Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Tételes intézkedések valutánk védelme érdekében

40 KeresKedelmi Jog 3—4 BZ. Vétel. 29. Az eladó abban az esetben, ha a vevő a vételár legnagyobb részét már előre lefizette s igy csupán az átvétel tekintetében van késedelemben, az utólagos teljesítésre rendelt határidő letelte után az ügylettől el nem állhat. (M. kir. Curia 4985/916. — 1916. okt. 25.) 30. A más helyről érkezett áru, ha más volt is a teljesítési hely, a rendeltetési helyen joghatályosan megvizsgálható és elárvereztethető. (M. kir. Curia 3284/916. — 1916. decz. 6.) 31. Az esetben, ha a kötlevél szerint az annak nyomtatott feltételeivel ellenkező megállapodások az eladó jóváhagyása nélkül érvénytelenek, nincs akadálya, hogy a felek utóbb azzal ellenkező szóbeli megállapodásra lépjenek. (M. kir. Curia Rp. IV. 1968/1916. — 1916. nov. 10.) M. kir. Curia: A felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: A felperesek által felülvizsgálati kérelmükben felhozott az a panasz, hogy a fellebbezési biróság jogszabályt sértett, amikor annak ellenére, hogy a kötéslevélen az a megjegyzés foglaltatik: „Ezen kötlevél nyomtatott feltételeitől eltérő megállapodások czégünk Írásbeli jóváhagyásával érvényesek", mégis az alperes által vitatott szóbeli megállapodást figyelembe vette, azért alaptalan, mert az ügylet megkötésére önálló jogosultsággal bíró szerződő felek akkor, amikor az alábbi indokolás szerint jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás szerint a kötlevél aláírása és kicserélése után a vitatott szóbeli megállapodásra léptek és annak irásbafoglalását egyik fél sem kérte, annak irásbafoglalásától közös akarattal nyilván elállottak, az a tény tehát, hogy a vitatott megállapodás szóval jött létre, annak hatályát nem érinti. U. R. az alperesi czég tagja az arra vonatkozó jegyzőkönyv tartalma szerint eskü alatt történt kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy a szóbeli megállapodás a kötlevél kiállítása utáe jött létre, ennélfogva alaptalan az a felülvizsgálati panasz, hogy a fellebbezési biróság által erre vonatkozóan megállapított tényállás U. R. eskü alatt tett vallomásával ellentétben állana. Vitatták továbbá a felperesek felülvizsgálati kérelmükben, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett, amikor U. R. alperesi czégtagnak a vallomását fogadta el valószínűnek és azt bocsátotta vallomására az esküre, holott az alperes volt a bizonyításra kötelezett fél és a fellebbezési biróság az ítéletben felhozott adatokat nyilván helytelen ténybeli következtetéssel fogadta el valószínűsítő adatoknak, mert szerinte a felsorolt adatokból épen annak az ellenkezője tűnik ki. Ez a panasz is alaptalan, mert a Pp. 371. §-a értelmében a bíróságnak joga van mindkét peres fél kihallgatása esetében is a bizonyító felet az esküre bocsátani, ha a körülményeknek a Pp. 270. § a szerinti mérlegelése után ugy találja, hogy az ellentétes vallomások közül a bizonyító fél vallomása mutatkozik valószínűnek, már pedig a fellebbezési biróság a Pp. 270. § ában előirt kötelezettségének eleget tett, amikor ítéletében tüzetesen felsorolta azokat az okokat, amelyek a valószínűség tekintetében meggyőződését előidézték, ezek a felhozott okok az iratok tartalmával ellentétben nem állanak, azok mérlegelése pedig, nem forogván fenn helytelen ténybeli következtetésnek az esete, a felülvizsgálatnak nem tárgya. Vitatták a felperesek azt is, hogy a fellebbezési biróság jogszabályt sértett, amikor az elállás jogosságának elbírálásánál oly okot vett alapul, amelyet az alperes a 3. alatt csatolt elállási nyilatkozatában fel nem hozott. Ez a panasz is alaptalan, mert a 3. alatt csatolt elállási nyilatkozat tartalmának a lényege is az, amely alapon a fellebbezési biróság az ügyet elbírálta, hogy a felek között kötött ügylet hatályát veszti, ha a D. kereskedelmi részvénytársaság az alperessel szemben az alapárakat felemeli. Vitatták végül a felperesek felülvizsgálati kérelmükben, hogy a fellebbezési biróság jogszabályt sértett, amikor jelen perben az eljárást nem függesztette fel annak a pernek jogerős eldöntéséig, amelyet az alperes a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága előtt a D. kereskedelmi részvénytársaság ellen tett folyamatba, mert az alperes a 3. alatt csatolt elállási nyilatkozat tartalma szerint az elállás indokául azt hozta fel, hogy a D. kereskedelmi részvénytársaság az alapárakat felemeli és mert a D. kereskedelmi részvénytársaság ellen az alperes által indított fentjelzett pernek épen az a tárgya, vájjon az alapárak felemelése daczára a nevezett felek között 1914. január 27-én létrejött szerződés az abban foglalt alapárak mellett hatályában fennáll-e, ha tehát megállapítást nyerne az, hogy a szóbanforgó szerződés az alapárak felemelése daczára a régi árak mellett hatályában fennáll, akkor felperesek szerint az a feltétel, amelyhez az elállás köttetett, be nem következvén, az alperes a szerződés teljesítését nem tagadhatta jogosan meg. Ez a panasz is alaptalan, mert a Pp. 234. §-a szerint a bíróságok joga, de nem kötelessége az eljárás felfüggesztése és igy a fellebbezési biróság kötelező jogszabályt nem sértett, amikor a felperesek ama kérelmének, hogy az eljárás ebben a perben az alperes által a D. kereskedelmi részvénytársaság ellen folyamatba tett per jogerős befejezéséig fölfüggesztessék, helyet nem adott és mert a megálla-