Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1-2. szám - Az Ausztriával a kölcsönös végrehajtási jogsegély tárgyában kötött szerződés

Mint hogy azonban ez az eset fenn nem forog, mert az alperes szövetkezet alapszabályainak 14. §-a ama rendelkezéséből, hogy az igazgatóság kizárási határozata ellen a kizárt tag a legközelebbi gyűléshez felebbezhet. nyilvánvaló, hogy a kizárás felett való végleges határozathozatal az alperes szövetkezetnél nem az igazgatóságot illeti, hanem az a jog a közgyűlésnek van fentartva; helyes az elsőbiróságnak döntése és az az álláspontja, hogy felperes az igazgatóság kizárási határozata ellen keresettel fel nem léphet, hanem első sorban a közgyűléshez tartozik felebbezni és csak a közgyűlésnek kizárási határozata ellen fordulhat keresettel a bírósághoz Ezért az elsőbiróság indokait a fentiekkel kiegészítve, a megtámadott Ítéletet helybenhagyni kellett. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét a benne felhívott indokok alapján helybenhagyja. Kötbér. 6. A szerződés nem teljesítése vagy nem kellő teljesítése esetére s szerződésben kártérítésül megállapított összeg kötbérnek tekintendő s azon a jogi minősítésen mit sem változtat, hogy a fenforgo esetben a kesedelem esetere heti lőO korona kártérítés csak akkor fizetendő, ha a késedelemből kár származott, mert az átalányösszeg megállapítása felmenti a kártérítésre jogosított felet a kár mennyiségének bizonyítása alól. (Budapesti kir. ítélőtábla, mint felülvizsgálati bíróság. 1914. G. 618. sz. — 1914. okt. 5-én.) Különbözeti ügylet. Árkülönbözetre irányuló, fogadasszerü ügyletekből eredő követeles elismerése annax megtámadhatóságát nem zárja ki még akkor sem. ha az elismerő fel tözsdebiz^mányos (M. kir. Curia 147/i 914. V. sz—lí»14. okt. 6-án.) .4 budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszek, mint kereskedelmi bíróság Ítéletet hozott : A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja. Indokok : Jogszabály ugyan, hogy a tartozásnak írásban való elismerése, mint jogszerű tény, kötelezettséget szül az elismerőre az elismert Tartozás jogalapjának megjelölése nélkül is ; — ámde, ha ezen elismert tartozás jogalapjául szolgált követelés bírói uton nem érvényesíthető, ugy ez alapon maga a tartozáselismerés is megtámadható. Minthogy pedig a birói uton való érvényesithetés hiánya absoiut erejű, ennélfogva ezt a megtámadási okot a tartozást elismerő ügyfél is érvényesitheti. Alperes tehát az A) alatti elismerő okirat alapjául szolgált ügyletet jogosítva van ily czimen megtámadni, annak dacára, hogy a kifogásolás jogáról az A) alattiban lemondott. Nem vitás, hogy az A) alatti elismerő okiratban felperes javára szóló és keresetileg érvényesített követelés alapján értékpapírok adásvételi ügyletei szolgáltak akként, hogy alperes, mint tőzsdebizományos közvetítette a felperesnek a budapesti tőzsdén való értékpapír adás-vételeit; és nem vitás az sem, hogy az adott-vett értékpapírok tényleges átadás tárgyát nem képezték, nem is vásároltattak, csupán az árfolyam- különbözet képezte elszámolás tárgyát és ilyen elszámolási összeg volt az is, ami az A) alattiban alperes által elismertetett. Jogszabály, hogy az áru valóságos átvétele nélküli és pusztán tőzsdei árkülönbözetre irányuló ügylet bíróilag nem érvényesíthető szerencsejátékból eredő követelést képez, ez a jogszabály azonban csak azzal a megszorítással alkalmazandó, hogy az az ügylet tekinthető csak pusztán árkülönbözetre irányuló ügyletnek, melynél az áru valóságos átvétele és átadása eleve ki lett zárva. Kérdés tehát, hogy a jelen esetben ilyen ügyletről van-e szó? Felperes azt vitatta, hogy az áru valóságos szállítása nem lett kizárva. Ez irányban tényleg van némi adat a levelezésben A G. alatti levélben alperes emliti a leszámolást „nach Ablieferung der Effekten"; a H alattiban az a kijelentés fordul elő: „endlich müssten die oberen Stellagestücke 597 übergenommen werden". E kijelentésekre azonban nagy suly nem helyezhető ama ténnyel szemben, hogy a felek között az értékpapírok valóságos átadása soha sem történt meg. Emellett — bár felperes nagyobb anyagi jövedelmet állit, — még nincs indokolva, hogy mint az a becsatolt levelekből kitűnik, rövid idő alatt több százra menő nagy árfolyamú részvényt vásároljon, ami a felperes által állított jövedelemmel nincs arányban. Ámde legpregnánsabban tűnik ki a pusztán árkülönbözetre irányuló szerencsejáték czélzata a 7—16. alatti levelek tartalmából, mely kifejezéseiben is arra mutat, hogy felperesnek nem a részvények vétele, de a különbözetre irányuló spekulatió és ebből eredő nyereség volt a czélja. A tartalom jellege mellett, így a 10. alattiban előforduló : „meine beiden Praemien verfallen"; a 13. alattiban levő kitétel : Jch wünsche nicht mehr als mit dem Betrag von K. 10.000 zu engagieren"; a 14. alattiban ez a kifejezés: „probiere ich nochmals mein Glück mit Ihnen"; és az „noch grösseren Gevinn erwarten", és a 15 alattiban ez : ,um den Gewinnsaldo des letzten Engagement handeln" mind arra mutatnak, hogy a jelen ügylet pusztán nyereségre irányuló árkülönbözeti játék volt és az áruk tényleges átadása és átvétele eleve ki volt zárva.