Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 3. szám - A czégbiróság felügyelő joga és kötelessége ...

56 Kereskedelmi Jog Részvénytársaság. 33. Érvényes az alapszabályoknak az a rendelkezése, hogy a' közgyűlésen szavazati joggal csak az a részvényes bir, a kire a részvény a közgyűlést megelőző év utolsó napjáig átíratott. — Az egyesülest tárgyazó határozat hozatalánál a társaság tisztviselője, igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjai nem zárhatók ki a szavazásból anyagi és személyi érdekeltség czimén azért, mert a beolvasztó társaságnál esetleg nagyobb javadalmaztatással alkalmaztatnak. Még kevésbé zárhatók ki ezeknek meghatalmazásból adott szavazatai, mert mint meghatalmazottak nem is a maguk érdekében szavaztak. — A közgyűlési határozatképesség szempontjából számításba veendők azon részvényesek is, akik szavazati jogukat az alapszabályok értelmében bárminő okból azon a közgyűlésen nem gyakorolhatják. <M. kir. Curia 481/913. V. szám. — 1914. január 15.) *) A debreczeni kir. ítélőtábla: Felperesek az alperes részvénytársaságnak az 1911. évi szeptember hó 28. napján tartott rendkívüli közgyűlésén hozott azt a határozatát, amely szerint a közgyűlés az I. gőzmalomtársulatnak a B. M. gőzmalomtársasággal való egyesülését kimondotta, s az igazgatóság és felügyelő-bizottság javaslatának elfogadásával az egyesülési szerződést is jóváhagyta és az azzal kapcsolatos intézkedések tárgyában határozott, a keresetben 1—8. tétel alatt felsorolt alapon a törvény ós az alapszahályok által előszabott alakszerűségek mellőzése, másrészt pedig a hozott határozat tartalmi helytelensége s a részvényesekre nézve káros volta miatt támadták meg, s ennek a határozatnak megsemmisítését kérték. A kereset 3. tétele alatt azért kérték a kérdéses közgyűlési határozat megsemmisítését, mert nézetük szerint a közgyűlésen való szavazati joguktól törvényellenesen elüttettek, holott a szavazás joga a részvényest feltétlenül megilleti, s attól még az alapszabályok esetleges rendelkezése által sem fosztható meg. A fennforgó esetben az alperes részvénytársaság részvényei névre szólanak, s az alperes részvénytársaság alapszabályainak 26. §-a szerint szavazati jog gyakorlására csak oly részvényes van jogositva, aki részvényeit a társulatnál a közgyűlést megelőző év deczember hó 31. napjáig nevére irattá. Minthogy a K. T. 157. §-ának 9. pontjában foglalt rendelkezés szerint a törvény a részvényesek szavazati jogának megállapítását ós ezen joggyakorlási módjának meghatározását minden korlátozás nélkül az alapszabályokra bizza, s ilykép az alapszabályok érvényesen meghatározhatják azt, hogy szavazati joggal csakis az a részvényes bir, aki névre szóló részvényeit a közgyűlést megelőzőleg bizonyos időn belől megszerezte és a társulatnál vezetett részvénykönyvben a nevére átirattá, s minthogy az alperes részvénytársaság alapszabályainak a szerződési szabadságból kifolyó ilyetén rendelkezése, mivel a *) Lásd mult számunkban a Különféle rovatot. 3. sz. részvényest szavazati jogától meg nem fosztja, hanem csak annak gyakorlását korlátozza ideiglenesen, a kereskedelmi törvény rendelkezéseibe nem ütközik, mert a K. T. arra nézve, hogy az alapszabályokban a szavazati jog gyakorlására nézve milyen intézkedések állapithatók meg ós milyen feltótelek állíthatók fel, rendelkezést nem tartalmaz, s ilykép a szóbanforgó korlátozás az időtartamot tekintve, nem áll ellentótben a törvény rendelkezéseivel, mindezeknél fogva nyilvánvaló, hogy a felperesek, akik saját előadásuk szerint is részvényeiket az 1911. évi ápril havában íratták nevükre, az 1911. évi szeptember hó 28. napján megtartott közgyűlésen az alapszabályoknak az összes részvényesekre nézve kötelező érintett rendelkezése értelmében szavazati jogukat nem gyakorolhatták, s ekként a közgyűlési határozatot azon az alapon, hogy a közgyűlés elnöke őket szavazásra nem bocsátotta, sikerrel meg nem támadhatják. De nem szolgálhat alapul az érintett közgyűlési határozat megtámadására a kereset 4. pontja alatt felhozott az a panasz sem, hogy az 1910. évi deczember hó 31. napja után átírt részvények tulajdonosai közül többnek a meghatalmazása még a közgyűlésen való megjelenés alapjául sem fogadtatott el, s ez által 503 részvény tulajdonosa fosztatott meg attól a jogától, hogy a közgyűlésen meghatalmazott által megjelenjen és részvényesi jogát gyakorolhassa, mert eltekintve attól, hogy e miatt csak is az illető részvényesek élhetnek panaszszal, s ekként felperesnek erre alapított keresete csak annyiban jöhetne figyelembe, a mennyiben az illető részvényesek a jelen perben felperesként szerepelnek, ez a panaszolt jogsérelem azért sem forog fenn, mert az alább kifejtendök szerint a közgyűlés határozatképessége enélkül is meg volt, és így a közgyűlés vezetőségének ez a panasz tárgyává tett eljárása a felperesekre nézve ebből a szempontból nem is sérelmes ós mert a szavazásra az alapszabályok fentebb tárgyalt rendelkezése szerint amúgy sem jogosított, ezek a részvényesek az alapszabályok 27. §-a szerint érvényes határozat hozatalához szükséges kétharmad többség kiszámításánál figyelembe semmikép sem jöhetnének, tehát, az ezek által képviselt szavazatok a sza. vazás végeredményét nem befolyásolhatnák, s végül mert az állítólagos meghatalmazottak, amennyiben az alapszabályok 29. ós 31. §-ai szerint szavazatképes részvényesek voltak, a saját részvényeik után részvényesi jogaikat akadálytalanul gyakorolhatták. További panaszként azt hozták fel a felperesek, hogy az alapszabályok 27. íjának második bekezdésében megkívánt minősített többség a szóbanforgó határozat meghozatalánál el nem éretett, s ekként szerintük a hozott határozat már ezen az alapon is megsemmisítendő. Az alapszabályok érintett 27. §-ának rendelkezése szerint más társasággal való egyesülést tár-