Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 3-4. szám - Az eszmei javak a békeszerződésben

35 a háborús törvényhozással inaugurált, lentartja hatályában, sőt még kártalanítási igényt sem ad a jogfosztottnak. Ennek az intézményesített jogtiprásnak a kulminációját a vállalat személyiségét kifejező védjegyek kisajátításában látjuk. Szerencsére magyar vállalat nem jutott tudtunkkal oly helyzetbe, hogy külföldön elterjedt védjegyétől fosztották volna meg. n) A védjegyek kivételével az összes eszmei javakra nézve — mint már fentebb mondottuk — az entente az államilag szervezett kalózkodás jogát a jövőre nézve is fentartja magának, de csak .megfelelő" kártalanítás ellenében ; csupán az Észak-Amerikai EgyesültÁllamok tettek oly kijelentést, hogy e joggal nem fognak éini. A tárgyalások során annyiban enyhült ez a prédajog, hogy a békekötés előtt szerzett jogosítványok csupán a következő jogczimeken lesznek korlátozhatók, vagy feltételekhez köthetők ; a) a honvédelem érdekében, b) közérdekből, c) avégből, hogy a legyőzött államban az entente-honos eszmei javainak „igazságos" kezelése biztosíttassák, d) hogy a békeszerződéssel megállapított összes kötelezettségek tökéletes teljesítése eléressék. A békekötés után szerzendő jogosítványok korlátozása csakis a fenti a) és b) pontok eseteiben lesz megengedhető, A békedelegácziók nyomatékos remonstrálásai e ponton is hiábavalók maradtak; az osztrákok még azt sem voltak képesek elérni, hogy legalább a szuccessziós államok zárassanak ki ebből az egyoldalú kedvezményezésből. A jogfosztásnak ezt a rendszerét még gondosan körül is bástyázták; kifejezetten ki van mondva, hogy e prédajoggal szemben az 1914. július 28. óta történt jogátruházások az ententetal szemben hatálytalanok. (Osztr. 258, cz. 7. bek.) o) Indokoltnak találjuk azt az általános amnestiát, amelyet a békeszerződés ugy büntető, mint magánjogi tekintetben statuált — a kölcsönösség respektálásával — mindama cselekményekre nézve, amelyek a hadüzenet és a békeszerződés életbelépte közötti időben az eszmei javak oltalma ellenére elkövettettek. Ugyanez áll a bitorlás termékeinek megszerzése, használata és alkalmazása tekintetében azzal a különbséggel, hogy a jogszünetelési időszak e részben csupán a békeszerződés aláírásáig terjed. (Osztr. 261. cz.) A bitorlás termékeinek árusítása tekintetében ez I a határidő a békeszerződés aláírását követő egy teljes esztendőn át tart. Az Amerikával való viszonyban az amnestia-rendelkezések nem birnak érvénynyel, hanem az általános jogelvek az irányadók. Nem alkalmazandók továbbá ezek a határozmányok, ha a jogosultak az osztrák-magyar j csapatok által megszállott területeken birnak lakhelylyel vagy teleppel. (?) d) A kölcsönösség elvének többszörös sérelmével vannak a magánosoknak ama szerződéses viszonyai is szabályozva, amelyek ar e körbe vágó jogosítványok használati jogának részleges, vagy teljes átengedését (licenctiák) czélozzák. Az ilyen szerződések a háború kitörésével hatályon kivül helyezetteknek tekintendők, ugy azonban, hogy a használati jogosult a béke életbeléptétől számított 6 hónapon belül uj használati engedély megadását kérheti az illetékes bíróságnál; ha azonban a jogosítvány a legyőzött állam joga szerint engedélyeztetett (értsd: ha a szabadalom, szer| zőijog stb. jogosultja magyar honos) akkor a ! békeszerződés szerint szervezett vegyes választott bíróság illetékes az uj feltételek megállaj pitására, (Osztr. 251. cz.) A háborús jog alapj ján az entente-államokban kiadott licentia a j korábbi szerződéses licentia hatályát kizárja. r) Hogy egyes befolyásos vállalatok menyI nyire érvényt tudtak szerezni egyoldalú üzleti érdekeiknek, az a határozmány mutatja (250. | cz. IV. fej. melléki. 5. p.), amely szerint oly esetekben, ha az entente-vállalat a legyőzött állambeli vállalattal együttesen volt a háború kitörése előtt jogosítva külországban valamely védjegy, szabadalom vagy nem szabadalmazott ' eljárás (!) kizárólagos gyakorlására, ez a jog j a jövőben egyedül az entente-vállalatot fogja j megilletni (síel) s az csupán a belföldi gya! korláshoz megkívántató modelleket lesz köteí les kiadni. (Annyira casuisticus jellegű ez a rendelkezés, hogy feltehetőleg csak egy vagy : két befolyásos vállalat ézdekében keletkezett.) • * * Hogy lesz-e lehetőség a sérelmes vagy í legalább az egyoldalú rendelkezések enyhítését | kieszközölni, a jövő fogja megmutatni; a nemj zetközi unió feladata lesz azokat a protektiv intézkedéseket a semleges államokra is kitér-