Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 13-14. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot ...

13-14. sz. KereskedelmiJog 105 munka, miut apport) 2. ez a részvény elidegeníthetetlen és átruházhatatlan, 3. e részvényeknek nem az egyes munkások a tulajdonosai, hanem a munkások szövetkezete, mint jogi személy. A munkások képviselve vannak a közgyűlésen és az igazgatóságban. Ha a rt. felszámol, a felosztás alá eső vagyonból először a tőkerészvények névértékét kell kifizetni; a munkások csak az ezután fennmaradó vagyonban részesednek. Állami házépítési segély — Schweizban. A lakásínség, ugy látszik, még az Eldorádónak tartott boldog semleges országot sem kerülte el, de ott legalább mindjárt az insóg enyhítésének legtermészetesebb módjához fordulhattak. A szövetségi tanács 1921. május 11-én kibocsátott rendeletében az építési költségek 5—15%-ának állami segítségként való folyósítását helyezte kilátásba, ha az illetékes kanton ugyanolyan mérvű segélyt biztosit és be van bizonyítva, hogy a hiányzó öszszeg az építőnek rendelkezésére áll. Ezzel szemben az állam 15 éven belüli elidegenítés esetére a nyereség félét köti le magának és az építtetőt arra kötelezi, hogy ugyanez alatt az idő alatt ne szedjen saját költségeinek 8°/o-át meghaladó lakbért. (Das Recht. XXIV. óvf. 184. 1.) A m. kir. Kúria I. polgári jogegységi tanácsa az 1921. évi szeptember hó 12. napjára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „A baleset folytán megítélt járadék felemelhető-e vagy leszállitható-e nemcsak a sérült keresőképességét a balesettel okozati összefüggésben érintő, hanem az ő személyén kivül fekvő körülményeknek, jelesül a gazdasági viszonyoknak időközben beállott változása alapján is 7'' (Vonatkozással egyfelől a magy. kir. Kúria VI. polgári tanácsának P. VI. 4216/1920. száinu ítéletére, másfelől a magyar kir. Kúria V. polgári tanácsának P. V, 931/1921—11. számú végzésére). Folyóiratunk legközelebbi száma szeptember elsején jelenik meg. Hiszek egy Istenben, Hiszek egv hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. AAZAI JOGGYAKORLAT. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 23. számú polgári döntvénye. „Van-e helye jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének külföldi értékben (valutában) kifejezett pénzkövetelés erejéig?* Határozat i Jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének külföldi értékben (valutában) kifejezett pénzkövetelés erejéig helye van. Indokok: A telekkönyvi rendelet 65. §-a a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének a jelzálogos követelésre vonatkozó egyik előfeltételét abban állapítja meg, hogy a követelés pénzre irányuljon, vagy legalább a jelzálogi biztosítás czéljából pénzösszegben nyerjen kifejezést. Ehhez képest a vitás elvi kérdés megfejtése czéljából azt kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy mit ért a telekkönyvi rendelet a „pénz" kifejezés alatt: jelesül, hogy a „pénz" itt csak belföldi vagy egyúttal külföldi általános fizetési eszközökre is vonatkozik-e. Ezt a kérdést a magyar magánjog mai állása értelmében kell ugyan eldönteni, mégis jelentősége van annak a körülménynek is, hogy már a telekkönyvi rendelet keltekor és életbelépésének idejében pengő pénzben pénzkölcsönök ugy a korábbi magyar magánjog, mint az ausztriai általános polgári törvénykönyv 985-989. §-ai értelmében is joghatályosan köthetők voltak és hogy pengő pénzben követelhető kölcsönösszegek erejéig előbb az 1840: XXI. t.-cz.-ben szabályozott u. n. betáblázásoknak, majd a telekkönyvi rendelet életbelépte óta jelzálogjogi telekkönyvi bejegyzéseknek helyük volt, már pedig az akkori szóhasználat szerint a pengő pénz fogalma alá a forgalomban levő külföldi pénz is tartozott. A felvetett kérdés igenlő megoldásának irányában halad az ujabb magyar jogfejlődés is. Már az 1867 : XIII. t.-cz. 3. §-a ugy rendelkezik, hogy e törvény 1. § ában nyert felhatalmazás alapján vasutak és csatornák építésére felvett 60 millió ezüst forintnyi vagy 150 millió franknyi kölcsöntőkének megfelelő évjáradék a kölcsönből épült vasutakra és csatornákra mint jelzálogra első helyen bekebeleztessék. De nemcsak az idézett 1867 : XIII. törvényczikkben külön megjelölt kölcsön tekintetében, hanem általában áll az, hogy a központi telekkönyvi hatóság külföldi valutában kifejezett pénzkövetelés erejéig is rendel el jelzálogjogi telekkönyvi bejegyzéseket. Tételes törvényeink egyébiránt kifejezetten is foglalkoznak külföldi valutában vállal ható és teljesitenő kötelezettségekkel anélkül,