Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a bíróság jogkörének meghatározása. [5. r.]

^O8 K e r e s k e d a vállalatot vagy üzemet a háborús események következtében szüneteltetni kéuytolen, vagy hogy a vállalat vagy üzem túlnyomóan a vámkülföldre vagy Bosznia ós Herczegovinának vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak ós országoknak a háborús események által érintett vidékeire való kivitelre szánt árukat állit elő vagy szállít, vagy hogy általában a vállalatban vagy üzemben előállított arukat a háborús események következtében hosszabb ideig nem volt képes forgalomba hozni. Az előbbi bekezdés szabálya kiterjed a gyógyfürdőkre, a fürdőhelyeken kizárólag a fürdőidény tartama alatt folytatott kereskedelmi vállalatokra ós az idegenforgalomra alapitott más olyan vállalatokra is, amelyeknek idényhez kötött üzemét a háborús események következtében idő előtt be kellett szüntetni, vagy amelyeknek üzeme a háborús események következtében oly mértékben csökkent, hogy a vállalat rendes üzembon levőnek nem tekinthető, ha az adós ezt a körülményt a belügyminiszter által kiállított bizonyitváayuyal igazolja. A kereskedelemügyi mirdszter és a belügyminiszter az e §-ban emiitett bizonyítványt kórelemre általánosságban, egyes jogügyekre való vonatkozás nélkül is kiállíthatja. Ha az adós öröklési jogi czimen alapuló pénztartozását az öröklés utján reá szállt vagyonból csak olyan vagyontárgyak értékesítése utján fedezhetné, amelyeknek értékesítése esetébeu a fennálló körülmények folytán aránytalanul károsodnék: a bíróság az adós kérelmére a teljesítés határidejét — megfelelő dologi biztosíték adásától feltételezetten — oly időre halaszthatja, amikorra a vagyontárgyak kellő órtókesitése remélhető, kivéve, ha a hitelezőn ezzel méltánytalan sérelem esnék. Ez a szabály megfelelően akkor is áll, ha társasági vagy más közös vagyonból a társaság tagjának vagy a részesnek járó illetményt pénzben kellene kiszolgáltatni. A jelen bekezdés szabályait az 1914. évi július hó 31. napja után keletkezett tartozásokra is alkalmazni kell. E §. szabályai az 1911 : I. t.-cz. értelmében elbírálandó ügyekben nem érintik az idézett t.-cz. 397. §-áben foglalt azt a szabályt, hogy a biró~ág rendkívüli körülmények között az alperes kérelmére a rendesnél hosszabb teljesítési határidőt szabhat. 23—24. §§, maradnak. VI. Vegyes és záró rendelkezések. 25-38. §§. maradnak. 39. §. A moratórium 1915. évi július hó 31. napján megszűnik. Az ezen nap után lejáró pénztartozások teljesítése, tekintet nélkül keletkezésük idejére, lejáratukkor teljes összegükben követelhető amennyiben a minisztériumnak a moratórium megszüntetése tárgyábnn kiadandó rendelete a tartozáelmi Jog JÍU sok bizonyos nemeire vagy bizonyos adósokra nézve kivételt nem tesz, A moratórium megszűntével kapcsolatos rendelkezéseket kellő időben kiadandó külön rendelet fogja megállapítani. Ez a külön rendelet fo„ja különösen meghatározni azt is, hogy az 1915. évi július hó 31. napjáig már lejárt azok a tartozások, amelyek ajelen rendelet szerint moratórium alá esnek, az 1915. évi július hó 31. napja után milyen részletekben törlesztendők. 40. §. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavonországokra is kiterjed. A 8. §. értelmében a közalapok, a városok és községek, valamint a gyámpénztárak folyó szükségletei mértékének megállapítására hivatott hatóságot Horvát-Szlavonországok területére nézve a bán határozza meg 41. §. Ez a rendelet — melyet hatodik moratóriumi rendeletként kell idézni — 1915 évi április hó 1. napján lép életbe. Ettől a naptól fogva az 1915. évi január hó 14. napján 224/1915. M. E. szám alatt kiadott — ötödik — moratóriumi rendelet helyébe a jövőre nézve a jelen rendelet rendelkezései lépnek. Ahol jogszabály, bírói vagy más hatósági intézkedés korábbi moratóriumi rendeletnek valamely rendelkezésére hivatkozik, ehelyett a jelen rendeletnek azt a rendelkezését kell érteni, amely a korábbi rendelet illető rendelkezésének helyébe lépett. Budapest, 1915. évi márczius hó 24. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. KÜLÖNFÉLÉK. Előfizetőinkhez. Mi beváltottuk igéretünket és lapunkat a háború alatt is — minden nehézség daczára — nivón tartottuk, sőt — merjük állítani — a nivót emeltük is. Minthogy azonban a jó lap szerkesztéshez pénz is kell, kérjük azon t. előfizetőinket, kik előfizetési dijukat még nem küldték be, hogy azt immár beküldeni szíveskedjenek. Két kinevezés. Lapzárta után vettük a hivatalos hirt, hogy 0 felsége Dr. Schuster Rudolfot, a m. kir. szabadalmi hivatal elnökét a szabadalmi tanács elnökévé, Dr. Nitsche Győző budapesti kir. ítélőtáblai birót pedig a m. kir. szabadalmi hivatal elnökévé nevezte ki. Az idő is rövid, a hely is szük ahhoz, hogy e kinevezések jelentőségét kellően méltassuk. Mindkét férfiú közel áll folyóiratunkhoz, sőt mindkettő neve mint egy-egy programmpont rajta van a mi saját „firmatáblánkon". így tehát elég közel érint bennünket e két kinevezés. — Mi örülünk, nagyon örülünk "kedves munkatársaink elő-