Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - A német felsőbb biróságok kereskedelmi jogi gyakorlata az 1913. évben [1. r.]

2. sz. Keresked I. HflZRI JOGGYAKORLAT. Közkereseti társaság. 17. A K. T. 121. §-beli 5 évi elévülési idő, mint kedvezmény, a K. T. 16. §. 2. bek. értelmében csak bejegyzett kereskedővel, illetve kereskedelmi társasággal szemben nyerhet alkalmazást. (M. kir. Curia 160/1913. V. sz. — 1913. nov. 20.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, mint kereskedelmi bíróság: Az alperes köteles stb. Indokok: Alperes beismeri, hogy a G. ós G. czég be nem jegyzett közkereseti társaságnak a tagja volt. Ennek megfelelőleg alperes a K. T. 64., 87. és 88. §-ai értelmében a keresetben követelt 5586 K 76 fill.-rel felperesnek a czéggel egyetemleg adósává vált. Nem vitás, hogy a fentnevezett közkereseti társaság anélkül, hogy bejegyeztetett volna, még 1896 ban feloszlott és felszámolt. Ez alapon alperes azt vitatja, hogy a felperesnek az alperes, mint a G. és G. czég volt tagja ellen támasztható kereseti igénye a jelen keresetnek 1908. január 2-án történt megindításakor a K. T. 121. §-ának értelmében már elévült. Alperesnek ez a kifogása azonban a kereset elutasítására nem vezethet. Ugyanis a C), D), Jj alatt csatolt alperesi levelek tartalmából, valamint a kihallgatott tanuk vallomásából megállapította a kir. törvényszék, hogy alperes a G. és G. czég feloszlása és a jelen kereset megindítása közötti időben a kereseti követelésnek alperessel szemben való fennállását és azt, hogy ez a tartozás alperest terheli, elismerte és a kereseti össszegeknek részletben való megfizetését ígérte. A fenti levelekben foglalt és a tanuk által igazoltan később szóbelileg is megismételte tartozáselismerés és fizetési ígéret alapján felperes az alperestől a koreseti összegnek megfizetését követelni jogosult abban az esetben is, ha ezek nélkül a kereseti követelésre az elévülés a K. T. 16. §. 2-ik bekezdése és 121. §. szerint az alapon, mert felperes a G. és G. be nem jegyzett czég megszűnéséről a B) alatt csatolt levélből kitünőleg még 1906. július havában tudomást nyert, a keresetindítás előtt be is állott volna. A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyandó volt felhozott indokai alapján és azért is, mert a K. T. 16. §.2. bekezdése alapján azon jogokban, melyeket a K. T. a kereskedők részére megállapít, be nem jegyzett czég nem részesülhet, következésképen, tekintettel arra, hogy a G. és G. társas czég nem volt bejegyezve, alperes a bej. czégek részére a K. T. 121. §-ban adott joggal nem élhet, elévülési kifogása tehát alaptalan annál is elmi Jog 33 inkább, mert a hivatkozott törvényhely az elévülési idő kezdőpontját kifejezetten a czég megszűnésének, a czégjegyzékbe való bejegyzésének napjához füzi. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét az elsőbiróság ítéletéből felhívott ós felhozott indokainál fogva helybenhagyja. Részvénytársaság. 18. A részvénytársaság alapszabályai szerint a mérlegszerű nyereségből 10% az igazgatóság és 2°/o a felügyelő-bizottság tagjainak javadalmazására fordítandó. Ezen kvóta maximális, melyet a közgyűlés nem emelhet fel. (M. kir. Curia 389/913. V. sz. — 1913. nov. 21.) A pozsonyi kir, törvényszék, mint kereskedelmi bíróság: A keresetnek helyt ad. • • Indokok: A felperesek igazolása mellett a K. T. 174. f ában megállapított határidőn belül támadták meg ós kérték megsemmisíteni alperesi R t. 1912. évi február 4-én tartott közgyűlésének ayon határozatait, melyekkel a közgyűlés az alapszabályok 58. §-a ellenére azt határozta el, hogy a tiszta nyereségből 570 kor. 90 fillér az igazgatóság és 194 kor. 20 fillér a felügyelő-bizottság jutáit kának kiegészítésére fordítandó, melylyel a közgyűlésen 5 igazgatósági tag választatott, holott az A) ós B) alatti liirlappéldányokban foglalt hirdetések szerint a közgyűlésnek közzétett tárgysorozatába csak 4 igazgatósági tag vétetett fel és végül megsemmisíteni kérte a közgyűlésnek azt a határozatát, a melylyel N. D. az alapszabályok 23. és 14. §-nak ellenére, holott a nevezett a megválasztáskor nem volt részvényes, igazgatósági tagnak választatott meg. Alperes a kereset elutasítását kérte, védekezése szerint a közgyűlésnek a nyereség felosztására vonatkozó határozata nem ütközik az alapszabályokba. Ép igy nem támadható meg alperes szerint a közgyűlésnek az a határozata, amely szerint nem 4, hanem 5 igazgatósági tag választatott meg, mert az A) és B) alatti hírlapokban közzétett hirdetményből erre vonatkozólag tollhiba csúszott be óa igy felperesek, mint a többi részvényes, az általa szétküldött mérlegen foglalt meghivóból értesültek arról, hogy nem 4, hanem 5 igazgatósági tag választása van a közgyűlés napirendjére tűzve. Felperesnek keresete, amennyiben a közgyűlésnek a nyereség hovaforditására szóló részét támadja meg, alaptalan. A C) alatt elfekvő alperesi alapszabályok 58. §-nak helyes értelmezése szerint ugyan az volt megállapítandó, hogy ezen szakaszban csupán ess k a minimális százalékban kifejezett összeg állapíttatott meg, amelynél kevesebb a tiszta nyereségből nem fordítható a tartalékalapra (2°/o), az igazgatósági jutalékra (10°, o) ós a felügyelő-bizottság javadalmazásra (2°/o), vagyis az alapszabályok idézett