Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 9-10. szám - A nemzetközi tartozások a békeszerződés javaslatában [2. r.]

9—10. sz. Kereskedelmi Jog 81 jelenti. Ezek szerint a fegyverszünet után, de a szerződés életbe lépte előtt keletkezett követelések is átszámítás és kompenzácziós lebonyolítás alá kerülnek. A szerződés ilyen értelmére lehetne a contrario következtetni abból a körülményből is, hogy a franczia kormány a jóvátételi bizottság utján Ausztriára vonatkozólag kijelentette, hogy a kereskedelmi forgalom ujraíelvétele óta keletkezett ügyletekből eredő követelésekre a békeszerződés valutáris szabályait alkalmazni nem fogják. Azt hisszük azonban, hogy ez a deklaráczió csak a nagyobb biztonság, okából történt, egyébként azonban az abban kifejezett jogi álláspont a békeszerződés intézkedéseiből is következik. Nevezetesen a háború alatt esedékes követelések a szerződés szerint is csak az esetben kerülnek átszámítás alá, ha oly ügyletekből erednek, amelyeknek lebonyolítását a háború akadályozta meg. Ez a most emiitett ismérv pedig a fegyverszünet után keletkezett követelésekre fenn nem forog és igy ezeket a békeszerződés szabályai alól elvileg kizártaknak kell tekinteni. d) Az entente-államnak a békeszerződés ratifikálásától számított egy hónap alatt kell nyilatkozni az iránt, vájjon a clearing-rendszert választja-e? Felmerülhet a kérdés, mi történik a követelésekkel e nyilatkozat megtétele előtt, jelesül jogosultak-e az érdekelt felek a tartozást ez idő alatt egymás között rendezni ? A békeszerződés a fizetési tilalmat a szerződés életbe léptének időpontjáig visszaható erővel ruházza fel s ennélfogva — még ha a tilalom későbbi keletű is — a tartozásoknak megfizetése, valamint a fizetések elfogadása a szerződés ratifikálásának napjától kezdve tilos. A titalom megszegésének következményei azonban nem világosak. A függelék 5. pontja szerint a fizetési tilalom ellen történő magatartás büntetendő cselekmény, a fizetéseknek hatálytalansága azonban kifejezetten kimondva nincs. A jóhiszeműen történt adósság-kiegyenlitésekre az utólagos hatálytalanitást semmi esetre sem volna helyes megállapítani. 4. Az elszakadó területekkel szemben mely követelésekre vonatkozólag érvényesül a fizetési pénznem átszámítására vonatkozó szabályozás ? A kérdést az előző czikkben idézett 254. §. szabályozza. Ennek 2. bek. szerint az 1918. j november 1 -ét megelőző két hónap átlagos j genfi árfolyama alapján kell átszámítani az j érdekelt entente-állam valutájára azokat ? követeléseket, amelyekről a szakasz első bekezdésében szól. A szakasz első bekezdése pedig a következő: ,A III. fejezet, a 231. §. d) pontjának kivételével nem alkalmazható azon tartozásokra, amelyek egyrészt magyar állampolgárok, másrészt a magyar állam volt honosai között fennállanak." Ez annyit jelent, hogy ezekre a követelésekre a III. fejezetben szabályozott clearing-rendszer nem alkalmazható, ellenben a 231. §. d) pontjában foglalt és Cseh- és Lengyelországokra vonatkozó valuíaszabá'y érvényben marad. Látnivató, hogy az egész 254. §. nem más, mint a 231. §. rendelkezéseinek egy specziális esetre való hatálytalanítása, illetve módosított alkalmazása. Minthogy pedig a 231. §. rendelkezéseinek hatályon kivül helyezését csak olyan követelésekre lehet kimondani, amelyekre egyébként alkalmazást nyernének, kétségtelen, hogy a 254. §. első bekezdésében emiitett követelések csakis azok lehetnek, amelyeket a 231. §. is magában foglal. Ebből pedig az a fontos következtetés folyik, hogy az elszakadó területekkel szemben nem minden követelésre, hanem csupán azokra vonatkozik a valutáris átszámítás, amelyeknek körét a 231. §. 1. és 2. pontja határozza meg. Lényegileg tehát a háború előtt lejárt, valamint a hábóru után keletkezett oly ügyletekből eredő követelésekről lesz szó, amelyeknek teljesítését a háború megakadályozta. Felmerül ezek után a kérdés, melyek a háború előtt és a háború alatt esedékes követelések, tekintettel arra, hogy itt oly területrészekről van szó, melyekkel háborúban sohasem állottunk. A 252. §. szerint az elévülésre, a határidőkre és a jogvesztésre vonatkozó határozatok az elszakadó területrészekre olyképen nyernek alkalmazást, hogy ,a háború kezdete" alatt egy közigazgatásilag meghatározandó, azon nap értendő, amelyen a felek közötti kereskedelmi forgalom ténylegesen vagy jogilag megszűnt,, „a háború tartama* alatt pedig a most jelzett nap és a szerződés hatályba lépése közötti időszak értendő. Ez a szabályozás volna analógia utján tárgyalt kérdésünkre is megoldásnak tekinthető. A tényleges helyzet szerint azonban az elszakadó területekkel szemben a követelések