Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a bíróság jogkörének meghatározása. [5. r.]

7—8. si a bérnek a lejáratkor ki nem egyenlített része után késedelmi kamatot követelhet. 3. Az I. 1. pont szabálya lakásbérlet esetében nem áll, ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóan lakpénzben részesül és a felvett lakpónzt nem fordítja a bértartozás teljesítésére. Ha a katonai szolgálatot teljesítő vagy az ily egyénnel egy tekintet alá eső bérlő vagy családtagja a lakás czóljára kapott közsegélyt és emellett a lakásnak vagy egyes részeinek esetleges albérletbe adásából befolyt jövedelmet is pontosan beszolgáltatja : vele szemben a rendkívüli felmondás joga akkor is ki van zárva, ha a beszolgáltatott összeg az I. 1. pontpan emiitett összegnél kevesebbet tesz ki. II. 1. A bérbeadó a katonai szolgálatot teljesítő vagy az ilyen egyénnel egy tekintet alá eső személy által bérelt lakás bérletét, amelynek bére egy éven át Budapesten 1500 K-át, 20.000-nél nagyobb lakos3zámu helységben 1000 K-át, ennél kisebb helységben pedig 700 K-át meg nem halad, a minisztérium további rendelkezéséig rendes felmondással sem szüntetheti meg. a) ha a bérlő a bórt az I. pontnak megfelelően megfizeti, vagy b) ha a bérlő szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóan csak lakpónzben részesül, vagy a bérlővel közös háztartásban élő családtag lakbér czóljára nyújtott közsegélyt kap és a bérlő vagy családtagja a lakpénzt vagy közsegélyt és emellett a lakásnak vagy egyes részeinek esetleges albérletbe adásából befolyó jövedelmet is a bértartozás teljesítésére forditja. 2. Arra az időre, amely alatt a bérbeadó a bórletet a jelen II. pont értelmében fel nem mondhatja, béremelésnek sincsen helye. 3. A jelen II. pont szabályai nem érintik a bérbeadónak a rögtöni hatályú felmondásra való jogát. ILI. Ha a lakás bórlője a bérleti szerződés megkötése után kezdi meg katonai szolgálatát vagy jut olyan helyzetbe, amelynél fogva a katonai szolgálatot teljesitő egyénekkel egy tekintet alá esik : a bérbeadó a bérelt lakás használatba vételét meg nem tagadhatja, sem a bérleményt az első bérösszeg meg nem fizetése okából rögtöni hatálylyal fel nem mondhatja, habár a bérlő az első bérösszeget kellő időben nem fizette is meg egészen, de a foglaló betudásával az első bérösszegnek legalább harmadrészét kellő időben megfizette. IV. Az üzleti vagy üzemi helyiség bérlője, aki katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesitő egyénekkel egy tekintet alá esik, a határozott időre szóló bérleti szerződóst is megszüntetheti a határozatlan időre kötött bérleti szerződésekre megszabott felmondás utján, ha az üzlet vagy üzem megszűnt. Ez a szabály megfelelően az 107 olyan lakás bérletére is áll, amelyet a bérlő egyúttal keresetszerü foglalkozásának czéljára is használ. 18—19. §§. maradnak. 20. §. Ha főbérlet esetében (18 §. második bekezdése) a főbérlő katonai szolgálatot teljesit vagy a katonai szolgálatot teljesitő egyénekkel egy tekintet alá esik, a főbérbeadónak törvényes zálogjoga van a főbérlőnek saját bérlője ellen fennálló bérkövetelésén ; a főbérlő bérlője azonban a folyó bért mindaddig hatályosan fizetheti a főbérlő kezéhez, amig a főbórbeadó őt ettől el nem tiltja. Az eltiltás után a főbórbeadó a főbérlőnek saját bérlőjével szemben fennálló törvényes zálogjogát gyakorolhatja. A főbérlőnek e zálogjogról való lemondása vagy a főbérlő ós az ő bérlője közötti oly megállapodás, mely e zálogjogot kizárja vagy korlátozza, a főbórbeadóval szemben hatálytalan. E §. szabályait egyes lakásnak vagy lakáerésznek albérletbeadása esetére is megfelelően kell alkalmazni. V. Kivételes rendelkezések a háborús események által érintett adósok tekintetében. 21. §. marad. 22. §. Ha az adós kimutatja, hogy ellenséges betörés vagy az ennek nyomában járó események következtében az ezek által érintett vidéken levő vagyonában olyan kárt szenvedett, amely miatt pénztartozását — saját vagy vele szemben eltartásra jogosult hozzátartozói megélhetésének vagy gazdasági vállalata vagy üzeme folytathatásának veszélyeztetése nélkül — teljesíteni nem képes, a biróság az adós kérelmére moratórium alá nem eső pénztartozása tekintetében, a tartozás keletkezésének idejére való tekintet nélkül, a teljesitési határidőt oly idővel hosszabbithatja meg, amely alatt az adós teljesitőkópességónek helyreállása várható. Ha a bíróság által engedett halasztás túlterjed azon a napon, amelyet a minisztériumnak a moratóriumot megszüntető rendelete erre való tekintettel meg fog állapitani, a halasztás a most emiitett napon megszűnik. A biróság a teljesitési határidő meghosszabbítását akár az egész követelésre, akár annak egy részére mondhatja ki és a meghosszabbítást szabad belátá.a szerint megállapított biztosítéktól teheti függővé. Az első bekezdésnek megfelelően meghosszabbíthatja a biróság az adós olyan p' nztartozásának a teljesitési határidejét is, amely 191!. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkezett jogezimen alapul ugyan, de a jelen rendelet 4. §-ának I. 3., S., 9., 11., 13., 16., 18. ós U. pontja, az 5. §. vagy a 10. §. második bekezdése értelmében ki van véve a moratórium alól, ha a tartozás az adósnak olyan gazdasági vállalatával vagy üzemével kapcsolat^-, amelyre nézve az adós a kereskedelemügyi miniszter által kiállított bizonyitványnyal kimutatja, hogy Kereskedelmi Jog