Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 23-24. szám - A háboru nemzetközi magánjogi kihatásai

362 Keresked térséges uton való megszerzése elten, mely egyúttal egyes hitelezőknek kerülő uton való kedvezményezésével is járhat, nyújt kellő védelmet a rendelet, midőn oly hitelezőktől, kik a fizetésképtelenség beállta után, de az egyezségi eljárás megnyílta előtt engedményezés utján szerezték követelésüket, bármely szavazásra jogosult hitelező kérelmére a szavazatjogot megvonja, ha csak nem igazolják, hogy a követelés megváltása a kifogásoló hitelezőnek hasonló feltételek mellett felajánltatott. Nagyobb jelentősége ennek az igen részletesen kidolgozott rendelkezésnek nincs. Az egyezségi ajánlat elfogadásához a tárgyalásnál megjelent szavazatképes hitelezők egyszerű többsége és valamennyi szavazatra jogosult követelés háromnegyedrészének hozzájárulása szükséges (42. §.). Ha ezen többségek közül csak egyik éretik el, ugy az adós kérelmére a szavazás ujabb tárgyaláson ismételtetik, melyen azonban a hitelezők eredeti szavazatukhoz nincsenek köt-e. Nincs intézkedés arra nézve, hogy Írásban is lehessen szavazni, ami különösen távollakó hitelezők szempontjából fontos, sem pedig arra nézve, hogy a második tárgyalásnál meg nem jelent hitelezők eredeti szavazata ugy tekintessék, mintha azt újból leadták volna. Rokoni szavazatok csak ugy jönnek számításba, ha az egyezségi ajánlat ellen adattak le. A szavazatjog fölött külön határozatot nem hoz a bíróság, hanem a hitelező, kinek szavazatjogát valamely más hitelező vagy az adós kifogásolta, a szavazásban résztvesz és az egyezségi biztos az érdekeltek meghallgatásával a fölött, vájjon és mily összeg erejéig számítandó a kifogásolt szavazat, csak a szavazás után és csakis abban az esetben dönt, ha a szavazás eredménye különböző a szerint, amint a kifogásolt szavazat számíttatik vagy sem. A kényszeregyezség teimészetesen az adósnak minden külön vagy előnyös kielégítési joggal nem biró hitelezőjére kiterjed és minden oly megállapodás, mely egyeseknek külön előnyöket biztosit, hatálytalan. Mégis megengedi a rendelet, hogy bizonyos hasonnemü ügyletekből vagy bizonyos határozott időből származó vagy eredeti összegük szerint 200 koronánál nem magasabb követelések az egyezségben kedvezőbb elbánásban részesüljenek, ha elmi Jog ^ 23Z^tJt ehhez az ő számításuk nélkül a 42. §. szerint szükséges többség hozzájárul. Az egyezség jóváhagyását az egyezségi bíróság nemcsak valamely törvényes előfeltétel hiánya, kizáró ok fenforgása, lényeges alaki hiba vagy hitelezőknek tilos előnyökben részesítése miatt köteles megadni, hanem akkor is megtagadhatja, ha az adósnak egyezségileg nyújtott kedvezmények annak viszonyaival ellenmondásban állnak vagy ha az egyezség ellenkezik a hitelezők közös érdekével. Eltekintve a többi októl, melyek alapján a bíróság a jóváhagyást megtagadhatja, a most emiitett megtagadási okot helyeselni nem bírom, mert az egyezségnek ily szempontból való érdemleges felülbírálása hivatalos gondnokságot állapit meg a hitelezőkkel szemben, kik saját üzleti érdekeik mérlegelésére kétségtelenül jobban hivatvák és rendszerint alkalmasabbak, mint a bíróság. Nem bocsátkozom az eljárás befejezését és semmisségét vagy hatálytalanságát szabályozó rendelkezések részletezésébe, de nem hagyhatom említés nélkül a tervezetnek azt a hiányát, hogy az egyezségi eljárás meghamisítását semmiféle büntető szakaszokkal meggátolni nem igyekszik. Összefoglalva az osztrák rendelettervezet fölötti véleményemet, azt hiszem, hogy ha az változatlanul fog életbe lépni, nagyon rövid idő múlva egy ujabb rendeletnek kell következnie, mely a benne már most mutatkozó és a gyakorlatban bizonyára majd érezhetővé váló hézagait, hiányait és hibáit lesz kénytelen orvosolni. A háború nemzetközi magánjogi kihatásai. Irta: dr. Jacobi Andor, budapesti ügyvéd. A háború nemzetközi magánjogi kihatásai iránt a közfigyelem főleg abban az irányban mutatott érdeklődést, hogy mindjárt a háború elején az angol kíméletlenség kirivó példáit közölték velünk, ebben a tekintetben is. Meg kell engednünk, hogy saját érdekeik kiméletlen érvényesítésében az angolok nagy mesterek. Épen azért senkit sem lephetett meg az a brutális őszinteség, amelylyel az „ellenséges idegen" jogaival szemben eljárnak. Ezt magával hozza már évszázados háborús gyakorlatuk : a tengeri háború tudvalévően az ellenséges ten-