Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a bíróság jogkörének meghatározása. [5. r.]

7—8. sz. a jog is követi az élet minden alakulatát és annak összes változásait. Ezeknél fogva, minthogy az egész intézmény alapja az érdekelteknek közjogi viszonya az államhoz és az az alárendeltség, amelylyel az egyes az államakaratnak alávetve van, az állam a maga felségjogával sem lehet — amidőn a biró utján megjelenik — puszta statiszta, egyszerű szavazatszedő hiteles báb, hanem kell, hogy a működésének adott esetben ott, ahol ezt az igazság, az adós, a formai kisebbség érdeke, a köz- és az államérdek kívánja, érdemleges hatásköre és akaratának ereje is legyen. Álláspontom ennélfogva nem az, amit az ítéleti elmélet szélsősége követ, hogy az államhatalom az egyezség megkötésénél a bírósága utján érdemben minden esetben közreműködjék, hanem csak az, hogy, amint ezt más alkalommal részletesen is ki fogom fejteni, akkor, amikor az igazság érdekében az adós vagy a formai kisebbség a formai hitelezői többségi akarat visszaélései miatt, ennek jogtalansága, méltánytalansága következtében jogorvoslati jogával élve védelemért az állami felségjog gyakorlójához, a bíróhoz fordul, a biró az igazságot érvényre juttathassa és a jogsérelmet orvosolhassa. A biró működése tulajdonképen egy lánczszem az előtte és utána következők közt és létesül akkor, amikor ezt a kapcsolatot az érdekeltek önmaguk megegyezés hiányában nem létesíthetik. A czélt, az eszmét, az igazságosság legfőbb gondolatát ily kapcsoló lánczszem létesithetésének kizárásával feláldozni nem szabad. Csak akkor cselekszünk helyesen, ha a közjogi viszonyt magában foglaló eljárásban minden tényező az adós, a hitelező és a köz, az állam, együtt és tudatoson a czél szolgálatába áll. A m kir. minisztériumnak 1040/1915. M E. számú rendelete, magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában. Hatodik moratóriumi rendelet.*) A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII. t.-cz. 16. §-óban, valamint az ugyanezen törvényczikket és az 1912 : XLVIII. törvényczikket kiegészítő 1914 : L. t.-cz. 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: *).Csak azt a szöveget közöljük, mely a korábbi rende'ettől eltér. Szerk. I. Halasztás alá eső pénztartozások. 1. §. A magánjogi kötelezettségek teljesítésére az 1915. évi január hó 14. napján 224/1915. M. E. szám alatt kiadott ötödik moratóriumi rendelettel engedélyezett halasztás mindazokra a pénztartozásokra nézve, amelyeket a jelen rendelet a halasztás alól ki nem vesz, 1915. évi július hó 31. napjáig bezárólag meghosszabbittatik. Az 1915. évi márczius hó 31. napja után 1915. évi július hó 31. napjáig bezárólag lejáró pénztartozások teljesítésére, amelyek 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken vagy általában olyan kereskedelmi ügyleten vagy más magánjogi czimen alapulnak, amely 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkezett, 1915. évi július hó 31. napjáig bezárólag halasztás (moratórium) engedtetik. Oly pénztartozások tekintetében, melyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, a kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. Xem kamatozó tartozás után törvényes kamat számitható. 2. §. 1—3. bek. marad. Halasztás alá nem eső olyan váltó, kereskedelmi utalvány és közraktári jegy tekintetében, amely 1915. évi augusztus hó 1. napja előtt járt vagy jár le, a fizetés végetti bemutatásra és a fizetés hiánya miatti óvás felvételére az előző moratóriumi rendeletekben vagy a törvényben megszabott határidő 1915. évi augusztus hó 3. napjáig bezárólag meghosszabbittatik. Ugyanezen idő alatt történhetik halasztás alá nem eső váltónál a névbecsülési fizetés végetti bemutatás. Ut. bek. marad. II. Halasztás alá nem eső pénztartozások. I. Az 1. §-ban engedett halasztás alá nem esnek : 1 — 2. p. marad. 3. törlesztéses záloglevélkölcsönöknek 1914. évi augusztus hó 1. napján és az után esedékessé váló kamatai és tőketörlesztő részletei a jelzálogadóssal szemben — ideértve az ingatlan tulajdonosa, mint személyes adós elleni követelést is —- valamint olyan követeléseknek ily kamatai és tőketörlesztő részletei, amely követelések az I. 2. pontban emiitett egyéb kötvényeknek kibocsátására alapul szolgá'hatnak ; ha az adós az előbbeni bekezdésben megszabott fizetési kötelezettségének a hitelező felhivásának vételétől számított tizenöt nap alatt bármely részben aetn tesz eleget, a hitelező az Psszes korábban lejárt kamatok és tőketörlesztő részletek megfizetését is követelheti ; annak a bizonyítására, hogy a hitelező az adóst a fizetésre felhívta, elegendő, ha a hitelező postai igazolvánnyal bizonyítja, hogy az adós részére ajánlott levelet adott fel ; az adóst terheli annak I a bizonyítása, hogy a levél nem fizetési felhívást