Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 5-6. szám - Külföldi vállalataink helyzete a békeszerződés szerint

5—6. st. Kereskedelmi Jog 45 Külföldi vállalataink helyzete a békeszerződés szerint. Irta: Dr. Mautner Dezső, ügyvéd. Külföldi vállalataink sorsát a békeszerződés 232-ik és 250-ik czikkei döntik el. A 232-ik czikk. I. pontjának b) betűig szerint a szövetséges vagy társult hatalmak lentartják maguknak a jogot, hogy visszataitsák és felszámolják mindazokat a javakat, jogokat és érdekeket, amelyek a békeszerződés hatálybaléptekor magyar állampolgárok vagy magyar társaságok tulajdonában lesznek. Kivételt alkotnak ezen visszatartás és felszámolás alól azon személyek javai, jogai és érdekei, akik a békeszerződés hatálybaléptének időpontjától számított 6 hónapon belül igazolják, hogy a békeszerződés rendelkezéseihez képest teljes joggal megszerezték valamelyik szövetséges vagy társult hatalom állampolgárságát (a 232-ik czikk 1. pontja b) betűjének harmadik bekezdése). Kivételt alkotnak továbbá ezen visszatartás és felszámolás alól a magyar állampolgároknak vagy magyar társaságoknak a volt osztrákmagyar monarchia területén fekvő javai, jogai és érdekei (a 250-ik czikk). 1. A 232-ik czikk 1. pontja b) betűjének harmadik bekezdése csak látszólag enyhíti kül földi vállalataink helyzetét: a) Ha természetes személy tulajdonában van a vállalat, akkor megmenthető volna ugyan azáltal, hogy tulajdonosa állampolgárságot szerez abban az államban, ahol a vállalat létezik. Tényleg azonban egyelőre egy külföldi állam sem veszi fel állampolgárai közé az ellenséges, illetve veit ellenséges államok polgárait és előreláthatólag igy fog maradni még sokáig a békeszerződés megkötése után is. Figyelemre méltó e tekintetben az is, hogy a 232-ik czikk 1. pontja b) betűjének harmadik bekezdése csak a 62-ik czikk szerint megszerzett állampolgárságra utal különösen, ugy hogy az sem világos, hogy vájjon mentesek-e a visszatartás és felszámolás alól azok javai, jogai és érdekei, akik az illető állampolgárságot a 61-ik, illetve a 63-ik czikk alapján, tehát korábbi illetőségük alapján ipso facto és illetve optátás utján szerezték meg, a mely szerzési módhoz nem kell az illető állam engedélye. Például mentesek-e a visszatartás és elszámolás alól valamely volt magyar állam polgárnak a régi Szerbia területén létező vállalata, ha a vállalat tulajdonosa a 61 -ik, illetve a 63-ik czikk szerint, tehát teszem nagyszeben illetősége alapján szerezte meg a román állampolgárságot. b. Ha valamely kereskedelmi társaság tulajdonában van a vállalat, akkor még ennél is kedvezőtlenebb a helyzet. A 232-ik czikk 1. pontja b) betűjének harmadik bekezdését már szövegezésénél fogva erre vonatkozó kifejezett rendelkezés hiányában lehetetlenség jogi személyekre alkalmazni. De még ha akként is volna értelmezhető a békeszerződés, hogy annak kivételes természetű rendelkezése jogi személyekre is alkalmazandó, ez esetben sem mentesülne a vállalat a visszatartás és lefoglalás alól, hanem csak akkor, ha egyúttal megszűnnék magyar állampolgárok által „ellenőrzött" társaság lenni, vagyis ha legalább nagyobb részében a szövetséges vagy társult hatalmak polgárainak tulajdonába és vezetése alá kerütne. Utolsó helyen említem itt azt a kérdést, hogy lehetséges volna-e pl. valamely részvénytársaság székhelyét külföldre helyezni át ? Ha gazdasági érdekünk fűződnék ahoz, hogy külföldi részvénytársaságok székhelyeiket országunk területére helyezhessék át, ugy ezt minden bizonnyal előmozdítani és nem megakadályozni törekednénk, bármily szokatlannak lássék is a részvénytársaságok ily teljes joghatállyal való áttelepítése. Bizonyos, hogy odaát is hasonlóképen gondolkodnak és hogy ekként nem jogi, hanem gazdasági szempontok döntenék el azt a kérdést, hogy megengedtessék-e valamely országunk területén bejegyzett részvénytársaságnak valamely más államban való bejegyzése, ha a társaság részvényesei az illető államban megtartott közgyűlésen elhatározták, hogy a társaság székhelyét annak területére holyezik át, a társaság alapszabályait az illető állam törvényeinek megfelelően módosítják és a társaság azontúl az illető állam törvényei szerint fog működni. Ha igen, ugy az illető állam bizonyára édes keveset törődnék azzal, hogy a részvénytársaság ily áthonositása az eddig megszokott jogi formáknak megfelel-e és hogy a részvénytársaság azon a helyen, ahol addig bejegyezve volt, a czégjegyzékből töröltetett-e vagy sem. 2. A 250-ik czikk szerint egyelőre bizto-