Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a bíróság jogkörének meghatározása. [5. r.]

110 gadása esetében vizsgálja. Ebből következik, hogy a Pp. 32. §-án alapuló (könyvkivonati) illetékesség megállapítása czéljából hiteles könyvkivonatot, továbbá felperes bejegyzett voltáról és az alperes kereskedői minőségéről hitelesített czégjegyzékkivonatokat vagy helyhatósági bizonyítványt a keresethez mellékelni nem szükséges. E tekintetben elegendő, ha az egyszerű könyvkivonattal felszerelt keresetben elő vau adva, hogy felperes bejegyzett kereskedő és az alperes kereskedő. 2. Ügyvédi meghatalmazások tartalma. A Pp. 103 §-ának az a rendelkezése, hogy az ügyvédnek a per vitelére szóló meghatalmazással kell bírnia, nem értelmezhető akkép, hogy a meghatalmazás szövegében az illető pert, a felek neve, a per tárgya vagy más adatok idézésével különösen megjelölni kellene. Polgári peres ügyben tehát a felek képviseletében fellépő ügyvéd meghatalmazotti minőségének igazolására alkalmas az oly meghatalmazás is, amelynek szövegében a pervitolre szóló megbízás általánosságban jut kifejezésre. Különös meghatalmazásra csak a törvényben kifejezetten előirt esetekben van szükség, pl. házassági és személyállapotot tárgyazó perekben. (Pp. 643., 696 , 716., 717., 720., 729 , 731. §-ok.) 3 Meghatalmazások másolatainak a kereset több példányához csatolása. A Pp. 135. §-a értelmében a kereset első példányához eredetiben vagy egyszerű, illetőleg -— ahol a törvény rendeli hitelesített másolatban csatolt okiratok egyszerű másolatait a keresetlevél többi példányához csatolni kell. E kötelező szabály alól a törvény a keresethez csatolt meghatalmazásokra nézve sem tesz kivételt és igy a meghatalmazás egyszerű másolatainak a kereset többi példányaihoz csatolása nem mellőzhető. Csak igy jut érvényre a Pp-nek az az egyik főelve, hogy az ellenfél csak a vele közölt okiratokat, illetőleg ezek tartalmának vele a tárgyalás előtt közölt részét köteles figyelembe venni A Pp. alapjául szolgált törvényjavaslat vonatkozó indokolásában világosan ki is van fejezve, hogy a törvényhozó a meghatalmazás másolatainak csatolását szükségesnek és megvalósitandónak találta azzal a megokolással, hogy az ellenfélnek tudnia keli, vájjon a meghatalmazás terjedelme nincs-e korlátozva. Végre a meghatalmazás másolatainak melléklését az azok után esedékes illeték lerovásának kötelezettsége is (1914. évi XLIII. t.-cz. 8. § ) maga után vonja. 4. Uj határnap kitűzése iránti kérvény példányainak száma. A Pp. 137. §-a kivételek megállapítása nélkül állítja fel azt a szabályt, hogy a szóbeli tárgyaláson kívül előadható kórelmet ós bejelentést magában foglaló írásbeli beadványokat a biró=ági iratokhoz csatolandó első példányon kívül a Pp. 134. § ában előirt annyi további példányban kell benvujtani, hogy mindegyik alperesnek egy-egy példány jusson. Mivel az ellenfélnek minden eset7—8. sz. ben joga van az újbóli megidéztetésének alapjául szolgált beadvány tartalmát ismerni és vele előre nem közölt beadványt figyelembe venni sem köteles, a fent előrebocsátott általános szabály az uj határnap kitűzése iránti kérvényekre is vonatkozik. De a felhívott §. alá eső beadványok többi példányai csatolásának szükségét az azok után esedékes illeték lerovásának kötelezettsége is maga után vonja. 5. Alaptalanul védekező felek és képviselőik megbüntetése. A Pp. 222. §-a második bekezdésének az az intézkedése, hogy a bíróság a felet vagy képviselőt, aki jobb tudomása ellenére az ügyre tartozó oly tényt állit, amely nyílvánvalólag valótlan, tagad, vagy nyilvánvalólag alaptalanul az ügyre tartozó tényt nyilvánvalólag alaptalanul hivatkozik valamely bizonyítékra, pénzbírsággal köteles büntetni, az ügy érdemének eldöntetósétől független büntetés jellegű rendelkezés. Ebből következik, hogy a) az emiitett pénzbírság kiszabása felől az ügy elbírálásának bármely szakában határozni kell, mihelyt büntetés alkalmazásának alapjául szolgáló tények ÍZ addigi perbeli fejlemények eredményéből kétséget kizáró módon megállapíthatók. Eszerint előfordulhat, hogy ugyanegy ügyben ugyanaz a bíróság az emiitett büntetést az annak alapjául szolgáló tények ismételt felmerülése esetén többször is alkalmazhatja; b) a kérdéses pénzbírság kiszabása tárgyában mindig az ügy érdemét eldöntő határozattól elkülönített külön végzéssel kell határozni, vagyis akkor is, ha a biróság ezt a végzést a per érdemét e'döntő ítélettel egyidejűleg hozza meg. Ha a pénzbírságot kiszabó határozat ellen irányuló felfolyamodás felülbírálásához az összes perbeli iratokra szükség van, az ügy érdemében az eljárást felfüggeszteni nem kell, hanem ily esetben a felfolyamodás felterjesztése az érdemi eljárás befejezésének idejére halasztható. Csődjogi reformok. A dr. Schreyer Jakabféle csődjogi törvény tervezetek felett a Magyar Jogász Egyletben több hétre terjedő előadási cziklus fejeződött be, amelyben a tervezet készitőjén kívül részt vettek : Dr. Szentirmay Ödön, dr. Sichermann Bernát, dr. Medgyes Simon, dr. Pap Dezső, dr. Szászy-Schwarcz Gusztáv. A magas niveauju előadás-sorozatban teljesen kimerítően letárgyalták a tervezet mindhárom részét, ugy hogy a kérdés immár kimeritettnek látszik. A vita anyagából ugy látjuk, hogy az előadók nagy része a csődön kívüli kényszeregyezsóg megvalósítását szükségesnek látja, mig ellenben különösen a csődön kívül támadó jog ról szóló tervezet ellen különösen az szól, hogy az üzletátruházásról szóló 1908 : LVII. t.-cz. azt részben már tárgytalanná tette, mert a forgalom számos kinövését orvosolta. Mint halljuk, az igazságügyminiszterium a kérdéseket most egy ankét elé viszi, a melyen az egyes érdektestületek fogják véleményeiket előterjeszteni. Bármint is álljon a dolog, a csődön kívüli kényszeregyezsóg intézményének behozatala nem szenvedhet halasztást, annál kevésbé, mert már a moratórium is lejáróban van. Kereskedelmi Jog