Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 3-4. szám - Az eszmei javak a békeszerződésben

34 Keresse 3-4. sz. dés a szerzői jogi bei ni egyezményhez való csatlakozásunkat kötelezően előírja. Az ezen egyezményhez nem tartozó entente-államokról ugy történik gondoskodás, hogy a legyőzött állam köteleztetik az entente-honos minden, habár nem belföldön kiadott alkotásának szerzői jogát legalább is oly terjedelemben oltalmazni, amint az 1914. július 28 ikán fennállott. é) Ez eszmei javak unióihoz nem tartozó államokra való tekintettel, a fentidézetteken kivül még egy külön rendelkezés is gondoskodik a jogfolytonosság helyreállításáról, amely szerint mindazoknak a javára, akik a háború kiütésekor ilyen jogok élvezetében állottak, azoknak (vagy jogutódaiknak) javára e jogok a békeszerződés életbeléptével újra hatályba lépnek, avagy visszaállíttatnak. Minthogy az időlejárat folytán időközben megszűnt jogokról nincs szó, kétséges, vájjon ez a rendelkezés ugy állítja-e helyre a fennállott jogokat, hogy az időközben eltelt időszak az oltalmi időtartamba be sem számíttatik, vagyis az annyival meghosszabbítottnak tekintendő-e, amennyi az oltalmi időből a háborúra esik? Ez a szövegezés nyilván a magyar tervezet hatására vezetendő vissza, amely az oltalmi idő automatikus meghosszabbításának alapgondolatán épült fel. f) Az eddig csupán szunnyadt és most újra ébredő jogosítványok elve még messzebbmenőleg jut érvényre abban a rendelkezésben, amely szerint azok a jogok is elismertetnek és hatályosulnak, amelyek a háború tartama alatt az igényjogosultak által %megszerezhetök lettek volna". Az ellenséges államban eszközölt szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi bejelentések, díjfizetések stb., tehát automatice joghatályosakká válnak, a nem eszközöltek pedig mintha a bejelentés idejében megtörtént volna. Ez is a magyar tervezet szószerinti elfogadása. E jogok érvényesítésére a szerződés életbeléptétől számított egy évi határidő van megszabva, (osztr. 259. cz. 1. bek) A német életbeléptetési törvény oly tulmesszemenőnek találja ezt a jogot, hogy azt a törvényi (nem eljárási) határidők alatt teljesítendő cselekményre korlátozza és itt helyesen arra az esetre, ha a határidő a háború kiütése előtt le nem járt és nem a békeszerződés életbelépte után vette kezdetét (helyes). g) A magyar tervezet nyomán a békeszerződés még a bejelentések, bejegyzések ellen utólagosan emelhető felszólalás jogát is megadja, ugy, hogy ezen az alapon évekkel ezelőtt joghatályosan engedélyezett szabadalom ellen is még egy éven át felszólalásnak lesz helye. h) A szunnyadó jog ujraébredésének elvét a magyar tervezet szellemében érvényesiti az a nagyfontosságú rendelkezés is, amely szerint a háború alatt díjfizetés, cselekmény vagy alakiság elmulasztása miatt megszűnt jog önként újra hatálybalép, de az entente fentartja magának azt az egyoldalú jogot, hogy oly honosai javára, akik a megszűntnek látszott szabadalmat, vagy ipari mintát használatba vették, méltányos rendelkezéseket léptessen hatályba. Az így feltámadt jogosítványokkal szemben az entente a háborús jog kivételes intézkedéseit alkalmazásba veheti; vagyis elveheti az egyik kezével, amit a másikkal adott. Ez a rendelkezés védjegyekre nem vonatkozik. i) Az 1914. július 28 tói a békeszerződés életbe léptéig terjedő idő a szabadalmak, ipari minták (és védjegyek) gyakorlatbavételt Idejébe nem számítandó be. (Azonos a magyar tervezettel.) k) Az 1914. július 28-ikán még le nem járt elsőbbségi határidők a békeszerződés életbeléptétől számított hat hónapra meghoszszabbittatnak, időközben jóhiszemüleg használati jogosultságot szerzett harmadik személyek érdekében a szabadalmi törvényben szabályozott előző használati jogosultságnak megfelelő kedvezmény van statuálva. (Egyezik a magyar tervezettel.) /) Az elévülési és záros (praeclusiv) határidők a háború tartamára és a béke életbeléptét követő három havi időre félbeszakitottnak tekintendők. m) Az entente-honosok jogosítványainak a háborús megtorló intézkedések alapján történt korlátozása hatályát veszti. Minthogy Magyarországon az 1916. aug. 15 ikén kibocsájtott 2706/916. M. E. sz. retorziós rendelet, amely különben is csak közérdek alapján és erős kautélákkal körülbástyázva engedte meg a korlátozást, tudtunkkal egyetlen egy esetben sem nyert gyakorlati alkalmazást, az e részben megszabott kártalanítási kötelezettség nálunk nem aktuális. A győző önkénye a maga leplezetlen meztelenségében jut kifejezésre ott, ahol az entente az összes jogfosztó intézkedéseket, amelyeket