Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 3. szám - A czégbiróság felügyelő joga és kötelessége ...

3. sz. K e r e s k e d gyazó indítvány elfogadásának érvényességéhez szükséges, hogy a közgyűlésen a kibocsátott részvények fele 50 részvényes által képviseltessék, s ezen kívül az ilyen tárgyú indítvány elfogadására nézve még az is megkívántatik, hogy azt a jelenlevők szavazatának kétharmad része pártolja. A közgyűlés határozatképességét illetőleg nem fér kétség ahoz, hogy minden egyes részvényesnek, tehát annak a részvényesnek is, aki a szavazati jogát az alapszabályok szerint bármilyen okból nem gyakorolhatja, elvonhatlan joga van arra, hogy a közgyűlésen megjelenjen ós a szavazástól eltekintve, minden közgyűlési jogot gyakorolhasson, tehát indítványt tehessen és a tanácskozásban rósztvehessen, ebből folyólag a határozatképesség szempontjából a közgyűlésen képviselt összes részvények, tehát nem csak a szavazásra jogosult részvényesek részvényei, hanem azoknak a közgyűlésen képviselt részvényeseknek a részvényei is számításba veendők, akik az alapszabályok 26. §-ában a szavazati jog gyakorlására nézve meghatározott feltételek hiányában a szóbanforgó közgyűlésen szavazati jogukat nem gyakorolhatták. A fenforgó esetben a H/2 alatt hiteles alakban be3zerzett közgyűlési jegyzőkönyv tartalma ós a peres felek egyező előadása szerint a szóbanforgó közgyűlésen annak megnyitásakor 168 részvényes 3689 részvénynyel volt képviselve. E szerint tehát arra való tekintettel, hogy az alperes részvénytársaság által kibocsátott részvények száma 5000, a közgyűlés határozatképességéhez szó annál kevésbé férhet, mert a közgyűlési jegyzőkönyvnek a részben nem vitás tartalma is a felperesek álláspontja szerint is, magánál a kérdéses határozat meghozatalánál tényleg 89 részvényes 2834 részvénynyel, tehát az alapszabályok 27. §-ában meghatározottnál magasabb számban vett részt és igy a határozatképesség a közgyűlés egész tartalma alatt megvolt, az a kérdés pedig, hogy a szóbanforgó határozatra tényleg leadott szavazatok a kétharmad többség kiszámításánál mennyiben érvényesek a közgyűlés határozatképességének elbírálásánál a fentebb kifejtettek szerint közömbös. De nem vezethet sikerre a megtámadás azon az alapon sem, hogy a fenforgó esetben az érvényes határozat hozatalához az alapszabályok 27. §-a szerint megkivánt kétharmad többség sem éretett el. Ugyan is annak a kérdésnek eldöntésénél az alapszabályok 27. § ának helyes értelmezése és a dolog természete szerint is kétségen felül azok a közgyűlésen személyesen jelen volt vagy alapszabályszerüleg képviselt részvényesek jöhetnek számításba, akik a kérdéses határozat tekintetében az alapszabályok értelmében szavazati joggal bírtak ós szavazati jogukat tényleg gyakorolták is. De nem alapos felpereseknek az alperes társulat vezérigazgatója, igazgatósági és felügyelő-bizottelmi Jog 57 sági tagjai, elnöke, alelnöke és jogtanácsosa, valamint hivatalnokai által részint a saját részvényeik után, részint más részvényesek meghatalmazása alapján leadott szavazatok érvénytelenségére az alapszabályok 38. § ára alapítottan felhozott panaszra sem, mert egyrészt az a körülmény, hogy a nevezettek közül azok, akik a szavazásban tényleg részt vettek az egyesülési szerződés értelmében hasonló állásaikat az egyesült részvénytársaságnál is megtartják, s esetleg magasabb díjazásban rószesittetnek, nem alkalmas olyan személyi vagy anyagi érdekeltségnek a megállapítására, amely a nevezetteket, mint részvényeseket megillető szavazati joggyakorlását az alapszabályok értelmében a szóbanforgó határozat hozatalánál kizárná és most másrészt a nevezettek mint más részvényesek meghatalmazottjai a szavazástól semmikép sem üthetők el, amenynyiben a megbízás alapján gyakorolt szavazásnál a megbízott nem a saját, hanem a megbízója érdekében jár el és igy ebben a minőségben leadott szavazatok kifogás alá még a szavazati jog gyakorlását kizáró érdekeltség fennforgása esetében sem eshetnének. Ezek után arra való figyelemmel, hogy a színleges részvényeseknek (Strohmann) a közgyűlésen való szereplése magában véve nem képez okot a közgyűlési határozat megsemmisítésére, hanem az ilyen szinleges részvényesek részvétele csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozat megsemmisítésére, ha az azok által leadott szavazatok száma a hozott határozatot tényleg befolyásolta, még abban az esetben is, ha a közgyűlési jegyzőkönyv e részben nem vitás tartalma szerint az igazgatóság javaslata mellett leadott 1683 szavazatból leüttetnék is az elsőbiróság ítéletében azon a czimen levonásba hozott 361 szavazat, hogy az ott megnevezettek azokat a részvényeket, amelyek alapján szavaztak a tulajdonjognak tényleges megszerzése nélkül csupán abból a czélból kapták, hogy az átruházó valóságos részvénytulajdonosok az őket az alapszabályok szerint megillető szavazatnál több szavazatot gyakorolhassanak, illetve, hogy azok közül egyesek a részvénykönyvben nevükön szereplő részvényeiket még a közgyűlés előtt eladták, továbbá, ha az erre nézve a fentebb kifejtettek értelmében levonásba hozatik a S. L., R. J. képviseletében jogosulatlanul leadott 22 szavazat is, — ós ekóp az volna megállapítható, hogy az igazgatóság javaslatára a leadott szavazatokból csupán 1300 szavazat esett, — még sem fór kétség ahoz, hogy a fenforgó esetben az igazgatóság javaslatának megfelelő határozat hozatalához az alapszabályszerüleg megkivánt kétharmad többség eléretett, mert az igazgatóság javaslata mellett e szerint a számadás szerint is leadott 1300 szavazattal szemben, a javaslat ellen csupán 348 szavazat adatott, amely utóbbiak között azonban a per adatai szerint szintén voltak olyanok, amelyeket szinleges