Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 5-6. szám - Az árdrágító visszaélések hatályosabb megtorlása

48 Kcresked tése alá terjesztik. A bíróságnál a 300 franknál kisebb összegre irányuló kereseteket az elnök mint egye8biró által, a nagyobbakat tanácsban, az elvi jelentőségtteket teljes ülésben intézik el. A kpzölt határozatokból megállapítható, hogy a bíróság az állami biztosítási ügyek intézésénél megszokott méltányossági elvvei összhangban nem a szigorú jogi állásponthoz ragaszkodik. így megítélte a balesetet szenvedett munkás követelését, aki többrendbeli fejsérülést szenvedve, a gyógyítási költségen kívül összetört müi'ogsorának javítási költségeit is megtéríteni kérte. Indokolás : A biztosító ugyan helyesen hivatkozik arra, hogy csupán testi sérülésekért, nem pedig vagyoni károkért szavatol, azonban figyelembe kell ez esetben venni, hogy a biztosító megtéríteni tartozott volna, ha a baleset alkalmával a sérültnek saját fogai törtek volna ki, ugy hogy a biztosítást a baleset alkalmával kárt szenvedett mütestrészek helyreállítására kiterjedőnek is kell tekinteni, — Kevésbé szabadelvű felfogást tanúsított a bíróság, midőn oly esetekről volt szó, amelyek következményéül csupán fájdalmak jelentkeztek, testi elváltozás nélkül. Az álláspont itt az volt, hogy orvosilag észlelhető sérülési nyomok hiányában a biztosított semmit sem igényelhet, tekintve hogy nem baleset, hanem csupán betegségről (?) van szó. — Kedvezőbb volt a felfogás a biztosítottra, midőn egy jelentéktelen, munkaközben szerzett kézsérülés fertőzése okozta a munkaképtelenséget. A bíróság a biztosított jogosultságát • megállapította azzal, hogy a nyílt seb fertőzése már egymagában balesetszámba megy, tekintet nélkül arra, hogy mily körülményre vezetendő vissza ae eredeti sérülés. Hasonlóképen fejlett szocziális érzésről tanúskodnak az u. n. ipari betegségekből származó követelések elbírálása tárgyában kelt határozatok. A bíróság itt arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy tekintet nélkül a birodalmi tanács által kibocsájtott, á munkások testi épségére veszélyessé válható üzemek jegyzékét tartalmazó rendeletre, kivétel nélkül helyt adott a keresetnek, valahányszor a végzett munka és a szenvedett baleset közt az okozati összefüggés megállapítható volt. Az uj intézmény működése elé a svájczi jogász világ nagy reményekkel nézett, a kifejlődő egységes, a keresetek természetéhez alkalmazkodó joggyakorlat, kétségkívül nagyban hozzá fog járulni a biztosítási igények igazságos elbírálásához. A miniszterelnök páljadija. Berinkey Dénes miniszterelnök hirtelen magasba szökkenő karriérjót nem utolsó sorban köszönheti nagy nemzetközi jogi tudásának. Ezt mutatja a Magyar Jogászegylet ezidei évi jelentése is, melyből kitűnik, hogy az Emmer Kornél pályadijat a miniszterelnök „A háború hatása a nemzetközi szerződésekre" cz. pályamunkája nyerte meg. c 1 m i J o g IRODALOM. I. Hazai irodalom. A munkaügyi bíráskodás. A munkaügyi bíráskodásról szóló 1918. évi IX. néptőrvény a magánjogi szolgálati szerződés alapján szolgálati viszonyban álló munkaadó és munkavállaló .(munkás, kereskedősegéd, magántisztviselő, gazdasági cseléd, házi cseléd stb.) kőzött a szolgálati szerződésből felmerülő pereket a munkaügyi bíróságok hatáskörébe utalta. A gyakorlatban ezekkel az uj jogszabályokkal szemben már is számos kétség, azok alkalmazásában számos nehéz kérdés merült, fel, ugy, hogy megnyugtató, tudományos alapon álló kommentár nélkül alig lehet eligazodni. A magánalkalmazottak jogviszonyairól szóló rendeleteknek tüzetes, a vitás kérdések mélyébe világító magyarázata „A munkaügyi bíráskodás" czim alatt most jelent meg dr. Sándorfi Kamill, az igazságtigyminiszteriumba beosztott budapesti törvényszéki bírónak tollából. Mint az egész joganyag kódexe, ez a mü a munkajogi jogviszonyok eldöntésénél hasznos szolgálatokat fog teljesíteni. A munka ára 10 korona és minden könyvkereskedésben és a hírlapok könyvosztályaiban kapható. Munkaügyi jogszabályok. Szerkesztik: dr. Leopold Elemér és ifj. dr. Gergely Ernő budapesti ügyvédek. I. füzet. Hogy kell munkaügyi perekben eljárnij? Kiadják a szerzők. Budapest, V.„ Zrinyi-utcza 12. Ara K 4 50. II. Külföldi irodalom. De Boor: Urheberrechfund Verlagsrecht. (1918. Stuttgart. Kohlhammer.) Végre egy német tudományos kézikönyv, amely a tárgyalt kérdésnek történetét nem vezeti végig az egyptomiak jogrendszeréig, hanem egyenesen a tárgyra térve a szerzői ós kiadói jogra vonatkozó szabályokat s azoknak lényegót és rendszerét éles szemmel vizagálja. A két jog egymáshoz való viszonya is beható megvitatásban részesül. Mannigk: Irrtum und Auslegung. (1918. Vahlen Berlin.) A magánjogi tévedés ós a szerződések értelmezésének kérdésével foglalkozva a szerző módot talált arra, hogy az akaratnyilvánítás kérdését kimerítően mogvilágitsa.