Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 7-8. szám - A külföldi pénznemben teljesítendő fizetésekről

G6 Kereske delmi Jog 7—8. sz. déséhez. A törvényes tilalom, a közrend védelme és az uzsora tekintetében, valamint az erkölcstelenség ellen fölállított korlátok eddig nem nyújtottak elég alapot olyan birói döntésre, amely szerint a szerződésen alapuló követelés az illető felet minden egyéb körülménytől eltekintve egyedül a miatt ne illesse vagy csak mérsékelten illesse meg, mert az annak fejében kikötött viszontszolgáltatás vagy tevékenység nyilvánvalóan értéktelen vagy aránytalanul és' szembetűnően kisebb értékű, mint a követelés. A gazdasági élet egyensúlyának a lehető biztosítása czéljából ily szabályra szükség van és annak alkalmazására a jogi alap hiányzónak ma már nem tekinthető. Ami különösen a díjazások mértéktelenségét illeti, ezen a téren az elfajulás az értékes munkálkodás hátrányára azoknak az emberi képességeknek a kifejlődését mozdítja elő, a mely képességek a közhasznú fáradozás nélkül való boldogulást teszik lehetővé és divatossá. Próbaképpen elég lesz ezúttal a közvetítési dijak óriási térfoglalására és a províziók sokféleségének a grasszálására rámutatni. A közvetítés közgazdasági jelentőségét tagadni vagy kicsinyelni valóban dőreség volna és aziránt sem lehet kétség, hogy a közvetítés háttérbe szorítását vagy utjának az elállását a gazdasági élet minden tényezője megsinylené, de az is bizonyos, hogy nem csak általában a gazdasági életre, hanem magára az ügynöki intézményre is veszedelem származnék abból, ha a províziók hajszolását meg nem rendszabályozzuk és hamegtűrjük, hogy a közvetítés közönséges utonállássá fajuljon. Azokban az esetekben, amikor nyilvánvaló, hogy olyan tevékenység vagy magatartás fejében követelnek közvetítési dijat, amely tevékenység vagy magatartás közgazdasági szempontból értéktelen vagy aránytalanul csekélyebb értékű a követelésnél, a bírónak ily követelést vagy annak túlságos részét nem kell megítélnie és ebben a tekintetben a bírósága felek szerződéséhez kötve nem lehet. A bíróilag nem érvényesíthető követelésekre vonatkozó jogszabályoknak mindinkább érezhetővé válik az a nagy hibájuk, amely szeiint alkalmazásuk esetében az egyik fél rendszerint a markába nevet, mert olyan előnyhöz jut, amely őt igazság szerint meg nem illeti. A bíróilag nem érvényesíthető követelésekben foglalt értékek a jog megcsúfolásával szerepelnek egyik vagy másik fél vagyonában és tulajdonképen olyan vagyonfölösleget alkotnak, amelynek közczélokra való fordítása nemcsak, hogy aggodalomra nem szolgáltat okot, hanem az állami hatalmat egyenesen kihívja az igénybevételre. Az állam, súlyos anyagi gondjai közepette föladatainak a teljesithetése végett még a véres verejtékkel szerzett fillérekhez is kénytelen hozzányúlni és ennélfogva könnyelmű mulasztás terheli, ha viszont fölöslegeseknek tekinthető értékeket egyesek kapzsiságának prédául enged át. Elsősorban a törvényhozásnak volna ugyan föladata a kérdésbe beleszólni és a bíróságokat a kérdéses értékek elkobzására utasítani, de vájjon a törvény kifejezett rendelkezése nélkül nem áll-e módjában a bírónak a közérdek nyilvánvaló sérelmét orvosolni? Vájjon a biró a törvényhozónak csak azokból a szavaiból ért, amelyeket egyenesen fölhívásként intéz hozzá ? Vájjon azok az elvek, a melyek az uj eszmeáramlatokból már leszürődtek, hagynak-e kétséget a jogalkotásra hivatott közakaratnak abbeli álláspontja iránt, hogy a birói uton nem érvényesíthető követelésekhez hasonló vagyonértékeket magántulajdonban meghagyhatóknak nem tartja és közczélokra fordithatóknak tekinti? Vájjon annak a megállapítása után, hogy a felek vagyonában olyan értékek foglalnak helyet, amelyek joggal egyiküket sem illeti, hanem a közczéloknak van arra igényük, mi áll útjában annak, hogy a bíróság az államot az illető értékek igénybevételére feljogosítsa ? A külföldi pénznemben teljesítendő fizetésekről. Irta: Dr. Szenté Lajos budapeti ügyvéd A magyar Kúriának jelen számunkban közölt e tárgyú Ítélete, a kérdés fontosságánál fogva méltán tart igényt arra, hogy a peres felek egyszerű jogvitáján felül a nagy nyilvánosság is megismerkedjék vele. Valutánknak katasztrofális elértéktelenedése mellett nagy* jelentőségű azon kérdés eldöntése, hogy a külföldi pénznemben teljesitendő fizetéseket a valóságban miként kell teljesíteni? Kell-e a fizetést valóságban külföldi pénznemben teljesíteni, s ha nem, mikori árfolyamon kell a külföldi pénznemet a mi pénzünkre átszámítani? A Kúria elé került P.IV. 6227/1918. számú jogeset a következő volt: A meg nem támadott tényállás szerint a keresetben jelzett olajáru