Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Tételes intézkedések valutánk védelme érdekében

eskedelml Jog 3—4. sz. Hasonló objektív szempontok irányadóul el­fogadása mellett itéli meg a háborús klauzula jogi jelentőségét a hamburgi főtörvényszók is. (1916. Bf. IV. 266/15.) Ha a háború kitörése az eladót teljesítési kötelezettsége alól mentesitő okként köt­tetett ki, ugy szabadul az utóbbi a teljesítés terhe alól az esetben is, ha a háború kitörése idejében elegendő nyersanyag birtokában is volt, amelynek felhasználása mellett kötelezettségének eleget te­hetett volna. A m. kir. Curia az 1917. évi február hó 3-ik napján tartandó polgári teljes ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: Alkalmazandó-e a m. kir. Curia 42. számú pol­gári jogi döntvénye abban az esetben is, amikor a felperes az örökhagyó leszármazóit, felmenőt, test­véreit, vagy ezek leszármazóit és házastársát az 1894. évi XVI. t.-cz. 55. §-ának 2. pontja szerint kiállított haláleseti felvétellel kimutatta és az ilyen módon kimutatott és perbevont örökösök a perben nem is vitatták azt, hogy kivülök még másnak is lehetne akár törvény, akár végrendelet alapján a hagyatékra valamely örökösödési igénye? IRODALOM. I. Hazai irodalom. Dr. Schuster Rudolf, a m. kir. szabadalmi hivatal elnöke: Az ipari minták oltalmáról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és indokolása. (Ki­adja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, Bu­dapest, 1916.) A 48 szakaszból álló, beható indo­kolással kisért tervezet részletes megbeszélésére legközelebb visszatérünk. Dr. Árpad Plesch: Die Aktiengeseli­schaft nach ungarischem Rechte (Berlin, 1916. Heymann.) A magyar részvónyjognak 32 ol­dalra összefogott ügyes ismertetése. Szerző töreke­dett az anyagot oly módon feldolgozni, hogy a nem jogász érdeklődését is lekösse, ami természe­tesen néhol a szakszerűség rovására megy. Egyéb­ként csak örömmel fogadhatjuk dr. Plesch munká­ját, amely egy ujabb eredmény a hazai jogállapo­tainknak a külföld számára való hozzáférhetővé tótelére irányuló tervszerű munkában. II. Külföldi irodalom. Waldecker dr. Ludwig : Die eingetra­gene Genossenschaft. (Tübingen. 1916. Mohr's Verlag.) Az elmaradhatatlan dogmatikus történeti bevezetés után szerző a szövetkezet keletkezésének, működésének és megszűnésének jogi mozzanatait, valamint a szövetkezeti tagság jogi vonatkozásait tárgyalja. A szövetkezetnek mint „jogi fogalomnak" elemzése különös értékes jogászi munka. A mü fő érdeme az anyagnak szisztematikus feldolgozásában rejlik, a fontosabb kérdéseknél elméletet és ujabb birci gyakorlatot egyaránt figyelembevéve. A mun­kának németországi birálói mindazonáltal kifogásol­ják, hogy a Keichsgericht gyakorlatát nem méltatja kellő figyelemre a szerző. Jaeger dr. Ernst: Kommentár z. Kon­kursordnung und den einf. Gesetzen. I Band. (Berlin 1916. Guttentag.) A közismert munkának ötödik lényegesen átdolgozott kiadása. Érdekes, hogy a szerző e rég megirt müvében épen a dog­matikai alapfogalmakat öltöztette uj köntösbe, amint azt előszavában maga is elmondja. Az ujabb iro­dalmat és birói gyakorlatot (1916. év közepéig) nem csupán figyelembe vette a szerző, hanem biráló szemmel fel is dolgozta. A háborús csődjogot is felöleli az uj kiadás. Jaeger munkája kétségtelenül „standard workja" a német jogirodalomnak. Suess R. C Assekuranz Jahrbuch (Wien, Hahn und Goldmann 1916.) mint minden évben, ez alkalommal is mintaszerű pontossággal jelent meg. Tartalma ezúttal is minden dicséretre érdemes. Az első rész a viszontbiztosítás jogát, a háborúnak a biztosításra gyakorolt hatását és a tűzbiztosítás jogi vonatkozásait tárgyalja. A második rész több kiváló tanulmányt tartalmaz a biztosítás történeté­ből. A harmadik ós utolsó rósz ez alkalommal is statisztikát ós a biztosító társaságok üzleti kimuta­tásait foglalja magában. Schlegelberger - Olshausen. Jahrbuch des Deutschen Rechtes (XIV. Jhg. Bericht über des Jahr 1915. Berlin 1916. Vahlen). A munka kiadói a háború alatt kettős feladatot vállaltak magukra. Egyrészt sajtó alá rendezik a Krigs-Buch cz. folytatólagos munkát, másrészt változatlan gond­dal ós fontossággal adják ki a német jogfejlődés összefoglaló, évenkénti ismertetéseit is. A háború hatása csupán annyiban mutatkozik az anyag be­osztásán, hogy a szabadalom és mustraoltalomról szóló törvényekről nincsen szó. Egyébként azonban az idei évkönyv tartalomban gazdagabb a tavalyi­nál, a biztositási jog egyes ágazatának részletesebb ós behatóbb feldolgozása következtében. A munka, mely az 1915. év jogfejlődésének teljes képét nyújtja, az irodalom és joggyakorlat kitűnő támaszául fog szolgálni. i Mataja V. Die Reklámé (München, 1916. Dunckcr und Humblot) „Eine Untersuchung über Ankündigungswesen und Werbetatigkeit im Ge­sch'áftsleben. Frick Th. Die Frage der Binführung einer Gesellschaft mit beschrankter Haf­tung in der Schweiz. (Zürich. 1916. Leemann und Cie.) Züricher staatswiss. Inaug. Diss.

Next

/
Oldalképek
Tartalom