Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A teljesítés lehetetlenségének tanához

92 De nem tette tönkre a feldolgozandó nyers­anyagokat. A teljesítés tehát nem egészen vált lehetetlenné, — a nyersanyagot ugyan nem lehet mint feldolgozottat, de lehet mint fel nem dolgozottat még szállítani. A lehetetlenség azonban felmenti az adóst, de a lehetetlenség nem hat tovább, mint ameddig éppen ter­jed, a lehetetlenség a nyersanyagra irányuló szállítási kötelettséget, a minust, érintetlenül hagyja és csak a kötelezettség maiusát semmi­siti meg. A vétel tehát ennyiben hatályos és csak a vevő ellenkötelezettsége csökken annyi­ban, amennyiben a nyersanyagok értéke a vétel megkötésének időpontjában az eredetileg kötelezett készgyártmány értékéhez állott volna (lásd Bgb. 323. § 2. bekezdés9) és 472. §, melyek mint lényegében általános szempontok kifejezői, a magyar jogszolgáltatásra is alkal­mazhatók; alapjában hasonlóan Magyar álta­lános polg. törvénykönyv tervezetében az 1173. §. 3. bek.)10) II. Az eredmény nem változik a czikkiink kezdetén emiitett klauzula figyelembevételével sem. — Ennek jelentősége abban áll, hogy ez az eladót különösen feljogosítja az abban fel­hozott balesetekre való hivatkozásra. Ennél­fogva az a fentiek szerint nem egészen kétség­telen eset, vájjon a tűzvész egyenlő-e a tartós lehetetlenséggel, vagy hogy a szerződési köte­lezettség csupán a beállott üzemzavar mérvéhez képest kitolódik-e, nem vethető többé fel. Ép oly kevéssé az a kérdés, vájjon a tüz nem csupán subjektiv teljesítési akadályt képez-e és hogy az eladó pótáru beszerzése iránt tar­tozik-e körülnézni; vagy hogy a fenmaradó nyerskészletet más malom által köteles-e meg­őröltetni, hogy aztán azokat a vevőknek ki­szolgáltassa? Mindezen kérdések a klauzula 9) Bgb. 323. §. Al 2. „Verlangt der andere Theil nach §. 281. Herausgabe des für den geschuldeten Ge­genstand;_erlangten Ersatzes oder Abtretung des Ersatz­anspruchs, so bleibt er zur Gegenleistung^verpflichtet; diese mindért jedoch nach Massgabe der §§ 472, 473 insoweit, als der Werth des Ersatzes oder des Ersatz­anspfuches hinter dem Werthe der geschuldeten Leistung zurückbleibt." 1°) „Az 1171. §-ban meghatározott jog gyakorlása esetében a másik fél abban az arányban marad az ellen­szolgáltatásra kötelezve, amelyben az átengedett kárpót­lási összeg vagy az ez iránti követelés értéke a kötele­zett szolgáltatás értékéhez áll." 7—8. sz. alap án egyszerűen tagadólag válaszolandók Más szóval a klauzula a tüzesetet minden to­vábbi nélkül a teljesítési lehetetlenség valódi esetévé teszi, — de tovább nem hat. Nem hat a szövegnél fogva ; mert a klauzula szószerint nem az egész szerződést ejteti el, nem menti fel az eladót minden szerződési kötelezettsége alól, hanem csak a szállítási kötelezettség alól. A mi esetünkben azonban nem is ez a kérdés forog fenn, hanem az attól különböző surroga­tum teljesítésének kérdése, ami a régi teljesítési kötelezettségtől logikailag, történetileg és tar­talmilag különbözik. Ha a llauzula az eladót ettől is Jel akarta volna menteni, ugy annak azt in optima forma {in aller jorm) meg kel­lett volna mondani. Hasonló eredményhez vezet a magyarázat a Treu und Glauben szerint a fogalmi erkölcsre való tekintettel, (nach Treu und Glauben, mit Rücksicht auf die Verkehrssitte.) Lásd : német polg. törvényköny § 15711), hasonlóan a magyar polg. törvénykönyv tervezete 980. §.12) Ha a klauzula az eladót a tüz következtében az esetleges surrogátumok teljesítési kötelezett­sége alól is fel akarta volna menteni, ugy ez részére egy egészen szokatlan és jogpolitikai­lag nem igazolható előnyt jelentene. Ily előnyök kikötése azonban a régi jó magyarázati szabá­lyok szerint nem vélelmezhető. (Nicht zu­muthen.) így Dernburg: Preussisches Privat­recht I kötet 118 §. Aligha feltehető, hogy egy vevő magát egész egyszerűen (kurzer Hand) egy klauzulának alá vetné, amely őt egyoldalulag köti a tüz hátrányos következ­ményeivel terhelve, míg az esetleg abból szár­mazó előnyt az eladó részére fentartva. Legvégső esetben a klauzulának ily messzenyuló ki­terjesztő magyarázata kétségesnek volna tekin­tendő és miután maga a szöveg ellene szól, a törvényes szabályok alkalmazása mellett kell maradni. Ennélfogva végeredményben a klau­zula figyelembe vétele mellett is arra az ered­ményre jutunk, mint azt az I. alatt kifejtettük. u) Bgb. § 157. „Vertragé sind so auszulegen, wie Treu und Glauben, mit Rücksicht auf die Verkehrs­sitte es erfordern. 12) Tervezet 930. §. „Szerződés értelmezésénél nem a használt kifejezések betűszerinti értelme, hanem a szerződő felek akarata irányadó. Kétség esetében a szerződésnek az az értelem tulajdonítandó, amely a jog­viszony természetének s az élet felfogásának inkább felel meg " Kereskedelmi Jog

Next

/
Oldalképek
Tartalom