytársaságnak ebbeli Jogi Jellegét nem szünteti meg, 8 igy a K. T. 63. §-ához képest a részvénytársaság czége alatt jogokat szerezhet ét kötelezettségeket vállalhat, ha összes részvényeit egyetlen fizikai vagy jogi személy birtokolja. (Kúria 1113/1921 P. IV. sz. — 1921. május 31.) Ügyletek értelmezése. 77. A kötelezettség nélkül vételi ajánlatot tett fél ajánlatának elfogadása után különleges indokolás, kivált pedig a változott viszonyokra való hivatkozás nélkül jogosítva van a válaszadásra rendes körülmények közt szükséges idö alatt akár ajánlatától visszalépni, akár ajánlatát módosítva, ujabb ajánlatot tenni. (Kúria 939/1921. P. IV. sz. — 1921. május 10.) Indokok: (Mint fejben . . .) Ebből eredőleg az alperes 1917. augusztus 25-én kötelezettség nélkül telt ajánlatának a felperes részéről haladéktalanul megtörtént elfogadása után 1917. évi augusztus 27-én kelt levelével jogosan módosíthatta kötelezettség nélkül tett ajánlatát és igy nem alapos a felperesnek az a jogi álláspontja, hogy az ő elfogadói nyilatkozatával közte és az alperes közt a vételi ügylet érvényesen létrejött. A felperes arra sem alapithatja a vételi ügylet létrejöttét, hogy az alperes a beküldött előleget nyomban nem küldötte vissza, mert még ha az alperes nem is ujabb ajánlattal felelt volna az elfogadói nyilatkozatra, hanem egyszerűen azt közölte volna, hogy kötelezettség nélkül tett ajánlatától visszalép, az előlegnek megtartása ebben az esetben is a felperest csupán a jogosulatlanul megtartott előleg visszakövetelésére jogosította volna. Fehér pénz. 78. Az 1919. év augusztus első felében fehér pénit befizető fél tartozik bizonyítani, hogy a fehér pénz nem hamis, ha* nem valódi fehér pénz volt. (Kúria 1109/1921. P. IV. sz. — 1921. május 24.) Indokok: A meg nem támadott ítéleti tényállás szerint a felperes 1919. évi augusztus 9-én az alperesnél vezetett folyószámlája javára 320.000 K névértékű u. n. fehér pénzt fizetett be és az alperes ezt a befizetést a felperesnek küldött elismervényben „Fehér számla" cimen ismerte el, ami ellen a felperes nem tiltakozott. Nincs azonban a tényállás megállapítva abban a tekintetben, hogy a felperes ezt a 320.000 K-t őt terhelő tartozására fizette volna, s ennek meg nem állapítását a felperes nem panaszolja. E tényállás alapján a felperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta az 1919. évi 5151. M. E. sz kormányrendeletnek 2. §-át; mert a fenti tényállásban nincsen megállapítva, hogy a befizetés hamis fehér pénzben történt és mert ebből a tényállásból előtűnő körülményekből nem vehető ki a feleknek az a szándéka, hogy a visszafizetésnek is hamis fehér pénzben kell történnie. Ez a pánasz alaptalan. A felülvizsgálati bíróság előtt is ismeretes köztudomás volt 1919. évi augusztus első felében, hogy az u. n. tanácsköztársaság hamis 200 és 25 koronás osztrák magyar bankjegyeket bocsátott ki és hogy ezektől a bankjegyektől birtokosaik lehetőleg szabadulni igyekeztek; helyes tehát a felebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az 1919. évi augusztus hó első felében beismerten fehér pénzt befizető fél tartozik bizonyítani, hogy a fehér pénz egészben vagy részben nem hamis, hanem valódi fehér pénz volt. Az ítéleti tényállás azonban nem tartalmaz adatot, hogy a felperes iiyen bizonyítást ajánlott voma és igy a felperesnek fehér pénzben teljesített fizetése hamis fehér pénzben történt szolgáltatásnak tekintendő. A meg nem támadott Ítéleti ténzállás szerint a felperes fehér pénzt fizetett be folyószámlájára, az alperes fehér pénzt könyvelt a felperes javára és erről őt értesítette, aki emiatt kifogással nem élt, bár a befizetés idejében köztudomású volt a hamis fehér pénznek forgalomban léte.