Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 21-22. szám - Dijszabás-alkalmazás előírás hiányában

218 Kereskedelmi Jog 21—22. sz. megjelölt értékhatárok nem irányadók azokban a folyamatban levő perekben, amelyekben az első­biróság e rendelet életbelépte előtt már Ítéletet hozott. Az 1. §, második bekezdésének 4. pontjában megjelölt értékhatárok a jelen rendelet életbe­lépte előtt megindított perekben is irányadók ; a jelen rendelet életbelépte előtt meghozott itélet kiegészítését azonban nem lehet kérni azon az ala­pon, hogy a bíróság az ítéletet az idézett 4. pont­ban mogjelöltnél kisebb összegre nézve mondotta ki fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak. Az 1. §. második bekezdésének 5. pontjában megjelölt értékhatár nem irányadó azokban a folya­matban levő perekben, amelyekben a felperes ke­resetlevelét o rendelet életbelépte előtt a járás­bíróságnál adta be, ellenben irányadó azokban a folyamatban lövő perekben, amelyekben a felperes keresetlevelét e rendelet életbelépte előtt a köz­ségi biróságnál adta bo. 3. tj. Ez a rondelot 1917. óvi november hó 1. napján lép életbe. . Határa Horvát-Szlavonorszá­gokra nem terjed ki. Budapest, 1917. óvi október hó 19 napján. Dr. Wekerle Sándor s. k., m. kir. miniszterelnök. * * * Fenti rendelettel egyidejűleg megjelent az lg. ü. min. 56.200/1917. I. M. sz. rendelete a polgári perrendtartásban megállapított értékhatárok fel­emelése folytán szükséges ügyviteli intézkedések tárgyában. Saját termelés eladása. Kissé elkésve kap­tuk a tőzsdebiróság mai számunkban közölt dön­tését, de egyrészt a döntés fontosságánál fogva (ma is közel száz azonos tárgyú per folyik a tőzsde­biróságnál), másrészt a döntés érdekességénél fogva nem mellőzhetjük annak közzétételét annál ke­vésbbé, mert az tudomásunk szerint még egy jogi lapban sem látott napvilágot. A tényállás dióhéjban a következő: Alperes 1915/16. termelési időszakban szeszfőzdéjében kitermelt egész mennyiségét eladta felperes szeszkartellnek. Alperes azonban nem tudott szállitani, mert az 1915/16-os főzésű szeszt másnak eladta és tényleg leszállította. Fölmerülő kérdések : 1. a saját termés vagy termelés eladása speczifikus vagy generikus kötelmet szül-e ? 2. ha a kötelem tárgya nincs meg, adÓ3 kötelezettsége megszünik-e vagy átfordul-e megtérítéssé vagy kártérítéssé ? —Ha a gazdának saját szükségletén felüli gabonája nem termett, a tőzsdebiróság eddigi gyakorlata a teljo­sitós lehetetlensége czimén vevőt keresetével el­utasította. A termelő 3aját termést, spociest adott el. Gyárógós esetén (tüz vagy más hasonló klauzu­lától eltekintve) ellenkezően döntött, s ily esetben a gyár nemcsak jogosítva, de kötelezve is volt az ö gyártmányával felérő minőségű más gyártmányt is szállitani (2735/905.) — A tőzsdebiróság most közölt döntése tulteszi magát annak vizsgálata, ille­tőleg a következmények levonása alól, hogy a por tárgyát képező kötelem egyedi vagy fajlagos köto­lem volt-e ? Az itélet szerint, ha a vétel tárgyát egyedi áru képezi is, (mert nam mondja ki, hogy a „saját termelés" nem egyedi áru;, annak csak az a hatása, hogy „az eladó felszabadul kötelezettsége alól, ha az, amit jóhiszemüleg előre eladott, nem torem meg, illetve ki nem termelhető, vagy a tel­jesítés az eladó hibáján kivül egyéb okból vált lohetotlenné " — Szóval: a döntés szerint az egyedi vagy fajlagos kötelem kritériumának és következ­ményeinek megállapításában különbséget kell tenni aszerint, hogy annak teljesítése vétlenül vagy adós hibájából vált-e lehetetlenné ? Bármerre is kutat­nók ez elv forrását, arra nem találnók. Sem a Ptkv. tervezete, sem a Bgb. sem Zsögöd ilyet nem ta­nítanak. Különösen utóbbinál, aki pedig igen ala­posan és páratlan mélységgel foglalkozik e kér­déssel (Fejezetek, II. köt. Szolgáltatás lehetetlenü­lése), ily bifurkáczióra nem akadunk. A vétkesség kérdése befolyással van az átfordulás tárgyára, már t. i. hogy adós nom a residumot, hanem kár­térítést tartozik adni, ellenben a vétkesség egy egyedi kötelmet nem alakithat át fajlagos köte­lemmé. — A tőzsdebiróság azonban, mely a háború alatt több Ítéletével megmutatta, hogy a jogi dog­mák fólretótelével a helyes jogérzék s a méltá­nyosság alapján is lehet jó Ítéleteket hozni, ugy látszik, ezen Ítéletében is érezte, hogy a jog szi­gorú szabályai helyett a méltányosság inkább meg­hozza a kielégítő megoldást ós uj csapáson haladva, merészen kettévágta a kérdést ós eladót kötelezte, hogy vevőnek „a főzési évre való tekintet nélkül általában szeszt" szállítson. A lánczkereskedelmi rendelet végre­hajtása. A lánczolatos kereskedésről szóló 3687/1917. M. E. rendeletet, miután az lapzárta után jelent meg, nem volt módunkban közölni, ma pedig, mi­dőn az különféle napi stb. lapokban publikáltatott, — a mostani nagy papirhiány mellett már nem tartjuk ildomosnak annak leközlósót. (Arról egyéb­ként lásd mai számunkban dr. Halasi Béla czikkét!) —• A rendelet ellen, melynek elvi jogosultságát ós szükségességét általánosan elismerik, bár illetékes körök egy kissé elkésettnek tokintik, különösen a tisztességes, a hivatásos keroskedelom részéről mo­rültek fel aggályok, hogy e rendelet az iparűzést tulostul fogja korlátozni. A kereskedelmi minisz­tériumban megtartott ankéton felhangzott óhajok meghallgatása után megjelent ugyanezen miniszté­rium 80 881/ 917. sz. végrehajtási utasitása, mely mindenekelőtt megállapítja, hogy a rendelőt csupán annyiban kívánja az iparűzést korlátozni, amennyi­ben azt a lánczkereskedés megakadályozása föltét­lenül szükségessé teszi. A végrehajtási utasítás kimondja, hogy a rendelet korlátozásai nem ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom