Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 5-6. szám - Az árdrágító visszaélések hatályosabb megtorlása

5'—6. az. Kereskedelmi Jog 47 l . i. Dr. Aiter György munkatársunknak, akit u közgyűlés titkárrá választott, e helyütt is szivből gratulálunk. A tőzsdebiróság hivatása a háború illán cz. a. mult számunkban megjelent Szemlecikkünkre a következő sorokat kaptuk : Mólyen tisztelt Szerkesztő ur! A tőzsdebiróság hivatása a háború után czim alatt a Jogállamban megjelent értekezésemre vonatkozóan a Kereskedelmi Jog február havi számában foglalt megjegyzésük azt az értelmet tulajdonítják az értekezésben foglalt javaslatomnak, mintha a tőzsdebiróság hatáskörét kizárólag a tőzsdeügyletekből keletkező jogvitákra kívánnám szorítani. Javaslatomnak ily értelmezése félreértésen alapszik, inert ezikkemben annak a véleményemnek adtam kifejezést, hogy a tőzsdebiróság hatáskörét ki kellene terjeszteni még pedig akként, hogy a tőzsdei forgalom tárgyát érintő ügyletekből eredő perek feltétlenül, tehát a felek megállapodására való tekintet nélkül tartozzanak a tőzsdebiróság hatáskörébe, arról azonban szó sincs a czikkben, hogy a tőzsdei forgalom tárgyát nem érintő ügyletekből eredő pereket alávetés alapján ne lehessen ezentúl a tőzsdebiróság elő vinni. Javaslatom a tőzsdebiróság hatáskörének egyik irányban való kiterjesztésére irányul anélkül, hogy az érvényben levő hatásköri szabályokat egyébként érintené. Kórom a bírálatnak félreértésen alapuló részét " helyreigazítani. Kiváló tisztelettel Alföldy Ede. Egy sérelmes rendeletről. A 778/191!) M. E. sz. rendelet, mely a tűzifáért, faszénért, gömbölyű épület- ós müfáért és mühasábfáórt és egyes fürészelt faválasztókokórt követelhető legmagasabb árat állapítja meg, 6. tj-ának azen rendelkezése folytán, hogy a vevő a szállítást az eladótól, illetve a szállításra kötelezettől csak a tényleges szállítás időpontjában érvényes legmagasabb áron követelheti, mig egyrészt a fakitermeléssel foglalkozó nagy vállalatoknak megszámlálhatatlan milliókat juttatott, ugyanannyival károsította meg az üzleti számításait arra épitő kereskedelmet. Nyomában tehát érthető nagy felzúdulás keletkezett. A rendeletben a szerzett jogok s a Kereskedelmi Törvény sárbatiprását látták. S ezen sérelmet a Budapesti Közlöny febr. 26-iki számában megjelent 1446/1919. M. E. sz. rendelet (a 778/1919. M. E. sz. r. 6. §-ának értelmezése tárgyában) sem oszlatta el. Ezen magyarázó rendelet a 6. §. szövegéhez csak annyit tesz hozzá, hogy „egyebekbon az illető szerződések érvényét nem érinti" s alább, hogy a vevő elállási jogára nézye a szerződések általános szabályai irányadók. Ezen értelmezés a károsított kereskedelmet nem elégítheti ki. Az elállás joga eddig som volt vitás. Hisz a 778/919. sz. rendelet sem zárta ezt ki. . A rendeletből hiányzik a K. T. 354. §-ánab a nem teljesítés miatti kártéritósre jogosító rendelkezése, az eladó gazdagodásának kiadására vonatkozó utasítás. A rendelet ugyan kimondja, hogy a 6. §. egyebekben a szerződések érvényét nem érinti, de miután alább csupán a vevő elállási jogáról beszél, ebből azt lehet következtetni, hogy a kormány a vevőnek csupán az amúgy sem vitás elállási jogot akarta megadni. E magyarázó rendelet senkit sem fog kielógitoni s a következmény: vagy a magyarázó rendelet egy ujabb magyarázó rendelete lesz, vagy pedig a bíróságok maguk fogják legjobb iudiciumuk szerint a törvény alapján a rendeletet értelmezni. A biztosítási vállalatok feletti állami felügyelet tárgyában a mult számunk megjelenése óta megjelent a pénzügyminisztérium törvényjavaslata, melyet dr. Nádas László min. tanácsos készített. Azóta a javaslatot letárgyalta az igazságügyv minisztérium s az érdekelt gazdasági testületek, ugy hogy abból legrövidebb időn belül már néptörvóny lesz. Mi tehát észrevételeinkkel mái- amúgy is megkésnénk. E helyütt tehát utalunk a folyóiratunkban különböző időkben e tárgyban megjelent észrevételeinkre. A törvényjavaslatról tehát most csak annyit, hogy ,az nagy körültekintéssel van megcsinálva és hivatva van biztosítási jogrendszerünket szilárd alapokra helyezni. A felügyelet kezdődik a vállalat születésekor és megmarad egész fennállása alatt, sőt megszűnése után is egész — a - végleges eltemetésig. Kiterjed a biztosítási alap s a dijtarta. lék elhelyezésének módjára, a mérleg s a zárszámadás ellenőrzésére, a kötvényfeltételekre, a dijak helyes számítására. Kiterjed az összes létező s újonnan alakuló bel- és külföldi vállalatokra; utóbbiak itteni fióktelepeire, képviseleteire s azok ügynökségeire. ; :t ' A javaslat főleg az osztrák (1896. évi) felügyeleti rendelet rendszerét követi, de tekintettel van a német (1901. évi) birodalmi felügyelet törvényre és lehető figyelemben részesiti a hazai szocziális viszonyokat is. A zürichi biztosítási bíróság működésének első évéről számolnak be a svájezi jogi lapok. Az elmúlt év elején hatályba lépett szövetségi törvény által alkotott uj szakbiróság hatáskörébe az állami biztosító intézetek és a biztosított közt felmerült mindenfajta jogvitának első fokon való eldöntése, tartozik, mig a magán intézetek és a biztosított közt támadt perekét továbbra is a rendes bíróságok bírálják el. A magán betegsegélyző pénztárak azonban ugyancsak kiköthetik alapszabályaikban, hogy az egymás között, valamint a biztosítottakkal szemben támadt peres ügyeket a biztosítási bíróság dön-