Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Tételes intézkedések valutánk védelme érdekében

42 Kereskedelmi Jog 3—4 sz. valódi szerződési akaratável is ellentétben áll, holott valamely szerződés értelmezésénél a feleknek a szerződés megkötésekor volt akarata az irányadó és az Optkv. 914 §-a különösen rendeli is, hogy a kétes szerződés ugy értelmeztessék, hogy ellentmondást ne tartalmazzon és hatályos legyen. Minthogy pedig azt a körülményt, hogy a kereset beadásakor a teljesítési határidő lejárt, alperesek nem tagadták s minthogy az sem vitás, hogy a kereseti behajtása végett felperes köztörvényi uton keresettel fel nem lépett: ennélfogva felperesnek a fentiek szerint hatálytalan kikötésre való tekintet nélkül a fedezetül kapott kereseti váltók váltói uton való érvényesítéséhez kereseti joga megnyílt. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. 36. Ha a peres váltón az elfogadó lakhelyétől különböző hely Szeged a fizetési hely s emellett külön telepes is van a váltón ily megjelöléssel: Szeged-Csongrádi takarékpénztárnál, ugy a váltó telepitett váltó s az az elfogadó elleni fizetési kereset fentartása végett is a fizetés hiánya miatt óvatolandó. (M. kir. Curia R. P. IV. 2123/916. — 1916. nov. 17.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kereseti váltón az elfogadó lakhelyétől különböző hely: Szeged van fizetési helyül megjelölve és azonkivül ezzel a kitétellel: .Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnál" külön telepes is van megjelölve, ennélfogva a kereseti váltó az elfogadó elleni fizetési kereset fentartása okából is fizetés hiánya miatt megóvatolandó lett volna. Mivel azonban a csatolt biztosítási okiratban az alperes az óvás felvételét elengedte, a fizetés vé^etti bemutatás elmaradását pedig nem kifogásolta, ennélfogva az óvás fel nem vétele miatt emelt alperesi kifogás alaptalan. Csőd. 37. A házbérkövetelés alapján, nem a bérlemény területén levő ingóságokra szerzett végrehajtási zálogjog a kellő előfeltételek mellett a csődtörvény 27. §-a szerint megtámadható. A lakbér fejében a bérlemény területén biztositá ilag lefoglalt ingók, amelyekre a törvényes zálogjog is kiterjedt, ezen törvényes zálogjog hatálya alól még ki nem estek abból az okból, hogy azok, bár a zálogtartó beleegyezésével, de a törvényes zálogjogról való lemondás nélkül más helyre vitettek. Az ily biztosítási végrehajtás a Cs. T. alapján tehát meg nem támadható. (M. kir. Curia R. P. IV. 2315/916. — 1916. nov. 14.) A kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja vonatkozó indokolása alapján és még azért, mert igaz ugyan, hogy a házbérkövetelés alapján nem a bérlemény területén levő ingóságokra szerzett végrehajtási zálogjog a kellő előfeltételek mellett a csődtörvény 27. §-a szerint megtámadható, a jelen esetben azonban ennek helye nem lehet. Ugyanis a lakbér fejében a bérlemény területén biztositásilag lefoglalt ingók, amelyekre a törvényes zálogjog is kiterjedt, ezen törvényes zálogjog hatálya alól még ki nem estek abból az okból, hogy azok, bár a zálogtartó beleegyezésével, de a törvényes zálogjogról való lemondás nélkül más helyre vitettek s az árverés alkalmával nem voltak a bérlemény területén. Ehhez képest az elvitt ingókra nézve is fenmaradt a törvényes zálogjog hatálya s igy az ezekre szerzett biztosítási végrehajtás annál kevésbbé hatálytalanítható, mert az a törvényes zálogjog érvényesítésére törvényszerűen vétetett igénybe. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. 38. A valamely pénzintézetnél beállott fizetési zavar magában véve még nem jelenti a fizetés megszüntetés állapotának beálltát. (M. kir. Curia 4933/916 P. sz. — 1916. decz. 7) 39. A takarékbetétnek a csődbejutott pénzintézet váltókövetelésére történt beszámítása nem tekinthető oly kielégítésnek, mely a csödt. 27. §. 2. p. alapján sikeresen megtámadható. [M. kir. Curia 1780/916. P. sz. — 1916. nov. 2.] Tőzsde. 40. A budapesti áru- és értéktőzsdének áruüzletí szokásai terjedelmüknél, bonyolultságuknál s azoknak az ügyleteknek a természeténél fogva, amelyekre azok a szokások az 1. §. szerint kiterjednek, olyanok, amelyek nagyfokú kereskedelmi szakértelmet, gondos körültekintést igenyelnek. A tőzsde és az annak köreben kialakult szokások nem nyújthatnak alapot arra, hogy a tőzsdei ügyletekben, szokásokban Járatlan, azokat a szokásokat nem ismerő szerződő félnek a rosszhiszemű megtévesztésére szolgáljanak; az ilyen megtévesztéssel létrejött ügyletet a tévedésbe ejtett fél kifogás utján is megtámadhatja t a másik fél az ilyen ügyletekből annak sikeres megtámadása esetén jogokat nem érvényesíthet. (M. kir. Curia P. V. 3719/1916. — 1916nov. 15.) M. kir. Curia: Az alperes felülvizsgálati kérelme következtében a kir. tábla Ítéletét feloldja s utasítja a kir. táblát, hogy hozzon a per tárgya felett ujabb határozatot. Indokok: Alperes a felülvizsgálati kérelmet elsősorban arra alapitja, hogy a fellebbezési bíróság nemcsak tévesen értelmezte, ha-