Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A vevő gazdasági lehetetlensége

szünetet részben nyomon követő, részben megelőző áresés első gazdasági következménye volt, hogy a vevők a háborúban vásároltáruk átvételét megtagadják és az eladó ellen fordítják, a gazdasági lehetetlenülésnek , a kötelezettség alól szabadító fegyverét. Kétségtelen, hogy ugyanúgy, mint az eladó, a vevő is hivatkozhatik a gazdasági lehetetlenülésre és ugyanúgy, mint az eladót, a vevőt is a gazdasági lehetetlenülés a vállalt kötelezettség alól felszabadítja. A bírónak csak azt kell majd meghatározni, vájjon fenforognak-e mindazok a tényálladéki elemek, melyek együttes fenforgásának a szerződésben vállalt kötelezettségnek lehetetlenülés folytán való megszűnése a következménye. Egymagában az árak emelkedése és szükségszerűen ugyanez áll az áresésről is, gazdasági lehetetlenülés megállapítására nem elégséges. Ez az elv joggyakorlatunkban a legélesebben kijegeczesedett. Egymagában tehát az a körülmény, hogy pld. a bor ára 10 koronáról 3 koronára esett és igy a háborús áron való átvétel következtében a vevőt súlyos veszteség érné, nem alkalmas arra, hogy a gazdasági lehetetlenülés fenforgása megállapittassék. Az aránytalanul nagy veszteségen kivül, mely az egyik szerződő felet éri, szükséges még, hogy ez a veszteség előre nem látott és rendes kereskedő gondosságával el nem hárítható körülményeknek legyen következménye, így pld. a malmok a háború előtt eladtak lisztet és vásároltak búzát későbbi szállításra, vagyis folytatták üzletüket ugyanúgy, mint azt évtizedek óta folytatni szokták. Folytatták üzletüket kellő kereskedelmi gondossággal, mert a forgalom által megfelelőnek elismert fedezet (határidőre "szóló buzakötés) ellenében eladtak határidőre lisztet. Ezt a kereskedői gondossággal felépített üzleti tervet a háborúnak, mint előre nem látott eseménynek, el nem hárítható következményei megdöntötték. A határidőre szóló buzakötések, hatósági intézkedés folytán, háború előtti árakon lebonyolittattak, a liszt eladások fedezete a háború következtében megszűnt. A liszt szállítási szerződés teljesitése tehát veszteséget jelentett volna, mely az eladót annak ellenére érte volna, hogy üzletét rendes kereskedő gondosságával folytatta veszteséget, melynek egyedüli oka az előre nem látott és előre nem látható hatósági intézkedés volt. Éppen ugy, mint az eladónak a gazdasági lehetetlenülés igazolásánál bizonyítania kellett, hogy üzletét rendes kereskedő gondosságával folytatta és hogy kára előre nem látott körülmények következménye, meg kell követelni ugyanannak a bizonyítását az ellenesetben a vevőtől is. Ha valaki bort vásárolt nagy mennyiségben, ezt a bort hónapokon keresztül át nem vette és előlegek befizetése ellenében hagyta eladónál raktározni, a fegyverszünet után beállott áresés következtében pedig a bor átvételével nagy veszteség érné őt, ugy a bíróságnak meg kell ítélnie azt, vájjon a vevő rendes kereskedői gondossággal épitette-e fel üzleti tervét. Minden kereskedelmi ügyletben van bizonyos spekulatív elem, de a kereskedelmi ügyletet a tiszta spekulácziótól megkülönbözteti a tervszerűség, mely a véletlentől függő spekulatív elem befolyását a minimumra igyekszik redukálni. Az, aki a tőzsdén anélkül, hogy részvényei volnának, részvényeket ad el, a jövő nyereségét tisztán és egyedül azon hitének valóra válásától várja, hogy a részvények ára esni fog. A bankár, ki valamely uj kibocsátástól részvényeket átvesz, szintén hiszi, hogy a részvényeket magasabb áron fogja eladni, mint azokat ő vásárolta, de ezen hitet nem tisztán reményekre, hanem arra alapítja, hogy üzletfeleinek tőke elhelyezési szükségletét ezen szükséglet kielégítésére alkalmas értékeket stb. ismeri, előre megállapított elhelyezési tervének megvalósításától vár nyereséget. A kereskedelemnek közgazdasági feladata, azon tervszerű munkálkodásban rejlik, mellyel az áru forgalmát közvetíti és az árunak gazdaságos elosztását biztosítja. A törvényhozás a kereskedelmet, mint az áruforgalom közvetítőjét védi, de teljes értékű védelme mindig csak annak az igénynek van, mely a tervszerű cselekvés ellenértékének megfizetésére irányul. Tisztán csak a spekuláczión alapuló igényt a törvényhozás nem, vagy nem oly teljesen védi, mint a kereskedelmi tevékenységen alapuló igényt. Csak fokozati különbség az, há a bíróság a tőzsdei különbözeti ügyletből eredő igényt meg nem itéli és a háború kitörése következtében előállott spekulatív nyereségen alapuló igény ellenében a lehetetlenségi kifogást