Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a bíróság jogkörének meghatározása. [5. r.]

101 egyezség jogi jellegének, jogi szerkezetének megállapítására vonatkozik Ez alkalommal nem terjeszkedem ki bő­vebben annak a megvilágítására, hogy a tör­vénytervezetben foglalt „csődön kívül köthető kényszeregyezség" megjelölés nem szabatos kifejezése annak a fogalomnak, amit a gon­dolat önmagában rejt. Csak röviden említem, hogy „kívül kötni" valamit csak akkor lehet, ha van valami, a melyen kivül vagyok, amelyen kivül valamit köthetek Ennélfogva csődön kivül köthető egyezségről csak akkor lehet szó, ha már van csőd. Ugyanis, ha már csőd van, akkor lehet egyezséget kötni akái a csődön belül, akár a csődön kivül. De addig, amig csőd nincs és nem is lesz, sem egyezséget, sem kényszer­egyezséget a csődön kivül kötni nem lehet. Az intézménynek nem is az a czélja, hogy csődön kivül köttessék meg az egyezség, azaz legyen csőd és ha csőd lesz, akkor ezenkívül létesül­jö : a kényszeregyezség, hanem az intézmény­nek éppen ellenkezőleg az a czélja, hogy köt­tessék meg a kényszeregyezség és ezzel hárit­tassék el a bekövetkezésével már fenyegető, az a közelgő állapot, amelynek neve csőd Ez az állapot hárittassék, de necsak hárit­tassék, hanem elhárittassék. A villámhárítónál sem azt mondjuk, hogy villámon kivül alkotott, villámon kivül szer­kesztett készülék, hanem, minthogy a készülék czélja a villám hatását elháritani, azt mondjuk, hogy villámhárító készülék. Ezeknek a szempontoknak szem előtt tartása mellett a tervezetben foglalt jogintéz­mény megjelölésénél eddig nem „csődön kivül köthető", hanem „csődháriíó" vagy „csőd­elháritó" kifejezést használtam és minthogy ez a megjelölés az intézmény tartalmának, a fogalom tárgyának jobban megfelel, mint a tervezetbeli megjelölés, a következőkben is ezt a kifejezést vélem használandónak. A törvénytervezetben és a részemről java­solt rendszer álláspontjának fő különbsége az intézmény jogi természetének különböző érte­lemben való megállapításán nyugodván, a két rendszernek egymáshoz való viszonylata szem­pontjából megnyilvánuló helyességét vagy kevésbé helyes voltát az elméleti alap egyiké­nek vagy másikának egészben vagy részben való elfogadása és alkalmazása dönti el. A törvénytervezet álláspontja a szerződési elmélet irányelveit követi. E szerint a meg­állapítás szerint, amit a jogirodalom is különös mérvben felkarolt, a csódelháritó kényszer­egyezség jogi jellege a birói egyezség jogi természetével azonos, lényegben ennek a szer­kezetétől semmiben sem különbözik. A kon­strukeziójuk egysége mellett csak jelentőség­nélküli eltérés az, hogy amig a birói egyez­ségnél csak egy vagy több, de egymással jog­szerű közösségben nem álló fizikai vagy jogi személy áll kölcsönös vonatkozásban, addig a csódelháritó kényszeregyezség intézménynél az egyik oldalon az adós, a másik oldalon a hitelezők közössége szerepel. Ezeknélfogva a javaslat a csódelháritó kényszeregyezséget a felek közt magánjogi értelemben létre jött egyezségnek, magánjogi jogügyletnek tekintvén, az egész eljárásban a biró érdemleges szerepkörét a lehető legkisebb körre szorítja. A formai rendelkezések meg­tartásának ellenőrzésében a birói funkezió ki­merül A kényszeregyezség birói jóváhagyása sem érdemleges, hanem csak formai szerep­kört jelent. A birói jóváhagyásnak feladata, amint ezt dr. Beck Hugó, m kir. curiai tanács­elnök kifejti, csak az, hogy az érdekeltek közt létrejött csódelháritó kényszeregyezséget a biró kötelező hatálylyal ruházza fel. Véleménye sze­rint a biró vizsgálata az egyezség tartalmának vizsgálatára nem terjedhet ki. Ez a kiindulási pont forrása azoknak a rendelkezéseknek, amelyek a hitelező többség akaratában megnyilvánuló hitelezői autonómia elvének érvényesülése mellett, bármennyire igaza legyen is, mindenféle érdemleges jog­orvoslat kizárásával a hitelezői kisebbség aka­ratát teljesen megtöri és a többségi akaratnak diktátori hatalmat juttat. Ily rendszer mellett az igaz és becsületes, hitelezői érdeket képviselő kisebbség a birói palást alatt birói asszisztenczia mellett jogi fo.mák utján megvásároll, de az adott esetben akkor még be nem bizonyítható módon koholt és fiktív követelések alapján álló hitelezői többség kizsákmányolásának prédájává lesz. A törvénytervezetben foglalt ez az állás­pont nélkülözi az uj perjogi elveknek azt az irányát, hogy a biró necsak kizárólag a felek perbeli cselekményeinek bírálatára szorítkozzék, hanem akkor, amikor a fél nem ismeri fel, hogy a saját érdekében mit kell tennie vagy akkor, amikor a hitelezői érdekközösség tagjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom