Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / Tartalommutató

376 Kereskedelmi Jog 21—22. sz. Hazai bíróság határozatok összefoglalása. X. évfolyam. (1914.) Általános. 1. Lakbérlekötésnek az 1<J08 : XLI. t.-cz. szerint csupán lakóház építése vagy megvétele czéljából van helye. — Ellenkező kikötés érvénytelen, még akkor is, ha a másik fél jóhiszemű volt 73*) 2. üzleti összeköttetésben álló kereskedők perében alperes ellenkövetelései az 1881 : LIX. t.-cz. 8. §-beli fel­tételek fenn nem forgása esetében is elbirálandók . 74 3. A hitelező és az adós mások szerzett jogainak kérelme nélkül joghatályosan állapodhatnak meg abban, hogy a bekebelezett zálogjog más követelés biztosítására szolgáljon .... .... 92 4. A Vht. törvény 197. § a alapján kifejlődött jog­gyakorlat szerint a későbbi jelzálogos hitelező is jogosítva van az előbbi zálogjogi bekebelezéssel biztosított követe­lés érvényét megtámadni, illetve vele szemben való ha­tálytalanságát vitatni «2 5. Az értékhatár tekintetében nem az a döntő, hogy a végrehajtást szenvedettnek alperestől letiltott követe­lése mily összegű, hanem hogy az ügygondnok, mint fel­peres mennyit helyez keresetbe . . . ... 113 ii. Abból a körülményből, hogy a váltót beváltó forgató az elfogadó és kibocsátó ellen nem indított pert, csak az ezáltal kifogásolási joguktól megfosztott előzők meríthetnek jogot a sorrendi tárgyaláson arra, hogy a beváltó forgató követelésének sorozatát kifogásolják és annak ellenükben per utján leendő megállapítását igé­nyeljék, de a váltó előzőknek ez a joga egy későbbi jel zálogos hitelezőre csak annyiban száll át, ha bizonyítani tudja a beváltó forgatóval szemben, hogy a soroztatni kért követelése valótlan 113 7. .Jogalap nélkül teljesített fizetés visszakövetelése esetén rendszerint a visszakövetelő felet terheli annak bizonyítása, hogy jogalap nélkül fizetett és pedig már azért is, mert a fizetésben rendszerint elismerés rejlik. Az előleg adása azonban a követelés fennállásának elis­merését nem jelenti s ily esetben a munkavállalót (al­perest) terheli annak bizonyítása, hogy ő mennyi díjazást érdemelt ki 113 8 Kern forog fenn tiltott megrendelés gyűjtése abban az esetben, ha a kérdéses ügylet az alperes lakóhehén ugyan, de egy előző érvényes ügylet folyományaként köttetett 116 0 A szerzői jogról szóló törvény 23. §-a alapján a bitorlás ugyan csak akkor állapitható meg, ha az eláru­sítónál a szándékosság fenforog: mindazonáltal az el­árusító is már gondatlanság esetében is az okozott kárért felelősséggel tartozik a törvény 5. és 46. §-ai alapján . . 117 10 Az adózatlan szesz tartására rendelt szeszgyári gyűjtőből történt szeszlopás esetében a tettesnek a bün­tető bíróság által lopás miatt történt elitélése nem zárja ki, hogy ugyanaz a tettes a pénzügyi bíróság által az 1908. évi XXVIII. t.-cz. 108. §-ában meghatározott szesz­jövedéki kihágás miatt is elitéltessék 119 11. Olyan követelésre nézve, mely felett az ipar­hatósági eljárásban érdemi határozat nem hozatott, ha­nem az iparhatóság felperest követelésével egyenesen a törvény rendes útjára utasította, a keresetnek a rendes peruton megindítása az 1884 : XVII. t.-cz. 176. §-a alap­ján záros határidőhöz kötöttnek nem tekinthető és így a kereset nem utasítható vissza abból az okból, mert a kereset a fentebb jelzett 8 napi záros határidő eltelte után indíttatott meg 133 12. A megajándékozott felelőssége szempontjából nem a prolongácziós váltó, hanem az alapváltó állapítja meg a követelés keletkezésének időpontját . . 173 18 A kereskedő által kiállított kötelezvény a keres­kedelmi üzlet folytatásához tartozónak tekintetik s az en­nek biztosítására írásbeli szerződés mellett adott kézi zá­*) A batá7ozat utáni szám, a lapszámot jelenti. logból a hitelezőnek jogában áll — a K. T. 305. §-a alap­ján — magát kielégíteni 175 14. A saját hibájából tévedő fél a jóhiszemű ellen­féllel szmben az ügyletet megtámadni nem jogosult 212 15. Az iparhatóság, illetőleg az ipartestület bekel­tető bizottságának az 1-84: XVII. t.-cz 176 §-ában em­lített határozata alapján ingatlan végrehajtásnak az elren­delése minden esetben a kir. bíróság hatáskörebe tarto­zik, azonban a kir bíróság az ingatlan végrehajtást csak akkor és annyiban rendelheti el, ha és amenyiben vég­rehajtató igazolja, hogy az iparhatóság által foganatosított ingó végrehajtás a megítélt követelésre fedezetet nem nyújtott ' • • 2*° 16 Az üzletvezetői haszonrészesedés iránti követelés nem vonható a kereskedelmi ügyletből eredő követelés fogalma alá s igy ezután kamat nem jár ... • 248 17. A végrehajtást szenvedő letiltott követelesének behajtására kirendelt ügygondnok megbízottnak tekinthető kártérítési per indítására azok ellen, akik a követelés behajtását valamely törvényellenes cselekményükkel meg­hiúsították 260 18 A kereskedelmi hatáskör kérdésében rendszerint nincs felfolyamodásnak helye a harmadbirósághoz . 260 19. A kétoldalú szerződés megkötéséhez a felek akaratának kellő megértés után, egymásközt egyező, nyu­godt és határozott megállapodása, s minden pontra nézve, mely a szerződés lényegéhez tartozik, világos és végleges megegyezése szükséges ; ahhoz tehát valamely pillanatnyi elszólás vagy az első meglepetésben tett, de nyomban visszavont kijelentés egymagában elégséges nem lehet 304 20. Foglalónak csak oly pénzösszeg vagy egyéb vagyoni érték tekintendő, meíy a szerződés létrejöttének jeléül a szerződés megkötésekor tényleg átadatott; fog­lalónak a szerződés megkötése utáni fizetésére vonatkozó kikötés a foglaló jogi természetével össze nem fér 306 Czég. 21. Nem czégbitorlás az, ha a takarékpénztár fel­veszi a város nevét czégébe, mert ezáltal a város a czégbitorlás fogalma alá eső jogsérelmet nem szenved. Csak bejegyzett czég bir czégbitorlás miatt kereseti joggal - - 54 22. A részvénytársaság, mely czégszövegét az általa átvett közkereseti társasüzlet tagjainak beleegyezésével vette fel, e czéget akkor is használhatja, ha az a társa­sági tag, kinek neve a czég szövegében foglaltatik, meg­szűnt a részvénytársaság alkalmazottja és részvényese lenni. — A czégbitorlás kérdésénél az döntő, hogy van-e a két vitás czég között oly eltérés, mely a laikus közön­ség által első pillanatra szembeötlő. Ehhez képest czég­bitorlást állapit meg a „V. B. és társai mint részvény­társaság" czéggel szemben a „V. B. és társai szikvizgyá­rakat berendező vállalat, szinfonfej-öntőde, sörkimérö­készülék, jégszekrénygyár és galvanizáló-intézet" czég­szövcg használata 153 Uzletátruházás. 23. Az 1908 : LVII. t.-cz. hatálybalépése előtt kelet­kezet üzletátruházás esetében a tartozás-átvállalás alap­ján az átvállaló csak az általa tényleg átvállalt tartozá­sok fizetésére kötelezhető 154 24. Az üzletátruházási törvény czélja, hogy az üzleti tartozások fedezetére szolgáló vagyonnak az üzletátruhá­zás utján a hitelezők elól való elvonása megakadályoz­tassék, miért is az üzletátruházás fenforog minden oly esetben, amikor a kereskedelmi üzlet vagyona egészben, vagy egyes csekélyebb részének értékesítése után fenma­radt részében szolgál átruházás tárgyául ... 174 25. Alperes és férje egyetértőleg az üzletátruházás palástolása végett választották azt a módot, hogy alperes az üzleti vagyont árverés utján megszerezze. Ennélfogva a törvény kijátszására irányuló vagyonszerzés alapján ép ugy felelős alperes az üzleti tartozásokért, mintha a férjével kötött szerződés utján jutott volna az üzlet birtokába _ y29

Next

/
Oldalképek
Tartalom