Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a bíróság jogkörének meghatározása. [5. r.]

103 hatalmi tekintélylyel felruháztassák akkor is, amikor a maga autonomikus formai alapon nyugvó korlátlan uralma nem szolgálja azt a nagy czélt, amit az államhatalom ural, az igaz­ságosságot, a hasznosságnak és czélszerüség nek bölcs belátását. A csőd elhárító kényszeregyezségi eljárás­ban foglalt jogviszony ép ugy, mint, a perbeli viszony, ha ennek a jogintézménynek sajátos belső világát megvilágítva, annak jelenségeit az alkotó részmozzanatokra bonczoljuk, egy összetett jogi jelenség, amelyben az objektív magánjog utján szabályozott viszonyok nem­csak közjogi tartalommal jelennek meg, hanem amely jelenségcsoportban a közjogi vonatko­zás túlsúlyba jutván az egész jogviszony jel­legét, nem mint a törvénytervezet tartalmazza, magánjogi, hanem közjogi viszonynyá alakítja. A csődelháritó kényszeregyezségi jogintéz­ményben megnyilvánuló közérdek elől a ma­gánjog fegyvereivel körülbástyázott magánjogi érdek kitér és ha a közérdek megköveteli, a magánérdek háttérbe szorul, sőt részben meg is semmisül. A magánjogi viszonyban szereplő fe­lek, az adós és a hitelező, egyenrangú sze­repkörét, a koordinált kapcsolatot átfogja a harmadik tényező, a biró személyében meg­jelenő államhatalom. Az államhatalom szuverénitása a csődel­háritó kényszeregyezségi eljárásban szereplő alanyok subordinált helyzetét megvalósítja. Az érdekelteknek az államhoz való köz­jogi viszonya a jogviszony alanyainak, az adósnak és a hitelezőnek, azt az alárendelt­ségét vonja maga után, amely szerint ezek mint egyesek, esetleg a saját akaratukkal szem­ben is az állam akaratának alávetve vannak. A csődelháritó kényszeregyezségben érde­kelt személyek akaratainak egymásra való ható ereje nem ezeknek az akaratnyilvánításoknak intenzivitása, hanem az államhatalom, a köz­hatalom utján nyer megnyilvánulást, ugy. hogy az ekként megjelenő akarat már többé nem is ügyfél akarat, hanem a subjektiv magánjogok módosítását, megszűnését, esetleg létesítését és az ekként változott jogviszonyok kikény­szerítését maga után vonó állami szuverén aka­rat, az érdekeltek cselekvését meghatározó konkrét alakban megjelenő állami parancs. Ennélfogva a biró szerepköre a csődelháritó kényszeregyezségi eljárásban nemcsak forma, hanem tartalom. A feleknek, az adósnak és a hitele­zőnek, a bíróval szemben való kötelezettsége és magatartása, a megjelenési és nyilatkozattételi kötelesség, nem magánjogi, hanem közjogi kötelem, a formákhoz való kötöttség és az el­járásban szabályozott egyéb kötelezettségek j nem egyebek, mint közjogi szolgáltatások, köz­jogi jogok és kötelezettségek. Nem fogadható el a törvénytervezet állás­pontja, amely ezt a tartalmat a birói működési körtől elvonja, azt minden esetben az akarat­kijelentések legnagyobb dissonancziájában is a hitelezői autonóm jogkörre ruházza, ugy, hogy ismét külön válik egymástól a tartalom és a foglalat. Az igazságosság elvének biztosítása czél­jából itt sem lehet elvonni a bírótól a tárgya­lási elv épségben tartása mellett a hármas hatáskört, az észlelést, a következtetést és ha­tározást akkor, amikor felette nagy az érdekelt felek közt az akarat-különbség és tulalacsony quota megállapítása mellett felette nagy a fenn­álló magánjogi jogosultságok és kötelezettsé­gek megsemmisítésére, ezek megszüntetésére irányuló törekvés. Az igazságosság követelménye, hogy a birónak módjában legyen intenzivebb perveze­tési hatalmánál fogva a tényállítások valódi­ságát és ezek terjedelmét, belső tartalmát, az egész eljárás ténybeli mozzanatait megvilágit­tatni, a kisebbségi akarat jogorvoslati felfolya­modására a tényekből folyó jogi és gazdasági elvek hatásait vizsgálni és a törvényszabta kereteken belül határozni abban a tekintetben, hogy az érdekeltek cselekvését meghatározó akaratnak mi a valóságos belső tartalma, nem pedig csak azt deklarálni, hogy mi a formai többség formai alapon nyugvó akaratkijelenté­sének külső alakja. A tervezet ezt czélozza. Álláspontom a belső akaratot kutatja. A tervezet holt, rideg, számszerű többségi I formába önti és abból származtatja a lényeget, álláspontom élő organizmust teremt. A tervezet szerint a jog formákba bur­kolódzó merev alakulat, álláspontom szerint a csőd elhárító kényszeregyezség intézmé­nye élő jog, minden esetnek egyenkint és egyénenkint való elbírálását követeli és amint a való élet fejlődik és halad, a biró létével

Next

/
Oldalképek
Tartalom