Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 3. szám - Törvényjavaslat a váltóról

3- sz- K e r e s k e d V. FEJEZET. A váltó elveszéséről. 100. §, Az elveszett váltó megsemmisítését a váltónak utolsó birtokosa vagy az kórheti, aki a váltóból jogot érvényesíthet. A megsemmisítést a váltó fizetőhelyére nézve illetékes bíróságnál kell kérni. A folyamodónak kérvénye mellett be kell mu­tatnia a váltó másolatát vagy kérvényében elő kell adnia a váltó lényeges tartalmát. A folyamodó egy­úttal köteles valószinüvó tenni azt a körülményt, hogy a váltónak birtokosa volt, vagy hogy a vál­tóból jogot érvényesithet. Ha a bíróság a beterjesztett adatokat elégsé­geseknek találja, meghagyja a váltó elfogadójának, el nem fogadott váltónál a kibocsátónak és az intézvényezettnek, saját váltónál pedig a kiállító­nak, hogy a váltóra további birói rendeletig fize­tést ne teljesítsen ós egyúttal figyelmezteti őt, hogy kötelezettségének birói letétbe helyezéssel eleget tehet. Hasonló meghagyást intéz a bíróság a telepitett váltó fizetőjéhez (4. §.). A meghagyással egyidejűleg a bíróság hirdet­ményt bocsát ki, amelyben a váltó lényeges tartal­mának közlésével a váltó birtokosát felhívja, hogy a váltót negyvenöt nap alatt a bíróságnak mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság a váltót a hir­detményi határidő eltelte után semmisnek fogja nyilvánítani. E határidőt lejárt váltónál a hirdet­ménynek a hivatalos hírlapban történt harmadszori beiktatása napjától, az ezután lejáró váltónál a lejárat napjától, megtekintésre szóló oly váltónál pedig, a melyre nézve a bemutatás határideje a harmadszori beiktatáskor még el nem mult, a bemutatás határ­idejének utolsó napjától kell számítani. A bíróság a hirdetmény kibocsátásáról értesiti a folyamodót, valamint a 4. bekezdésben már meg­jelölteken kívül mindazokat a személyeket, akik a váltón meg vannak nevezve, vagy azt aláírták. 101. §. A folyamodó az elfogadás vagy a fize­tés hiánya miatti óvás felvételére megszabott idő­ben és helyen, az elveszett váltó lényeges tartal­mát feltüntető másolat felmutatása mellett óvással élhet, amely az elfogadás vagy a fizetés végetti bemutatást és az elfogadás vagy a fizetés hiánya miatti óvást pótolja. Ily óvás költségének megté­rítése nem követelhető. A megsemmisítő eljárást folyamatba tevő birói határozat alapján a folyamodó az elveszett váltó le­járata után követelheti, hogy az elfogadó, saját vál­tónál a kiállító, el nem fogadott váltónál pedig — ha a visszkereset előfeltételei fenforognak — a kibocsátó a váltóösszeget a 41. §. szerint birói le­tétbe helyezze: ily követelésnek azonban nincs helye, ha a megtámadott bizonyítja, hogy a folya­modó a megsemmisítő eljárást jogosulatlanul ké­relmezte. e 1 m i J o g 49 102. §. Ha a hirdetményben kitűzött határidő alatt a váltót nem mutatják be, a bíróság a váltót a folyamodó kérelmére semmisnek nyilvánítja és erről a 100. §. 4. bekezdésében megjelölt szemé­lyeket értesiti azzal, hogy a váltóösszeget a folya­modónak kifizethetik. A 100. §. utolsó bekezdése ide is szól. A váltóból semmisnek nyilvánítása után nem lehet többé jogot érvényesíteni. A folyamodó a váltót semmisnek nyilvánító bi­rói határozat alapján az elfogadó, el nem fogadott váltónál a kibocsátó, saját váltónál pedig a kiállító ellen — a váltómeghagyásos eljárás igénybevételét kivéve — a váltóból eredő ugyanazokat a jogokat gyakorolhatja, mintha az eredeti és meg nem sem­misített váltó birtokában volna, kivéve, ha a meg­támadott bizonyítja, hogy a folyamodó a megsem­misítést a maga javára jogosulatlanul eszközölte ki. 103. §. Ha a hirdetményben kitűzött határidő alatt a váltót bemutatják, a biróság a váltó vissza­adásával megszünteti a megsemmisitő eljárást és egyúttal hatályon kivül helyezi a 100. §. alapján tett intézkedéseket. Külföldi bíróságnak a váltó megsemmisitésót kimondó vagy elveszett váltón alapuló határozata belföldön csak megállapított viszonosság feltétele alatt és csak abban az esetben hatályos, ha a váltó ennek a külföldi bíróságnak területén volt fize­tendő. Egyebekben az ebben a fejezetben szabályo­zott eljárásra, amennyiben a 100—103. §-ok nem rendelkeznek, a váltóügyekben követendő nem peres eljárás szabályai irányadók. VI. FEJEZET. A gazdagodásra alapított követelés­ről. A zálogjogról. A megtartás jogáról. 104. §. Az elfogadó, a kibocsátó és a saját váltó kiállítója, ha a váltóbirtokos váltókövetelése elévült, a kibocsátó pedig akkor is, ha a váltóbir­tokos a visszkereseti jogok fontartására szükséges cselekményeket elmulasztotta, a váltóból csak any­nyiban marad kötelezve, amennyiben a váltóbirto­kos kárával gazdagodnék. Az e kötelezettségen ala­puló követelés a váltót semmisnek nyilvánító birói határozat alapján is érvényesíthető. Az előbbi bekezdés szerint érvényesíthető kö­vetelés három év alatt évül el ; erre az elévülésre egyébként a magánjog szabályai irányadók. Más váltókötelezett ellen ilyen követelésnek nincsen helye. 105. §. Ha valaki váltókövetelés biztosítására az elzálogosítás írásbeli elismerésével ingó dolgot vagy jogot zálogul adott és a váltóadós a váltóból eredő kötelezettségének kellő időben eleget nem tesz, a záloghitelezőnek jogában áll magát a zálog­ból kielégíteni anélkül, hogy az elzálogosító ellen előbb keresetet kellene indítania. Evégre :

Next

/
Oldalképek
Tartalom