Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 3. szám - Törvényjavaslat a váltóról [1. r.]

3. sz. K e r e s k e d várható, hogy a helyzeten változtatni fog. Joggal elvárható a kormánytól az is, hogy a kinevezéseknél tekintettel legyen az illetőknek a kereskedelmi ügyek iránti előszeretetére, hajlamaira és képzettségére. Ha ez megtörténik, akkor mi sem fogja útját állni annak, hogy a kereskedelmi és váltótörvényszék a régi nívóját igen gyorsan elérje. Éppen oly kevéssé tartom megállhatónak König Vilmos azon megjegyzését, hogy a törvényszék nem foglalt el helyes álláspontot az utólagos telepítés kérdésében. E kérdésben a törvényszék a Kúriát követte, ami érthető. De a váltótörvényszék körében a telepítés kérdésében hoztak oly ítéletet is, amely a Kúria gyakorlatával szemben a kibocsátónak a telepítéshez való jogot megadták. A Kúria sem a maga initiativájából, hanem az 1911. évi jogászgyülés határozata alapján változtatta meg korábbi álláspontját. De a telepítés kérdésének is hasznára lett volna, ha a törvényszéknek azon években, amikor ez a kérdés aktuálissá vált, egységes és magas színvonalú gyakorlata lett volna, az bizonynyal jobban előkészítette volna és hamarabb juttatta volna dűlőre. Tévesnek tartom azt is, ha e kérdést kizárólag lokális kérdésnek tekintjük és ebből a szögletből értékeljük. A kereskedelmi és váltótörvényszék nem lokális jellegű bíróság. Mindenekelőtt azért nem, mert tudvalevő, hogy hazánk fővárosa nagyobb mértékben központja a hazai kereskedelemnek és iparnak, mint bárminő más ország fővárosa. Ennek megfelelőleg itt Budapesten sokkal több kereskedelmi ügy bonyolódik le, mint különben az ország összes törvényszékeinél. A kereskedelmi és váltótörvényszék fentartásának kérdése tehát tulajdonképen a magyar specziális kereskedelmi bíráskodás kérdése. De másfelől a törvényszék hatásköre a pestvidéki törvényszékre is kiterjed. Abban pedig csak nem lehet igazságügyi előnyöket felfedezni, hogy a pestvidéki törvényszék keretében külön czéghivatalt kell létesíteni. Azt pedig, hogy a pestvidéki törvényszéknél, ahol külön kereskedelmi szakosztály nem lesz, a kereskedelmi ügyek elintézése jobban biztositható, mint ma, mégis csak nehéz volna beigazolni. A hatásköri vitákra is szoktak utalni, a elmi Jog 43 melyek a kereskedelmi bíráskodás fentartása folytán megmaradnának és amelyeket annak megszüntetése eliminál. Ez is fallaczia. Minden hatáskörmegállapitás hatásköri vitákat von maga után s azok elkerülése nem lehet irányadó szempont egyébként helyes és szükséges hatáskörök fentartása vagy megszüntetése kérdésében. A hatáskör helyes megállapításának mi sem állja útját. A hatásköri viták elintézése pedig akként szabályozható, amint azt ma a sommás eljárás a felebbezési eljárás keretében szabályozza : azon ügyek, amelyeket a polgári bíróság a kereskedelmi törvényszék hatáskörébe tartozóknak tekint, végzéssel átteendők a kereskedelmi és váltótörvényszékhez, anélkül, hogy ezen végzés ellen jogorvoslatnak helye volna. Ez sem lehet tehát oka a kereskedelmi törvényszék megszüntetésének. Tárgyilag pedig a kereskedelmi és váltótörvényszék megszüntetésétől az igazságszolgáltatásnak csak kára várható. De ugy látom, hogy a reform hivei sem tudnak reámutatni oly előnyökre, amelyek ezen szervezeti átalakulásból következnének. Már pedig a tényleges állapot megváltoztatásához ily előnyök beigazolása volna szükséges, mert régi kereteket látható előnyök nélkül megbolygatni a legnagyobb mértékben czélszerütlen. Törvényjavaslat a váltóról.*) Irta: Dr. Kuncz Ödön. I. Korszakos jelentősége van annak a szerényen nyilvánosságra jutott eseménynek, hogy az igazságügyi miniszter úr benyújtotta a képviselőházhoz a hágai nemzetközi váltójogi Egyezményt beczikkelyező törvényjavaslatot és ezzel kapcsolatosan az új magyar váltótörvény javaslatát is, amelynek első és második czíme változatlan alakban illeszti be hazai váltójogunkba azokat a rendelkezéseket, amelyekben a hágai államértekezleten képviselt 37 állam kiküldöttjei megállapodtak.1) A világ-jog ha*) Lapunk mai számában szó szerint leközöljük azokat a rendelkezéseket, amelyek a magyar váltótörvényjavaslatba, mint teljesen önálló hazai alkotások vétettek fel, és igy olvasóink szem előtt tarthatják magát a törvényszöveget is e czikk olvasásánál. E 37 állam Magyarországgal együtt: Argentína, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Chile, Costa-Rica,