Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 23-24. szám - Közérdekellenes jogügyletek

J23-24. *z. Kereskedelmi Jog 233 fordulhat, hogy a semmisség az ügyletnek ség, a teljes semmisség csak kivétel. De a csak egy részét afficiálja, amikor is az ügylet gazdasági megfontolás is a részleges semmisnem semmis részében mindkét fél által telje- ségen alapuló megoldást tanácsolja. Meggyősitendő. Az ilyen részben semmis ügylet leg- zően fejti ki ezt a szempontot a német Reichsszembeötlőbb esete a maximális ár tulhágása gericht 1916. máj. 19-én kelt ítélete (Monatsmellett kötött adásvételi ügylet; az eladó ré- schriít für Handelsrecht u Bankwesen 25. évf. széről az ügylet egészében joghatályos, vagyis 184. lap), amely szerint a maximális ár megaz árut a vevő igényelheti; a vevő teljesítési szabását tartalmazó rendelkezések czélja nemkötelezettsége azonban részben semmis, vagyis csak az, hogy az áru a megszabottnál magaő csak a maximális árat tartozik fizetni. Ez az sabb áron ne árusittassék, hanem az is, hogy álláspont ugyan ellentétesnek látszik birói gya- ily áron tényleg forgalomba is kerüljön ; már korlatunkkal, amely az ilyen ügylet teljes sem- pedig ezt a gazdaságilag kivánatos czélt hiusítja misségét mondotta ki, megtagadván teljes meg az az álláspont, amely a maximális ár egészében a maximális áron felül kötött ügy- tulhágásával kötött ügyletet egészében semletben meghatározott vételárhoz való igényt misnek mondja és ennek következményeként (Curia 1917. máj. 16. 7855/1916. sz. Hjogi elzárja a vevőt attól, hogy az áru szállítását Dttár XI. kötet 230. lap); a Curia 1917. máj. 1 követelhesse. 15 én kelt P. VII. 150. sz. Ítélete (Hjogi Dttár Az 1914 : L. t.-cz. 1. §-nak 3. bekezdése XI. kötet 228. lap) ugyan kimondja, hogy „a a 3678/1917. M. E. sz. rendelet 28. §-ának 2. vételárnak a maximális áron felül történt ki- bekezdése a most említett álláspontot egyáltakötése az adott előlegek visszakövetelését iában nem gyengíti, mert ezek a tételes intéznem akadályozhatja", viszont azonban P. VIII. kedések csak a már teljesített — és pedig 4851/1916. sz. ítéletében azt olvassuk, hogy mindkét oldalról teljesített — ügyletből eredő „ezen tiltó rendelkezések (1914. L. t.-c. 1. §-a) azt a jogot szabályozza, hogy a mértéken tuli a felek közötti magánjogi viszony hatályára teljesítés visszakövetelhető, ami azonban egyazt a következményt kell, hogy maguk után általában nem érinti a még nem teljesített vonják, hogy a foganatba nem ment ügylet ügyletből eredő jogokat és kötelességeket, teljesítését egyik fél sem követelheti"; ebből Ezért helytelenítjük Borsitzky fentemiitett az utóbbi kijelentésből pedig egész kétségte- czikkében vallott ama nézetet, amely szerint lenül következik, hogy a maximális ár tul- ép a most felhívott törvényhely alapján köhágásával kötött ügylet teljesítését a vevő kö- vetkeztet arra, hogy a tárgyalt semmis jogvetelni nem volna jogosítva. Ez az álláspont ügyletek sem teljesítés iránti, sem nemteljesiazonban sem dogmatikai, sem tételes jogi tés okából való kártérítés iránti igényt nem szempontból nincs indokolva. nyújtanak. Ez az álláspont csak a fentebb Az ügylet semmissége — mint a jogi részletezett megszorítással fogadható el. Sőt a hatás beálltát gátló tényállás hiba követkéz- szükségleten felüli beszerzés (1916: IX. t.-cz. ménye — nem szükségkép afficiálja az ügylet j 1. § 1. bek.) esetében is felvethető volna ama egészét, vonatkozhatik az pusztán az ügylet kérdés, hogy a megengedett és igazolt szükvalamely mellékhatározmányára ; pl. a végren- séglet erejéig az ügylet magánjogi hatálylyal deletben foglalt, a jó erkölcsökbe ütköző fel- bírónak nem volna-e tekinthető ; a részleges tétel nemlétezőnek tekintendő, tehát semmis, semmisség esete itt sem látszik elvileg kiIgaz, hogy ez az utóbbi elv az u. n. favor zártnak ; statuáiását azonban a fentebb érintett testamenti következménye, de utalhatunk a gazdasági szempont nem indokolja. Mig a részben lehetetlen szolgáltatást tartalmazó ügy- maximális ár tulhágásával kötött ügylet csak létre, amely a nem lehetetlen szolgáltatás te- az ármeghatározás szempontjából közérdekkintetében és annak erejéig érvényes ; a svájczi ellenes, addig az árufelhalmozást czélzó jogkötelmi jog 20. §ának2. bek. szerint: „Betrifft ügylet az árubeszerzés szempontjából ütközik aber der Mangel blos einzelne Teile des Ver. a közérdekbe és amig előbbi esetben az ár trages, so sind nur diese nichtig, sobald nicht megfelelő leszállításával az ügylet közérdekanzunehmen ist, dass er ohne den nichtigen ellenessége megszűnik, addig utóbbi esetben Teil überhaupt nicht geschlossen worden wáre"; a közérdek azt kívánja, hogy az árufelhalmozó szabály tehát ily esetben a részleges semmis- egyáltalában ne jusson áru birtokába, hanem