Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 3. szám - Törvényjavaslat a váltóról

48 Kereskedelmi Jog eljárásnak a 86. §. 2. bekezdésében emiitett helyiségben vagy helyen való teljesítését ellenzi, ezt az óvásba fel kell venni. Ha az eljárás folyamán valaki névbecsülő fizetést ajánl vagy teljesít, az óvásban meg kell említeni, hogy a fizetést ki és kiért ajánlotta vagy teljesítette. A közjegyző-helyettes, a közjegyző-jelölt, valamint az ügyvéd-helyettes köteles főnökét az óvásban vagy az aláírásnál megnevezni. 91. §. Ha ugyanazon váltó alapján több teljesítést vagy a teljesítést több személytől kell követelni, egy óvás vehető fel. 92. §, Lejárat előtt óvatolt váltón vagy váltómásolaton az óvatoló személy az óvás sorszámának és keltének feltüntetése mellett az óvás megtörténtét feljegyzi és a feljegyzést a megkeresett óvatoló személynek pecsétjével ellátja. Ha az óvást a váltó több példánya alapján vagy a váltó és másolata alapján veszik fel, az előbbi bekezdésben említett feljegyzést az ott meghatározott módon valamennyi példányra, illetőleg a váltó másolatára is reá kell irni. 93. §. Az a szolgáltatás, amelynek elmaradása az óvásra okot ad, a 88. §. 1. bekezdésében emiitett felszólítás alkalmával az óvatoló személy kezéhez is teljesíthető. Az ezzel ellenkező utasítás a teljesítővel szemben hatálytalan. A váltótartozás kifizetésének esetében az óvatoló személy a fizetést a váltón tanúsítja és a váltót, ha pedig ezt másolat egészíti ki, a másolatot is a fizetőnek kiadja. Részletfizetés esetében az óvatoló személy az óvást a fizetés tanúsítása mellett felveszi és a fizetésről a váltó másolatán nyugtát ad. Ha a felszólított a váltótartozást kifizeti, de az eljárás költségének fizetését megtagadja, az óvatoló személy az óvást ezeknek a körülményeknek tanúsítása mellett felveszi és a váltót e §. 2. bekezdése szerint a fizetőnek kiadja. Az eljárás költségének megtérítését az óvás alapján épugy lehet követelni, mintha a követelő az óvatolt váltónak birtokában volna. 94. §. Az óvatoló személy köteles a felvett óvást egész kiterjedésében egy e czélból vezetendő, laponként folyó számmal ellátott és hitelesített óváskönyvbe napról-napra, idő- és sorrendben, másolatban vagy lenyomatban bevezetni és az óvásról az óvás-könyv alapján az érdekelt feleknek vagy jogutódaiknak a költség megtérítése ellenében akár egyszerű, akár hiteles másolatot adni. Az óvatoló személy az eredeti óvást, miután az óvás-könyvbe bevezette, a megkereső félnek vagy meghatalmazottjának haladéktalanul kiadja. Az óvás-könyv vezetését és az óvás diját a kereskedelemügyi miniszter, az óvás-könyv ós az óvás 3. sz. után járó bólyegilleték lerovásának módját pedig a. pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. Az óvás-könyv a benne foglalt utolsó óvás keltétől számitott tíz év elteltével kiselejtezhető. 95. §. Az a körülmény, hogy az óvatoló személy működése területén kívül vagy nem a 88. és a 90—94. §-okban megszabott módon járt el, azr óvás érvényességét nem érinti. IV. FEJEZET. Az elévülés félbeszakításáról és nyugvásáról. 96. §. Az elévülést a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe. Ez a rendelkezés a peres eljárás szabályait nem érinti. 97. §. Az elévülést a kereset beadása szakítja félbe. A kereset beadásával egyenlő hatályú: a csődbejelentés, a beszámításnak perbeli érvényesítése, a perhivás abban a perben, amelynek kimenetelétől a követelés függ és a visszkeresettel megtámadottnak az a bejelentése (perbejelentés), amelylyel előzőjót a visszkereset megindításáról értesítik A perbejelentést az értesítővel való közlés végett az illetékes bíróságnál kell előterjeszteni. A perbejelentés — ajánlott levél alakjában — az értesitendőnek közvetlenül is küldhető, amely esetben a feladás napját a beadás napjának kell tekinteni. A perbehivó és a perbejelentő visszkereseti jogainak elévülése az ellenük hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával kezdődik. 98. §. Amig a hitelezőt az elévülés idejének utolsó hat hónapja alatt a jogszolgáltatás szünetelése, hadi szolgálat vagy erőhatalom (53. §.) követelésének érvényesítésében akadályozza, az elévülés nyugszik. A nyugvás megszűnte után tovább folyó elévülés harmincz napnál rövidebb idő alatt nem fejeződik be. Ha perképessóggel nem bíró egyénnek az elévülési idő utolsó hat hónapja alatt bármely időpontban nem volt törvényes képviselője, az elévülés vele szemben nem fejeződik be előbb, mint hat hónappal az után az időpont után, amikor perképessé lett vagy törvényes képviselőt kapott. A képviselet hiányával egyenlőnek kell tekinteni, ha a törvényes képviselő elveszti perképességét, vagy ha közte ós képviseltje közt a megindítandó perre nézve érdekellentét áll fenn. Hagyatékhoz tartozó vagy hagyatékot terhelő követelés elévülése nem fejeződik be előbb, mint hat hónappal az örökhagyó halála után. 99. §. Külföldi jogban megállapított, az elévülést félbeszakító vagy felfüggesztő más okok figyelembe nem vehetők, kivéve azokat a külföldön teljesített cselekményeket, amelyek a 97. §. 1. bekezdésében említett cselekményeknek a külföldi jog szerint megfelelnek.