Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a bíróság jogkörének meghatározása. [5. r.]

101 egyezség jogi jellegének, jogi szerkezetének megállapítására vonatkozik Ez alkalommal nem terjeszkedem ki bővebben annak a megvilágítására, hogy a törvénytervezetben foglalt „csődön kívül köthető kényszeregyezség" megjelölés nem szabatos kifejezése annak a fogalomnak, amit a gondolat önmagában rejt. Csak röviden említem, hogy „kívül kötni" valamit csak akkor lehet, ha van valami, a melyen kivül vagyok, amelyen kivül valamit köthetek Ennélfogva csődön kivül köthető egyezségről csak akkor lehet szó, ha már van csőd. Ugyanis, ha már csőd van, akkor lehet egyezséget kötni akái a csődön belül, akár a csődön kivül. De addig, amig csőd nincs és nem is lesz, sem egyezséget, sem kényszeregyezséget a csődön kivül kötni nem lehet. Az intézménynek nem is az a czélja, hogy csődön kivül köttessék meg az egyezség, azaz legyen csőd és ha csőd lesz, akkor ezenkívül létesüljö : a kényszeregyezség, hanem az intézménynek éppen ellenkezőleg az a czélja, hogy köttessék meg a kényszeregyezség és ezzel hárittassék el a bekövetkezésével már fenyegető, az a közelgő állapot, amelynek neve csőd Ez az állapot hárittassék, de necsak hárittassék, hanem elhárittassék. A villámhárítónál sem azt mondjuk, hogy villámon kivül alkotott, villámon kivül szerkesztett készülék, hanem, minthogy a készülék czélja a villám hatását elháritani, azt mondjuk, hogy villámhárító készülék. Ezeknek a szempontoknak szem előtt tartása mellett a tervezetben foglalt jogintézmény megjelölésénél eddig nem „csődön kivül köthető", hanem „csődháriíó" vagy „csődelháritó" kifejezést használtam és minthogy ez a megjelölés az intézmény tartalmának, a fogalom tárgyának jobban megfelel, mint a tervezetbeli megjelölés, a következőkben is ezt a kifejezést vélem használandónak. A törvénytervezetben és a részemről javasolt rendszer álláspontjának fő különbsége az intézmény jogi természetének különböző értelemben való megállapításán nyugodván, a két rendszernek egymáshoz való viszonylata szempontjából megnyilvánuló helyességét vagy kevésbé helyes voltát az elméleti alap egyikének vagy másikának egészben vagy részben való elfogadása és alkalmazása dönti el. A törvénytervezet álláspontja a szerződési elmélet irányelveit követi. E szerint a megállapítás szerint, amit a jogirodalom is különös mérvben felkarolt, a csódelháritó kényszeregyezség jogi jellege a birói egyezség jogi természetével azonos, lényegben ennek a szerkezetétől semmiben sem különbözik. A konstrukeziójuk egysége mellett csak jelentőségnélküli eltérés az, hogy amig a birói egyezségnél csak egy vagy több, de egymással jogszerű közösségben nem álló fizikai vagy jogi személy áll kölcsönös vonatkozásban, addig a csódelháritó kényszeregyezség intézménynél az egyik oldalon az adós, a másik oldalon a hitelezők közössége szerepel. Ezeknélfogva a javaslat a csódelháritó kényszeregyezséget a felek közt magánjogi értelemben létre jött egyezségnek, magánjogi jogügyletnek tekintvén, az egész eljárásban a biró érdemleges szerepkörét a lehető legkisebb körre szorítja. A formai rendelkezések megtartásának ellenőrzésében a birói funkezió kimerül A kényszeregyezség birói jóváhagyása sem érdemleges, hanem csak formai szerepkört jelent. A birói jóváhagyásnak feladata, amint ezt dr. Beck Hugó, m kir. curiai tanácselnök kifejti, csak az, hogy az érdekeltek közt létrejött csódelháritó kényszeregyezséget a biró kötelező hatálylyal ruházza fel. Véleménye szerint a biró vizsgálata az egyezség tartalmának vizsgálatára nem terjedhet ki. Ez a kiindulási pont forrása azoknak a rendelkezéseknek, amelyek a hitelező többség akaratában megnyilvánuló hitelezői autonómia elvének érvényesülése mellett, bármennyire igaza legyen is, mindenféle érdemleges jogorvoslat kizárásával a hitelezői kisebbség akaratát teljesen megtöri és a többségi akaratnak diktátori hatalmat juttat. Ily rendszer mellett az igaz és becsületes, hitelezői érdeket képviselő kisebbség a birói palást alatt birói asszisztenczia mellett jogi fo.mák utján megvásároll, de az adott esetben akkor még be nem bizonyítható módon koholt és fiktív követelések alapján álló hitelezői többség kizsákmányolásának prédájává lesz. A törvénytervezetben foglalt ez az álláspont nélkülözi az uj perjogi elveknek azt az irányát, hogy a biró necsak kizárólag a felek perbeli cselekményeinek bírálatára szorítkozzék, hanem akkor, amikor a fél nem ismeri fel, hogy a saját érdekében mit kell tennie vagy akkor, amikor a hitelezői érdekközösség tagjai