Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 11-12. szám

11—12. s*. K ere s k ed nem lehet nyereség előre felosztásáról szó, ha a régi részvényes alacsonyabb kibocsátási áron kapja a részvényt, mint később más, vagyis az elővételi jog nem osztalék. Es tegyük hozzá, hogy voltaképpen nem tiszta nyereségről van szó, hanem elmaradt nyereségről, be nem folyt nyereségről. Ilyen osztalékról, elmaradt nyereségben va'ó részesítéséről a részvényeseknek, nem tudnak a részvénytársaságok történetének ismerői. Ez nem tárgya a mérlegnek. Ha pedig — amint láttuk — az uj részvény uj tőke ellenében adatik s ezt nem a régi alaptőke termeli, aminthogy ez egészen bizonyos, akkor az elővételi jog, az uj részvényjegyzésre való jogosultság sem lehet a régi részvénynek a gyümölcse, hanem más tényezőtől (a részvénytársaság ebbeli elhatározása) eredő külön kedvezmény. Ebben a kedvezményben részesítettnek csak megjelölője a részvényesi minőség. Aki osztaléknak látja az elővételi jogot, annak szükségképpen azt is állítania kell, hogy az uj részvény jegyzése is a haszonélvezőt illeti. Az elővétel elsődlegesen erre megy. Az értékesítés másodhajtás. Vagyis e szerint a haszonélvező választhat a joggyakorlásnak kétféle módja között. Ami azonban útjában áll annak, hogy a haszonélvezőt a részvényjegyezhetés megillesse, az az — eltekintve attól, hogy a részvény nincs birtokában, nincs legitimálva, — hogy a haszonélvezetnek tárgya csak az osztalék. Az osztalék pedig a részvénytársaság tiszta nyereségéből felosztásra határozott rész. Arról szót sem kell ejtenünk, hogy az nem nyeresége a részvénytársaságnak, hogy valaki részvényt jegyez ; az sem, hogy alacsonyabb kibocsátási áron jegyez mint más. Sőt ez éppen elmaradt nyeresége. Ha tehát a haszonélvező ebbeli jogán uj részvényt jegyezhetne, akkor á haszonélvezet egyébre is kiterjesztetnék mint tulajdonképi tárgyára, az osztalékra. Az uj részvény jegyzésére tehát a haszonélvezőnek jogosultsága nem lehet. De akkor nem lehet a haszonélvezetnek tárgya, az elővételi jog értékesítése esetén az érte adott ellenérték sem ; mert az csak helyébe lép az uj részvényjegyzésnek, annak helyét állja. S ha a jegyzés nem osztalék, nem az annak ára sem. Vagyis megest ott vagyunk, hogy az elővételi jog nem bir az osztalék jellegével, szóval nem osztalék. * e i m i J o g 83 V. Összegezzünk már most ezek után. Az elővételi jog, az uj részvények kibocsátása következtében, a régi részvényeket megillető törzsvagyonbeli jutalékukban beálló veszteségnek az ellenértéke. A részvény értékében beálló árveszteség ellenértéke. Ez adja meg a részvénytől elkülönitettségében vagyoni értékét. Nem gyümölcse a részvénynek, nem faja, vagy neme az osztaléknak. Mert nem a részvény adja, rejti magában a jogosultságot az uj részvény jegyzésére, hanem az ezzel való külön felruházottság, amelynek alapjául szolgál a részvényesi minőség, a törzsvagyonbeli jutalékban való veszteség fejében; mert nem a ttiszta haszonnak valamely része az, hanem uj tőkeszerzésnek a módja. A következések ebből önként folynak: Akit a törzsvagyonbeli hányad illetne a társaságnak alaptőkeemelés nélkül abban az időben való felszámolása esetén; akit illetne, akié volna az elővételi jog gyakorlása idejében, a részvény eladása esetében a vételár: az gyakorolhatja az elővételi jogot s azt illeti a jog értékesítése esetén az érte adott ellenérték is. Minthogy pedig vitán kivül áll, hogy a részvénynek idegen dologbeli joggal, jelesül haszonélvezettel való terhelése esetében is a részvénynek az osztalék-szelvény nélküli értéke a tulajdonosé (birtokos); minthogy a törzsvagyonbeli rész a tulajdonosé volna, kétségtelen, hogy ugy az uj részvény jegyezhetés, mint az elővételi jog tőzsdei értékesítése esetén az érte befolyó ár csakis a tulajdonost (részvénybirtokost) illetheti saiem a haszonélvezőt. Másfelől pedig, minthogy a haszonélvezet tárgya — részvénynek haszonélvezeti joggal való terhelése esetében — a tiszta nyereségből felosztás alá kerülő résznek a részvényre eső jutaléka (az osztalék) s minthogy az uj részvény jegyzésére menő jogosultság nem gyümölcs, nem osztalék s következőleg nem az az uj részvényjegyzés átengedéséért kapott ellenérték sem : ennélfogva az a haszonélvezőt nem illetheti, mert az uj részvény, uj dolog, különálló a régi részvénytől, független attól, amelyre a régi részvényt terhelő haszonélvezet ki nem terjed, ami csak ugy következhetnék be, ha az uj részvény a réginek, az uj részvény jegyzésére menő jogosultság a régi részvénynek, vagyis az elővételi jog a részvénynek gyümölcsbeli növedéke volna. Ezzel egyszersmind arra a fölmerülhető