Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 23-24. szám - Magyar ipari közigazgatási jog

23-24. sz. Kereskedelmi Jog 237 mindig állást foglal, mindig határozott véleményt mond, de egyúttal ismerttti az ellentétes felfogást. A tulajdonképeni közigazgatási joganyagnak feldolgozása mellett nem feledkezik meg a szerző az ipartörténeti és iparpolitikai szempontokról sem. Az iparnak hazánkban való kialakulását ilyen dogmatikus rendszerben kevés munka hozza, az iparjog fejlődését pedig tudományos alapon kétségtelenül Dános dolgozta fel legelőször. Nem is nélkülözheti a könyvet senki, aki az iparral bármely vonatkozásban van. A kulturhistorikust a magyar iparnak ós a magyar czéheknek történetére vonatkozó rendkivül értékes és teljesen eredeti, itt először közölt, adatokkal örvendezteti meg, a jogászt pedig a külföldi jogszabályoknak a hazai joggal való összehasonlításával, ami nemcsak a közölt anyag miatt rendkívül értékes, hanem szerzőnek nagyon finom kritikai megjegyzései és mélyen járó fejtegetései miatt is. Ha még tekintetbe vesszük, hogy szerző a hatályban álló ipartörvény alkotmányos tárgyalásának részleteit is gondosan ismerteti és közli az összes reformtörekvéseket is: megállapíthatjuk, hogy Dr. Dános Árpád könyve valóban igen nagy nyeresége tudományos irodalmunknak. Nélkülözhetetlen kézikönyve az ipari közigazgatási jog gyakorlati alkalmazásának, mint az ipari közigazgatási jog tudományának egyik legalaposabb és legtartalmassabb forrásmunkája pedig: az iparjog specziális tudo. mányával foglalkozó főiskolai hallgatók részére megbecsülhetetlen jelentőségű. Dr. Csécsy József . ministeri tilkár. Háborús gazdasági törvények és rendeletek. Most jelent meg dr. Székely Artúr szerkesztestéseben és a Magyar Vámpolitikai Központ kiadásában a Háborús gazdasági törvények és rendeletek czimü gyűjtemény vaskos V. kötete. Ebben a legújabb kötetben az 1917. január l étől szeptember 30-ig kelt öS3zes háborús gazdasági intézkedések vannak összegyűjtve. E majdnem kilenczszáz oldalas kötet, melyet sem a gazdasági élet emberei, sem a közhivatalok nem nélkülözhetnek, a Magyar Vámpolitikai Központnál íV., Alkotmány-u. 8.) kapható. Malonyai Dezső budapesti kir. törvényszógi jegyző: Az ideiglenes nőtartás különös tekintettel a jogirodalomra és a birói gyakorlatra. Budapest, Politzer Zsigmond ós fia bizománya. 1917. Ara 4 korona. II. Külföldi irodalom. Mintz Maximilián : Die Kriegsgesetze über dengewerblichen Rechtsschutz ím Innod Auslande. (Heymann 1917, Berlin). Szerző gondos összeá!litásban közli a szabadalmi jogra vonatkozó német, semleges és ellenséges országok háborús intézkedéseit. Az anyag feldolgozásában 1916. deczember 31. az időbeli határ. A számos, egymással ellentétes, különleges viszonyokon alapuló jogszabályok tömkelegében a szerző egy bevezető és befejező tanálmánynyal igazítja útba az olvasót. Fick F : Versicherungsrechtliche Ab handlungen. (Bd. I. Zürich 1917. Orell und Füszli). A műnek idáig megjelent első része a biztosítási ügyletek és szerződések értelmezésénél figyelembe veendő jogelvekkel foglalkozik különös tekintettel a svájczi jogra és annak a birói gyakorlatban kialakult sajátosságaira. Klimmer: Die Gescháftsaufsichtzur Abwendung des Konkurses, iBeck, 1017 München). A f, év májusában befejezett munka egyike a legkiválóbbaknak, a mely ezzel a kérdéssel foglalkozik ; a mi irodalom és a joggyakorlat terén ide tartozik, nem kerülte el a szerző figyelmét Tárgyilagos, világos előadás, megbizható adatok, élvezetes stílus teszik kiválóan becses munkává a terjedelemre is jelentékeny könyvet. KÜLÖNFÉLÉK. Előfizetőinkhez. A lap előállítási költségeinek horribilis emelkedése arra kényszerit bennünket, hogy lapunk előfizetési díját 1918. évi január hó 1-től kezdve — a többi jogi folyóirattal egyetemben — mérsékelten felemeljük. Kérjük előfizetőinket, hogy a viszonyok nyomása alatt létrejött eme elhatározásunkat méltányolni s bennünket bizalmukkal továbbra is megajándékozni méltóztassanak. A „Kereskedelmi Jog" előfizetési ára : egész évre ... 32 korona félévre ... 16 korona. A „Kereskedelmi Joy" szerkesztősége és kiadóhivatala. ki csak néhány hét előtt lépett vissza hivatalától, a mult hó 19-én meghalt. Mint a Curia másodelnöke, már működési körénél fogva Í3 inkább a büntetőjog elméleti és gyakorlati müvelője volt; mint egyetemes képzettségű ós rendkívül éles elmével megáldott jogász azonban a civilis jog ágazataiban is nem csupán teljesen otthonos, de mint biró és jogtudós a legkiválóbbak közé tartozott. Szakvéleményei, melyekben a kodifikáczió reformtörekvéseiről nyilatkozott, irányt szabtak a törvény előkészítésnek, ítélkezése mintaképe volt a széles látkörü, lelkiismeretes, a joganyagot tökéletesen uraló birónak. Az öregkor képességeinek érvényesítésében meg nem gátolhatta, csupán súlyos betegsége tudta nyugalomra kényszeríteni, a melyből csakhamar az örök pihenőbe tért meg. Igazságügyi javaslatok Gfreaák Károly igazságügyminiszter a napokban őt törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. Közjogi szempontból órdoke3 az a javaslat, moly a konzuli bíráskodás szabályozásáról szól, Vavrik Béla,