Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 3-4. szám - Mellékbeavatkozás az uj polgári perrendben

3—4. sz az elengedett követelés alól végleg felszaba­dítani, hanem annak megfizetésére halasztást kell neki adni. Ez azonban gyakorlatilag alig volna kivihető, mert ha az ily gazdasági alany a tönkremenéstől meg is lett mentve, de to­vábbi termelő és szerző képessége annyira meg lett gyengítve, energiája és tevékenysége annyira ki lett merítve, hogy egyrészt a ré­gebbi normális anyagi helyzete igen sok eset­ben egyáltalán nem fog helyreállani, másrészt pedig egyáltalán meg nem állapitható az az időhatár, a melyen belül az adós oly állapotba jut, a melyben az elengedett összeget egész­ben vagy részben utánfizetni képes lesz. Az ily moratóriumos rendelkezés tehát egyrészt a hitelezők érdekeinek megóvására alkalmas nem volna, másrészt pedig számos, legtöbb esetben czélhoz és eredményhez nem vezethető pernek volna megteremtője. A csődön kivüli kényszeregyezség szabá­lyozásának szüksége és sürgőssége annyira át­ment a köztudatba, hogy annak megalkotásá­val sokáig késni nem lehet. X Mellékbeavatkozás az uj polgári per­rendben. Irta: Dr. Pap József egyetemi ny. rk. tanár, a budapesti ügyvédi kamara elnökhelyettese. Kereskedelmi és iparos körökből még mindig hangzanak fel nyomatékos panaszok az iránt, hogy az uj polgári perrendtartás keres­kedelemellenes intézkedéseket tartalmaz és a kereskedelmi érdekek rovására indokolatlan és meg nem engedhető előnyökben része­siti az agráriusokat. Ezen vádak indokolásá­nál rendszerint arra hivatkoznak, hogy a Pp. eltörölte a kereskedelmi hatáskört, meg­szüntette a kereskedelmi ülnöki intézményt s ennek folyományaként a budapesti kir keres­kedelmi és váltótörvényszék beolvadt a buda­pesti kir. törvényszékbe, továbbá, hogy az u. n. könyvkivonati illetőség, szemben az 1868 : L1V. t.-cz. 35. §. rendelkezéseivel, erősen meg­szorittatott. Ha objektíve vizsgáljuk a Pp.-nek rend­szerét és rendelkezéseit és azokat a többi jog­szabályokat, amelyek a Pp.-vel egyidejűleg életbe léptek, ugy könnyű belátni, hogy alap­talanok a merkantilistáknak fent hangoztatott vádjai. 31 Ezen lapok hasábjain több izben fog­lalkoztunk már a Pp.-nek egyes specziális ren­delkezéseivel, melyek főleg a kereskedelmi forgalomnak igényeit vannak rendelve kielégí­teni, így megbeszélés tárgyává tettük a váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján a meghagyásos eljárást. Foglalkoztunk az életbeléptetési törvénynek a csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseivel, a Pp.-nek a vá­lasztott bírósági eljárás szabályozásával, ismer­tettük és kritikailag méltattuk azt a törvény­javaslatot, amely a budapesti áru- és érték­tőzsde, valamint a vidéki termény- és gabona­csarnokok külön bíróságaira vonatkozólag köz­kézen forog. Alkalmunk volt tehát több izben és külön­féle vonatkozásokban rámutatni arra, hogy a Pp. ugy a köztörvényi, mint a kereskedelmi perekben gyors, megbízható, igazságos jogszol­gáltatásra törekszik. A Pp. rendszerében a peres felek egyenlő jogokkal és kötelességekkel bír­nak, egyes osztályok előjogokban, kedvezmé­nyekben nem részesülhetnek és tradicziókra nem hivatkozhatnak. Igaz, hogy a Pp. oly in­tézkedéseket is tartalmaz, amelyek a nagykö­zönséget oltalmába veszik egyesek kapzsisá­gával és visszaéléseivel szemben és megköny­nyitik, illetve lehetővé teszik, hogy a vidéki lakosok alaptalan követelésekkel szemben ha­tályosan védekezhessenek. Ez, ugy érezzük, csak dicsérendő s nem megrovandó. A vissza­élések kigyomlálása és lehetetlenné tétele még nem ártott soha senkinek. Azon kereskedők és iparosok is, akik még ma is szeretnék vissza­varázsolni a régi rendet, pár év múlva köszö­nettel fognak adózni a Pp.-nek, mert ez azáltal, hogy megnehezíti a perlekedést, a hitel és for­galmi életet egészségesebbé fogja tenni. Ez alkalommal nem fogunk specziális, a kereskedelmi forgalmat leginkább érintő eljá­rásokkal foglalkozni, hanem rá akarunk mu­tatni arra, hogy vannak a Pp -nek olyan általá­nos rendelkezései, amelyeknek kereskedelmi perekben még nagyobb hasznát lehet venni, mint közpolgári ügyekben, melyeknek czélja az eljárásnak egyszerűsítése, a perek számának csökkentése, a vitás kérdéseknek és a több oldalú és több fél között keletkezett jogviták­nak mielőbbi gyors elintézése Igen figyelemre méltók e szempontból a Pp.-nek azon intézkedései, amelyek harmadik személyeknek a perben való részvételére vonat­Kereskedelmi Jog

Next

/
Oldalképek
Tartalom