Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / Tartalommutató

310 Kereskedelmi Jog 23—24. sz. b) Kárbiztositás. 77. A szállóbeli ingók tulajdonosa a szálló bérbe­adásával tulajdonjogát nem veszti el; a biztositott ingók elégéséből eredő kárösszeg kifizetése tehát-nem tagad­ható meg azért, mert a bérbeadás a biztosítónak be nem jelentetett , . . 5t 78. A biztositási feltételekben foglalt megállapodás­nak megíelélő szákbecsü hiányában a biztositott nem zárható el attól, hogy kárát és annak összegét a tör­vénykezési eljárásban előirt módon megállapíthassa. 84 79. Ha maga a biztositott gazda jégkárát kisebbre becsülte, mint a kérelmére meghallgatott szakértők, — nem igényelheti a szakértők becslése szerinti nagyobb összeget 115 c) Életbiztosítás. 80. A biztosító az általa vitatott (1 éven belüli) ön­gyilkosságnak nem a valószinüségét, hanem valóságos megtörténtét köteles bizonyítani Ül 81. Az ajánlatban foglalt ama kikötés, hogy az aján­lattevő beleegyezik abba, hogy az ajánlat elfogadása vagy visszautasítása, illetőleg kötvény kiállítása az ajánlat kel­tétől számított 30 napon belül történjék, megfosztja a biztositót attól, hogy ezen határidőt ujabb orvosi vizsgá­lattal, vagy egyéb csupán a biztositóra tartozó belső ke­zelési intézkedésekkel kitolja 62 82. A biztositási szerződés feletti rendelkezési jog a biztosítottat illeti s igy jogában áll a kirendelt kedvez­ményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölni, de csak addig, míg az eredetileg kijelölt kedvezményezett a biztositási szerződésből folyó jogokra s igy elsősorban a biztositási összegre a biztosítottal létesített különös meg­állapodás folytán jogokat még nem szerzett . . . 115 83. Szanatóriumi kezelés elhallgatása nem sérti a közlési kötelezettséget, ha a biztositott bajának súlyos voltát nem ismerte 116 84 Nem köthető ki jogérvényesen a biztositási ösz­szeg kifizetésének feltételéül az, hogy a kedvezményezett a biztositott utolsó betegségének lefolyásáról a kezelő orvos által kiállítandó bizonyítványt bemutassa . 188 85. Az a kikötés, hogy a kedvezményezett a bizto­sítottat kezelő orvos részéről kiállított olyan jelentést is köteles bemutatni, amely jelentés nemcsak a halál oká­ról, hanem az utolsó betegség lefolyásáról is felvilágosí­tást tartalmazzon, mint törvénynyel ellenkező, kötelező erővel nem bir. — Ha a biztositási feltételek szerint a biztositási összeg csakis a biztositott halálának okára vonatkozó okmánynak a biztosító társasághoz történt beterjesztésétől feltételezetten fizetendő ki : nem utasít­ható el a kedvezményezett keresetével, ha ily bizonyít­vány beszerzését megkísérelte, de annak kiállítását a kezelőorvos megtagadta 265 Üzemi baleset. 86. Elemi erővel hajtott mozgó gépek a munkásnak testi épségét állandóan veszélyeztetvén, az ezek által okozott károkért a munkaadók saját hibájukon kívül is felelősek. A baleseti kártalanítás alapján nem a kiskorú, még nem teljes munkaképességű sérültnek a balesetkor volt tényleges keresménye az irányadó, hanem az a ke­resményi többlet is figyelembe veendő, amelyet a bal­eset bekövetkezte nélkül utóbb elérhetett volna . . 22 87. A biztositási szerződés rendelkezései szerint az alperes biztosító társaság által a szerződés szerint vállalt koczkázat terjedelme akként korlátoztatott, hogy a kocz­kázat viselése nem terjed ki azokra a balesetekre, ame­lyek a biztosítottat olyan időben érik, amikor diabetesben (czukorbajban) szenved, mégha ez a betegség a szerződés tartama alatt is lépett fel A szerződésnek ez a kikötése joghatályos. A káreset folytán felperest megillető kár­összeg kifizetése nem állapithat meg joglemondást a jövőre nézve, hanem csak azt vonja maga után, hogy az alperes azt az összeget, amit a kár czimén kifizetett, vissza nem követelheti H2 88. Az emelés folytáni megbetegedés baleseti ered­mény s az okozati összefüggést nem szünteti meg, hogy a biztositott már a baleset előtt más szervi bajban szen­vedett 83 80. A biztosító köteles bizonyítani, hogy a biztositott saját hibája miatt bukott ki a vasúti kocsiból . . 167 Alkuszdij. 1)0. Az a jogszabály, hogy adásvételi ügylet közve­títése esetén megállapodás hiányában a közvetítési dijat az eladó és vevő közösen viselik, csakis abban az eset­ben nyerhet alkalmazást, ha a közvetítő a közvetítésre mindkét fél részéről kapott megbízást 53 91. A közvetítő külön megállapodás hiányában a közvetítői dijon feliül költségeinek és készkiadásainak megtérítését nem igényelheti 53 92. Az a tény, hogy az ügynök a feleket összehozta, még nem ad igényt provízió követelésére oly ügylet után, melyet két évvel később a felek közvetlenül kötöttek meg. — Nincs oly kereskedelmi szokás, mely szerint az ügynök oly ügylet után, mely közbenjárása nélkül, ellen­ben oly ügyfelek között jött létre, akiket valamely előbbi ügylet alkalmából ő hozott össze, jutalékot követel­hessen 143 93. Ha a pénzintézet vezérigazgatója annak, aki neki milliós kölcsönügyletet ajánl, l/2% províziót igér, erre az ajánlónak további közvetítői tevékenység nélkül és akkor is joga van, ha a kölcsönügylet lebonyolítása és a köl­csön folyósítása mások tevékenységének eredményeként jelentkezik 268 Váltó. 94. A váltókibocsátó és forgató erre vonatkozó meg­állapodás hiányában nem tekinthetők oly magánjogi ke­zestársi viszonyban állóknak, akik az elfogadóért telje­sített fizetést ezen alapon egymástól aránylagosan kö­vetelhetnék 23 9 >. A „saját rendeletére" kiállított váltó kellékhiányos A váltó azon tartalom szerint bírálandó el, amelylyel az a kereset beadásakor tényleg bir. Nincs tehát a bizonyí­tásnak helye arra, hogy a „saját rendeletére" kitétel té­vedésből Íratott 24 SM> A telepes a váltó lejáratát megelőzően telep­helyét (üzletét) a váltón feltüntetett telephelytől különböző más helyre tette át s az óvás ott vétetett fel. Az utóbbi helyen felvett óvás nem szabálytalan 24 97. A megtartási jog szempontjából nem az dönt, hogy a kérdéses ingók akkor voltak-e az adós tulajdonai, amikor a hitelező a megtartási jogot gyakorolja, hanem az a döntő, hogy akkor voltak-e tulajdonai, amikor a hitelezőnek megtartási joga megnyílt 24 98. A leszámítolási jegyzék dátumai s a kamat fize­tésének időpontja magában véve nem bizonyítják a le­járatra vonatkozó megállapodást 53 99. Az alapperben fel nem hozott elévülési kifogás az újított váltóperben nem érvényesíthető, mert ez nem uj bizonyíték, hanem jogmegszüntető tény ... 53 100. Az elíogadóval kötött az az egyezség, hogy a váltó a jövőben keletkező tartozások fedezetére is szol­gál, a kibocsátóra s a forgatóra nem terjed ki . 86 101. A váltó rendes tartalma szerint egymagában a váltóhitelező és a váltókötelezett közös érdekében kiállí­tott okiratnak nem tekinthető ; ezért váltónak mint közös okiratnak felmutatására irányuló alkeresetnek helye nincs 88 10 í. A gép vételár fedezetéül szolgáló váltót meg­szerző gépgyáros váltójogi szempontból nem jóhiszemű harmadik 88 103. Ha a biztositási dijról fizetési s nem fedezeti váltó adatott, nem a K. T. 487. §-beli egy évi, hanem a rendes váltói elévülési idő alkalmazandó. Az elismerés nem novatio, csak félbeszakítás, amitől az elévülési idő újból kezdődik 118 104. A valamely áruszerzési kötésből eredő követe­lések fedezésére adott habár kitöltetlen váltó a kibocsá­tónak hozzájárulása nélkül az elfogadó ujabbi tartozá­sainak biztosítására nem használható fel . . . . 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom