Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 3. szám - A czégbiróság felügyelő joga és kötelessége ...

intencziója szerint csupán az ipartörvény rendelkezéseivel kapcsolatban álló viszonyból eredő vitás kérdések tartoznak elsőfokulag az iparhatóság hatáskörébe, már pedig a nyugdíjigény az ipartörvény rendelkezéseivel kapcsolatban nem áll; ezért az illetékességi kifogást elvetni kellett. A budapesti kir. Ítélőtábla: Alperes pergátló kifogásának helyt ad s a pert megszünteti, mert felperes akkor, mikor a szolgálati viszony megszűnése folytán nyugdíjjárulék fejében befizetett összeg visszautalását követeli, a szolgálati viszony megszűnéséből keletkező olyan kártérítési igényt érvényesít, mely az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében az iparhatóság döntése alá tartozik. M. kir. Curia:A másodbiróság végzésit megváltoztatja s az elsőbiróság végzését hagyja helyben. Indokok: Az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében az iparhatóság elé az iparosok ós a tanonczok, segédek vagy munkások közt felmerülő azon súrlódások és vitás kérdések tartoznak, melyek a munka vagy tanviszony megkezdésére, folytatására vagy megszűnésére, annak lartama alatt fennálló kölcsönös követelések teljesítésére, a munka vagy tanviszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelésekre vonatkoznak. Minthogy ezek szerint a fenti §-ban az alkalmazottnak a nyugdíjra vonatkozó igénye felsorolva nincs s minthogy ebből következtetve az alkalmazottnak a nyugdijalapra befizetett összeg iránt támasztott és a nyugdíjigénycyel egy szempont alá eső igénye sem tartozik az iparhatóság hatáskörébe, ezért és egyéb indokai alapján az elsőbiróság végzése volt helybenhagyandó. Kereskedelmi ügynök. 32. Ha az ügynököt a megbízó magatartása akadályozta közvetlen ügyletek szerzésében: az a körülmény, hogy közvetlen ügyleteket nem szerzett, nem zárja el őt, hogy az ügynöki szerződésből eredő egy b jogait, nevezetesen az indirekt ügyletek utan kikötött jutalékra való igényét érvényesítse. — Ha az ügynök részére az indirekt ügyletek után is kiköttetett jutalék, akkor ez utóbbi akkor is jár neki, ha direkt ügyleteket nem kötött. (M. kir. Curia 287/1913 V. sz. — 1913. november 20.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az A) alatti szerződés 1906. június 1-ón létesülvén, felperes ügynöki működését megkezdte és már június 11-én jelentést tett alpereseknek s egyben tőlük áruminta küldést is kórt, hogy elsőrendű alperes czógnek B—n még ismeretlen gyártmányaira könnyebben szerezhessen vevőközönséget. Felperesnek eme levelére elsőrendű alperes június 13-iki levelében egyenesen kijelenti, hogy amint már a felperessel előbb is közölte, 1906. évre nincs eladni való áruja s hogy 1907. májusig sem fog árukészlettel rendelkezni. De alperesek viszonválaszukban beismerik, hogy felperest felkérték, hogy további intézkedésükig részükre ügyleteket ne közvetítsen, azt pedig nem is állították, hogy utóbb az A) f latti szerződésnek felmondása utján történt megszüntetéséig, bármikor is utasították volna felperest, hogy részükre ügyletek kötésére irányuló működését kezdje meg. Daczára ennek, felperes a 7. alatti levél vétele után is igyekezett alperesnek érdekében eljárni, jelentette, hogy vevőközönséget képes lesz szerezni, kért árumintákat, vevőket utasított alperesekhez, kérte elsőrendű alperest, hogy mihelyt árukészlete lesz a czégnek, engedje meg, hogy a czég részére működhessen, a czég azonban nem nyújtott módot felperesnek, hogy ügynöki ténykedést sikeresen kifejthessen s nem változtatott azon az álláspontján, hogy ügyletek közvetítését további intézkedésig felperestől nem kívánja. Ezekből kétségtelen, hogy nem felperesen, de alpereseken múlott, hogy felperes az alperesek részére ügyletkötéseket nem közvetíthetett, illetve, hogy az ő közvetítésével elsőrendű alperes czég ügyletet nem kötött. Az elsőrendű alperes ily éljárása mellett tehát nem róható felperes terhére, hogy ügynöki működése nem eredményezett ügyletkötéseket, ennek folytán az, hogy elsőrendű alperes czég a felperes által közvetített ügyleteket nem kötött, nem zárja el felperest attól, hogy az A) alatti szerződésen alapuló jogait alperesek ellen érvényesítse. A kereskedelmi és iparkamara szakvéleménye az „indirekt" ügyletek utáni proviziókövetelést, az A) alatt kikötött feltételek mellett, nem fűzi ahoz, hogy az ügynök közvetítésével köttessék megelőzően az első „direkt" ügylet és hogyha azután az ügynököt megbízó czég ugyanazzal a féllel, kivel az ügyletet az ügynök közvetítette, közvetlenül köt további ügyleteket, akkor jár csak az ügynöknek ezen ügyletek után is jutalók, hanem a vélemény szerint, ha a képviselő részére az „indirekt" ügyletek után is kiköttetett jutalék, minden előzetes „direkt" ügylet kötésének feltótele nélkül megilleti az ügynököt az ügynök közvetítése nélkül, közvetlenül a czég által kötött ügyletek után is a jutalék. Mindezek folytán az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyni kellett. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja.