Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 5-6. szám - Az árdrágító visszaélések hatályosabb megtorlása

5TÍLSZ' Keresked tékeny bűncselekményeinek büntetési tételei között mntatkozott. Járásbirósági, minősített eseteiben törvényszéki hatáskörbe kerülve a cselekmény elbírálása, a jogalkalmazás biztonsága szempontjából is megelégedéssel fogadható a reform. Nem tehetjük magunkévá ellenben azokat a kifogásokat, amelyeket már a rendelet szövegezése miatt támasztottak és amelyek a szöveg átvétele folytán jelenleg is fennállanak. Anélkül, hogy ezekre részletesen kívánnék kitérni, csupán arra utalok, hogy a gyakorlott jogász nem akad fenn, nem gabalyodik bele egyes kifejezésekbe, hanem az egész rendelkezés valódi értelmét és rendeltetését keresi. Aki erre nem képes, annak ítélete pedig akkor sem találja meg az igaz utat, ha a leggondosabban is igyekszünk őt támogatni. Nevezzük a lánczolatos kereskedést akár az üzleti tisztességbe, akár a jó erkölcsökbe ütköző10) eljárásnak, ennek jelentősége inkább csak a jogászi elmefuttatások, mint a birói döntések szempontjából mutatkozik. Végül az 1916: IX. t.-czikket kiegészítő rendelkezésekre térve át, mint legszembetűnőbb sajátosságot emeljük ki elsősorban, hogy a 9. §. tényállásának körülírásából hiányzik a „háború idején* való elkövetés, mint tényálladéki elem. Noha az 1912 : LXIII. t.-cz. (13. és 28. §§) értelmében a minisztérium állapítja meg azt az időt, amelyet a büntető rendelkezések szempontjából háború idejének kell tekinteni s igy a fenti időbeli megszorítást tartalmazó rendelkezések is foganatba vehetők mindazon esetekben, a mikor a rendkívüli állapotok azt indokolttá teszik, nem tulajdonítunk különösebb fpntosságot annak, hogy a Néptörvény a kivételes szabályok hatályát nem korlátozza kizárólag a háború tartamára. Egyrészt a közszükség1 eti czikknek eltitkolása csakis rendkívüli viszonyok, élelmezési nehézségek idején lesz aktuális, másrészt el nem képzelhető, hogy a büntető rendelkezés alkalmazására sor fog kerülni akkor, a midőn ennek a cselekménynek a közellátás szempontjából a készletek bősége folytán jelentősége nincsen.. Uj bűncselekmény a háború tartamára szóló kivételes intézkedésekkel forgalmukban korlátozott közszükségleti czikkeknek a hatósági rendelkezéseknek megszegésével i°) Richtei id. czikk. elml Jog 45 vagy kijátszásával való beszerzése, ha tovább eladás czéljából történik, hasonlóképen a szállítási igazolványhoz kötött közszükségleti czikkeknek ily igazolvány nélkül való szállítása. Büntettetik ily czikkeknek tiltott beszerzésére és szállítására való ajánlkozás. Utóbbi a büntetőjogban szokatlan elkövetési mód, a mely idáig csupán a gyilkosság bűntetténél talált alkalmazásra (Német Btk. 49. §-a). Valamenynyi bűncselekményért (kihágás, vétség stb.), kiterjeszti a néptörvény a felelősséget az üzem és vállalat tulajdonosára, vezetőjére, ha a hivatásából folyó ellenőrzési kötelességet szándékosan, vagy gondatlanul elmulasztotta. E rendelkezés elfalazza a szokásos kibúvót, a melyben a busás hasznot hidegvérrel elkönyvelő, de annak eredetéről tudni nem akaró üzlettulajdonosok oly sokszor kerestek és találtak menedéket a jól kiérdemelt büntetés elől. Végül az uj törvény a joggyakorlatnak két sokat vitatott kérdését is megnyugtató, a már általánosan elfogadott véleménynek megfelelő szabályozáshoz juttatja. A 4. §. kimondja ugyanis, hogy az árdrágító ügylet (1. 1. és 2. p.) esetén a vevő az ár leszálj litását követelheti, a kifizetett ártöbbletet pedig visszakövetelheti. A helyzet ily módon való rendezésének egyetlen korlátja a 6 havi elévülés. Mindazok a bonyodalmas konstrukcziók tehát, a melyek az árdrágító, mint turpis causa ügyletnek természetéből kívántak következtetéseket levonni, ily módon feleslegessé lesznek. Ugyancsak a kialakult joggyakorlatnak felel meg és azt tovább fejleszti (Curia 5. számú teljes ülési határozat) az 5. §. 1. pontjában foglalt rendelkezés is, a mely szerint azt a közszükségleti czikket, a melyre nézve a bűncselekményt elkövették, abban az esetben is el lehet kobozni, ha az nem a tettesnek, vagy a részesnek, hanem másnak a tulajdona. A Néptörvényben foglalt valamennyi rendelkezés igazságos és méltányos alkalmazásának jelentékeny biztositéka, hogy ha szakkérdés merül fel, itélethozás előtt ki kell kérni az árvizsgáló bizottság vagy más szakértőnek véleményét. (17. §.) Már fentebb is kifejezést adtunk azon véleményünknek, hogy ez a kétségtelenül helyes rendelkezés minden, különösebb szakismeretet nem igénylő esetben nem lesz alkalmazható. Számos oly szakkérdés van, a melyet a gyakorlati tapasztalatok alapján a