Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / Tartalommutató

£6. Amikor a kereskedelmi üzlet minden hozzátartozókkal, összes árukészletével, felszerelésével és az üzleti helyiséggel együtt ruháztatik át, akkor nem lehet kétség az iránt, hogy nem a kereskedelmi üzlet egyes vagyontárgyai, hanem maga a kereskedelmi üzlet, mint vagyonösszeség képezte az átruházás tárgyát. Hogy az átvevő az üzletet mindjárt az átvétel után vagy egyáltalán nem folytatta, ez a körülmény az üzletátruházás hatályát nem érinti, mert az 1908 : LV1I. t.-cz értelmében való üzletátruházás fenforog, mihelyt az üzlet folytatásának a lehetősége az átvevőre nézve fennállott, közömbös levén a mellett, hogy tényleg máskép rendelkezik az üzlettel Az üzletből eredőnek jelentkezik nem csupán az üzlet folytatásához szükséges valamely kötelezettségvállalás, hanem általában minden olyan kötelezettség, amely keletkezését az üzletnek köszöni, amely az üzlet létével elvi összefüggésben van. Nem tesz eszerint különbséget, hogy az átruházónak szóvá tett kötelezettsége minő jogalapból ered, hacsak ez az okozatos összefüggés nem hiányzik 347 27 Ha a kereskedőnek több üzlete van és csak az egyik üzletét ruházza át, az átvevő az 1908 : LVII. t -cz. 1. §-ának helyes értelme szerint, csupán az átvett üzletből eredő kötelezettségekért felelős és az átvett üztettel összefüggésben nem lévő kötelezettségek az átvevőt nem terhelik. A irányadó tényállás szerint azonban a szóbanforgó áruk vétele után az alperes által átvett Rákóczi-uti üzlet közt az összefüggés megvan, mert az árukat részben itt rendelték és a Hársla-utczai üzletbe szállítás előtt ebbe az üzletbe vitték azokat. Tehát az eladó a Rákócziuti üzlet közreműködésével bonyolította le az ügyletet és a vevő is innen gondoskodott a Hársfa-utczai üzlet áruszükségleteiről. Hogy az eladásnak a Rákóczi-uti üzletben a bérleti szerződés értelmében nem is volt szabad megtörténnie és hogy nem is történt meg, az nem változtat az előbb kiemelt tényen, a mely szerint az eladó a Rákóczi-uti üzletben állott a vevővel összeköttetésben és ennél az összefüggésnél fogva az üzlet átvevőjével szemben az 1908 : LVII. t -cz. alapján jogát érvényesíthesse 347 28 Kávéházi üzletnek szerződés utján való átvevőjel a/. 1908. évi LVII. t.-cz 1. §-a értelmében terhelő felelősség nem terjed ki az átruházónak olyan üzleti kötelezettségére is, a mely nem az átruházott kávéházi üzletből eredt, hanem az átruházónak egy korábbi kávéházi üzletéből keletkezett. Az üzletátruházási törvény indokolásából kivehető, hogy a törvény a felelősség szempontjából különbséget kiván tenni az átruházónak az átruházott üzletből eredő és egyéb azzal okozati összefüggésben nem álló, habár a K. T. 261. §-a értelmében szintén üzleti természetű tartozásai között Ugyanis a K. T. 261. §-a értelmében szintén üzleti természetű tartozásai között. Ugyanis a K T. 261. §-a értelmében a kereskedő által kötött szerződések kétség esetében; kötelezvényei pedig már akkor is, ha ennek ellenkezője magából az okmányból ki nem tűnik, üzletéhez tartozónak tekintetnek Ezzel szemben az üzletátruházási törvény indokolása szerint az üzletből eredőnek tekintendő az üzlet folytatásához szükséges minden olyan kötelezettség-vállalás, amely keletkezését az üzletnek köszöni, igy azok a kötelezettségek is, a melyeket a kereskedő elvállal abból a czélból, hogy az üzletet megállapíthassa nevezetesen áruk hitelben való beszerzése, üzlethelyiség kibérlése és kölcsön felvétele ebből a czélból. Az utóbbi példaszerű felsorolásból, valamint abból, hogy az indokolás utóbb kifejti, hogy mindig a konkrét üzlet vétetik figyelembe s hogy tehát olyan kötelezettségért, a mely a rendes meneteld hasonló üzletben nem szokott vállaítatni — a felelősség megállapítva nincsen Kitűnik, hogy az üzletátruházási törvény meghatározása az üzleti hozzátartozóság szempontjából szűkebb, nevezetesen, hogy az átvevő felelősségét csakis az átruházott üzletből eredő kötelezettségekre kívánta kiterjeszteni . 347 29. Az 1908 : LVII. t.-cz. 1. §-a a kereskedelmi üzletet szerződés utján átvevő fél felelősségét állapítja ugyan meg. ámde két vagy több személy között vagyoni jellegű viszonyokat létesítő módosító, vagy megszüntető minden akaratmegegyezés jogügyletnek, tehát szerződésnek minősülvén, szerződés létesül létesül abbn az esetben is, ha valamely kereskedelmi üzlettulajdonos és egy harmadik személy akarafelliatározása folytán az előbbi üzletének folytatását az utóbbi veszi át A törvényben foglalt anyagi jogszabályt nem sérti az üzletátruházás megtörténtének oly körülmények között való megállapítása, midőn árukészlet, vagy üzleti berendezés nem adatott ugyan át, hanem ugyanazon üzlet folytatása tétetett a harmadik személyre nézve lehetővé 347 Kereskedelmi meghatalmazott. 30 A főnök — saját maga irányában — joghatállyal kötelezheti a meghatalmazottat arra, hogy csak bizonyos korlátok között járjon el s a meghatalmazott felelős a kárért, ha e korlátokon túllép 75 31. A K. T. 43. §-beli meghatalmazottnak jogköre nem terjed ki oly egyezség megkötésére, amely szerint az ő főnöke terhére ellenszolgáltatás nélkül, kötbér köttetik ki, mert az ily megállapodás a kereskedelmi üzlet rendes folytatásához nem tartozik 11 32 A gép eladásának közvetítésére való megbízásadás nem tekinthető olyan ténykedésnek, ami a főnök kereskedelmi üzletének folytatásával rendszerint járna. (K. T. 43. §) 174 Segédszemélyzet. 33. A nyomdaigazgató állása fontosságánál nem tekinthető oly kereskedősegédnek, hogy követelésével elsősorban az iparhatóság elé volna köteles menni 11 34 A szálloda, vendéglő és kávéházi üzletvezető követelése elsősorban az iparhatóság elé tartozik . 11 35. Jogos ok az üzletvezetőnek felmondás nélküli kilépésére, ha a főnök tőle a pénzkezelést elvonja és azt egy gyakornokra, utóbb a kapusra bizza; az üzletvezető által jogosan elbocsátott alkalmazottakat visszafogadja, székét és asztalát az irodából kiviteti 54 36. A segédnek a felmondási időre járó illetménye nincs iüggövé téve a kártérítéshez való igény érvényesithetésének feltételeitől, hanem az a segédet a törvény alapján végkielégítésül feltétlenül megilleti s az elbocsátás tényével azonnal esedékessé is válik s csakis a felmondási időn tul, a szerződési idő leteltéig járó fizetés, illetve szolgálati illetmény az, melyet a jogellenesen elbocsátott kercskedősegéd csak kártérítés czimén követelhet . 54 37. A napi bérnek nem teljes összegben történt kifizetése feljogosítja a munkást a szolgálatnak azonnali abbanhagyására 75 38. Az alkalmazott külön kikötésen alapuló jutalék iránti követelésével nem köteles az iparhatósághoz fordulni ... 192 39 Nincs oly jogszabály, mely az alkalmazottat arra kötelezné, hogy a főnökének bejelentett betegséget ennek kívánságára igazolja is. Annál kevésbé fűzheti a főnök a vélt mulasztáshoz azt a következményt, hogy az alkalmazottat e miatt felmondás nélkül etbocsássa . . 329 Nyugdíjjárulék. 40. Az alkalmazottnak a nyugdijalapra befizetett összeg iránt támasztott és a nyugdijigénynyel egy szempont alá eső igénye nem tartozik az iparhatóság hatáskörébe .... . . 54 41. A szolgálati szerződésben joghatályosan kiköthető, hogy a szolgálatból súlyos- kötelességszegés miatt elbocsátott hivatalnok a nyugdijalapra vonatkozó minden jogát elveszíti 213 Kereskedelmi ügynökök 42. A faeladással megbízott ügynök a kikötött dijat már az esetben is jogosan követelheti, ha az eladás tárgyát s a vevő nevét közli, ez utóbbi pedig — habár a közvetítő tevékenységének igénybevétele nélkül — a vele közölt adatok felhasználásával köti meg az ügyletei 11