Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 3-4. szám - Mellékbeavatkozás az uj polgári perrendben

32 Kereske koznak, különösen a mellékbeavatkozókról szóló rendelkezések. A pernek a czélja, hogy a vitássá vált jogviszony a peres felek között köztekintélylyel és véglegesen rendeztessék. A Pp. 411. §-a foglalkozik az Ítélet anyagi jogerejével is, amennyiben kimondja, hogy az ügy érdemében hozott ítélet csak annyiban válik jogerőssé, amennyiben a keresettel érvényesített jog iránt határoz. Egyúttal megjegyzi, mintegy magyarázó szabályként, hogy ez a rendelkezés nem zárja ki a határozat szükségképeni következményeinek jogerőre emelkedését. Pp. tüzetesen meghatározza tehát az ítélet anyagi jogerejének tárgyi terjedelmét, vagyis azt, hogy a jogerő mire terjed ki, de nem határozza meg azt, hogy mi az Ítélet anyagi jogerejének subjektiv terjedelme, vagyis hogy kikre terjed ki a jogerő ? A német birodalmi perrend 325. §-ában ugy rendelkezik, hogy a jogérvényes itélet kihat nemcsak a peres felek javára és a peres felek ellen, hanem azon egyénekre vonatkozólag is, akik a perfüggőség beállta után mint a peres felek jogutódai szerepelnek, vagy pedig a peresített tárgyat megszerezték. A Pp. ép ugy, mint az osztrák perrendtartás abból indul ki, hogy az a kérdés, kikre terjedjen ki az itélet jogereje, sokkal mélyebben belenyúl a magánjogba, mintsem, hogy az a Pp.-ben hevenyészetten szabályozható volna s ép azért az anyagi jogerő szubjektív vonatkozásai által nem szabályoztattak. Itt tehát a magánjogi rendelkezésekre és elvekre kell utalni. Tudjuk, hogy vannak törvényesrendelkezések, mely szerint a hozott itélet ereje kihat peren kivül álló harmadik személyekre is. Nem említve a házassági jogban és a dologi jogban előforduló példákat, elég, ha hivatkozunk a kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló 1908 : LVII. t.-cz. 5. §. azon rendelkezésére, hogy a törvény által megkívánt előfeltételek fenforgása esetén az átruházó ellen hozott marasztalási Ítéletnek anyagi jogereje kiterjed az átvevőre is. Ezen felül nemcsak az elmélet tanítja, de nap-nap mellett tapasztaljuk a gyakorlati életben, hogy oly perekben is, ahol az itélet anyagi jogereje jogszabálynál fogva nem hat ugyan ki harmadik személyekre, a pernek kimenetele által mégis érintetnek harmadik személyek s el ml Jog 3-4. sz. igy érdekükben áll, hogy a peres felek közül az egyik nyerje meg a per. A Pp. az egész vonalon követi azt az elvet, hogy idegen, vagyis perenkivül álló személyek a perbe be nem folyhatnak ; még sem lehet azonban oly esetekben, amidőn az elbírált pernek következményei harmadik személyekre is kihathatnak, őket elzárni attól, hogy a folyamatban lévő perre bizonyos ingerencziát, befolyást gyakorolhassanak. Az 1868 : LIV. t. cz. 72. §-a ismeri a beavatkozást a 79. és 82. §-a pedig, amelyet az 1881 :LIX. t.-cz. 9 és 10. §-a módosított a perbehivott beavatkozásáról rendelkezik. Az 1893 : XVIII. t.-cz. fejlesztette a beavatkozási jogot, amennyiben nemcsak tüzetesebben és szélesebb alapon szabályozza 22. §-ában az u. n. főbeavatkozást, (amidőn felperesi minőségben lehet a per tárgyává tett dolgot vagy jogot keresetileg egészben vagy részben igényelni;, de a 140. §-ban, habár nem is kifejezetten, mégis intézkedéseket tartalmaz a mellékbeavatkozókra vonatkozólag, vagyis oly avatkozókra, akik nem esnek a 22. §. fogalmi körébe. Ezen felül az 1893 : XVIII. t.-cz. fentartotta az 1881 : LIX. t.-cz.-nek a perbe hívottakra vonatkozó rendelkezéseit. A Pp. a harmadik személyeknek beavatkozási jogát sokkal tüzetesebben, részletesebben és a közforgalom igényeinek megfelelőbben tárgyazza, mint az eddigi perrendtartások. Kitűnik ez főleg a Pp. nek azon rendelkezéseiből, amelyek a mellékbeavatkozásra és a perbehivásra vonatkoznak. A Pp. 84. §-ának 2. bekezdése szerint a mellék beavatkozásra vonatkozó rendelkezések azokban az esetekben is alkalmazandók, amelyekben a mellékbeavatkozást külön törvény engedi meg. Köztudomású, hogy a mellékbeavatkozás nem bir önálló per jellegével, csupán járulékos természetű A mellékbeavatkozó sohasem önálló perfél, akinek a peres felektől eltérő az érdeke, hanem mintegy segédje annak a peres félnek, akinek pernyertessége érdekében a perbe belépett. A mellékbeavatkozó maga a pert sohasem akarja megnyerni, csak arra törekszik, hogy az általa favorizált peres fél legyen pernyertes. Vannak törvényeink, amelyek egyes különös esetekben megengedik az önkéntes mellék beavatkozást, vagyis megadják a félnek azt a